Ráday Mihály 1942-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később a rendező szakát. 1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. Operatőrként számos film művészi megformálása fűződik nevéhez.
Olyan ismert filmekben dolgozott, mint a Bánk bán, a Bors néni vagy a Keménykalap és krumpliorr.
A tévénézők mégis leginkább az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett, a műemlékvédelem jó és rossz példáival foglalkozó Unokáink sem fogják látni című városvédő tévéműsorból ismerték meg, amelynek operatőre is volt.
1982-ben alapító tagja volt a Budapesti Városvédő Egyesületnek, majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségének.
1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte egyebek között az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását, valamint kezdeményezte a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál kávéház, a Gresham-palota újjáépítését.
Ő szervezte meg a "városvédő fotózást", amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett. Írásaiból több könyv jelent meg, több ezer fényképpel.
A Szabad Demokraták Szövetségének színeiben 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő és a környezetvédelmi bizottság tagja, 1990-1991-ben alelnöke volt.
Ráday Mihály munkásságát 1979-ban Balázs Béla-díjjal ismerték el, 1996-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2005-ben pedig megkapta a Táncsics Mihály-díjat is.
2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át, 2021 júniusában Budapest önkormányzata díszpolgári címet adományozott neki.
Fejléckép: Ráday Mihály a Keménykalap és krumpliorr című film forgatásán (Fortepan / Ráday Mihály)