Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

2021.01.16. 08:50
Ajánlom
Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.

Ahogy a legtöbb jelentős múzeum a világon, úgy zárva tart az amszterdami Rijksmuseum is. Az intézmény azonban a napokban annyi látogatót fogad a honlapján, amennyit békeidőben sem tudna beengedni az épületbe: több tízezer műkedvelő böngészik a több mint 700 ezer darabból álló online gyűjteményben. A fotók nemcsak szabadon nézhetők, hanem le is tölthetők. Körbenéztünk mi is, és számba vettük, mi az, amit fel fogunk keresni, ha egyszer újra eljutunk a múzeumba.

1. Johannes Vermeer: Levelet olvasó nő kékben

SK-C-251-155829.jpg

Johannes Vermeer: Levelet olvasó nő kékben (1663 k.) (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

Vajon terhes-e a kék ruhás nő, aki levelet olvas Vermeer festményén? Van, akik szerint igen, mások úgy vélik, csak a kor divatja szerint öltözködött. A kérdés korántsem lényegtelen: a korban ritkán ábrázolták a mitológiától függetlenül, hétköznapi körülmények között a terhességet. Mögötte hatalmas térképet látunk, amiből arra következtethetünk, hogy a nő férje talán utazó vagy kereskedő. A levélolvasás viszonylag sűrű motívum Vermeer képein, mindig intim, személyes pillanatokban történik. A kép középpontjában a kék ruha van, amelyen a fényeket Vermeer különös gonddal festette meg. Érdemes megcsodálni a falra vetülő kékes árnyat is.

 

2. Jacob van Ruisdael: Szélmalom at Wijk bij Duurstede

SK-C-211-160028.jpg

Jacob Isaacksz van Ruisdael: Szélmalom Wijk bij Duurstede városában (1668-1670 k.) (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

Van Ruisdael neve talán nem sokat mond az egyszeri múzeumlátogatónak, habár a hollandok festészetük 17. századi aranykorának egyik legnagyobbjaként tartják számon. A folyóparti Wijk bij Duurstede szélmalmát megörökítő, 83x101 centiméteres festmény tipikusan helyi tájat mutat: alfölddel, borús égbolttal és a természet energiájával gazdálkodó lakosokkal.

 

3. Floris van Dijck: Csendélet sajttal

SK-A-4821-155747.jpg

Floris van Dijck: Csendélet sajttal (1615 k.) (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

Gyümölcs, kenyér és sajt – ezek kellenek egy tipikus, 17. századi holland reggelihez Floris van Dijck festményének tanúsága szerint. Ezek a csendéletek máig hallatlanul értékesek a történészek számára, akik a letűnt aranykor mindennapjait kívánják kutatni. A festőnek egyébként csak kicsit volt mozgalmasabb élete, mint ezek a csendéletek, javarészt Haarlemben élt, de huszonöt évesen megjárta Rómát is.

 

4. Jan Asselijn: A fenyegetett hattyú

SK-A-4-155744.jpg

Jan Asselijn: A fenyegetett hattyú (1650) (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

Egy hattyú az élete árán is megóvná fészkét a rátámadó kutyától – Jan Asselijn 1650-es festménye természetesen politikai allegória, a művész nem is bízta az értelmezést a véletlenre, egyszerűen feliratozta a képet. A derék szárnyas megfelelője (de raad-pensionaris, azaz főminiszter, olvassuk a képen) egy bizonyos Johan de Witt államférfi, aki a holland flotta újraszervezőjeként megvédi országát az ellenségtől. A tojás maga Hollandia. A kompozíció erejét a méretek és az arányok fellazulása adja: olyan, mintha az állat óriás lenne egy jókora félszigeten. De Witt az Egyesült Tartományok főminisztereként hiába végzett eredményes munkát, 1672-ben Orániai Vilmos utasítására fivérével együtt meggyilkolták.

 

5. Babaházak

BK-NM-1010-155724.jpg

Petronella Oortman babaháza (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

A Rijksmuseum könyvtárán átsétálva a holland aranykor legszebb és legértékesebb bútordarabjaira bukkanunk. A múzeum egyik helyiségében pedig egy igen sajátos értéktárgyakra – babaházakra. Ezek a miniatűr épületek pompásan ábrázolják, hogyan rendezkedett be a 17. században a kereskedelemből nagy vagyont gyűjtő réteg. A babaházak ugyanis nem gyerekjátékok voltak, hanem a felnőtt és gazdag nők hobbija, éppolyan, mint a férfiak egzotikus kollekciói.

Az egyik legkomolyabb gyűjtő az amszterdami Petronella Oortman volt, akinek babaházai pontos méretarányokkal készültek, ugyanabból az anyagból, mint a tárgyak valós méretű megfelelői. Ezt azt is jelenti, hogy a kínai porcelán a babaházban is kínai porcelán volt, de ezüstkovács és üvegfújó kellett a miniatűr tárgyakhoz. Nem meglepő, hogy Petronella annyira büszke volt a babaházaira, hogy az egyikről festményt is rendelt.

 

6. Holland fajansz

BK-NM-12400-183-153147.jpg

Fajansztányér folyóparti tájképpel, 1775-ből (ismeretlen mester munkája) (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

A híres kék kerámia, a delfti vagy holland fajanszot a 17. században a kínai porcelán pótlására fejlesztették ki, a leghíresebb manufaktúra-központ a Rotterdam és Hága között fekvő Delft volt. A város a Holland Kelet-indiai Társaság hajóinak kiindulópontja volt, egy csődbe ment sörgyár épületében olyan finomságú kerámiát állítottak elő, ami megközelítette a kínai porcelán minőségét.

 

7. Vincent van Gogh önarcképe

SK-A-3262-155728.jpg

Vincent Van Gogh önarcképe 1887-ből (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

Több Van Gogh alkotás is szerepel a Rijksmuseum gyűjteményében. Két ceruzarajz, két tollrajz és egy alkonyati tájkép, de legnagyobb kincsük vitán felül az az 1887-es önarckép, amelyet Van Gogh azért festett, hogy a pasztellszínek dominálta párizsi technikát modell megfizetése nélkül is kipróbálhassa.

 

8. Gerrit Schouten: Rabszolgatánc

NG-2005-24-171805.jpg

Gerrit Schouten: Rabszolgatánc (dioráma), 1830 (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

Gerrit Schouten (1779-1839) holland hivatalnok apa és egy fekete asszony gyerekeként született Holland Guyanában. Autodidakta módon tanult festeni, és papírmasé diorámákon örökítette meg a surinami élet mindennapjait, amelyeket aztán európaiaknak adott el szuvenírként. Ezek bennszülött táncokat, falusi ünnepeket és ültetvényezést ábrázoltak. Tizennégy dioráma maradt fenn munkái közül, valamint mintegy kilencven rajz növényekről és állatokról. A fenti diorámán a du nevű szertartási tánc látható, amelyet a bennszülöttek az ültetvényeken jártak. A tánc vezetője az afrankeri (a nő balszélen), piros öltözékben látjuk a királyt.

 

9. Hendrick Avercamp: Téli táj korcsolyázókkal

SK-A-1718-172001.jpg

Hendrick Avercamp: Téli tájkép korcsolyázókkal (1608) (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

A Rijksmuseumhoz kapcsolódó összeállításból kihagyni Hendrick Avercamp téli festményét olyan lenne, mint a Louvre nevezetességei közül kifelejteni a Mona Lisát. Az 1600-as évek elején a merészség arra, hogy egy festmény ne csak görög isteneket vagy keresztény szenteket ábrázolhasson, megváltoztatta a művészettörténetet. A süketnéma Averchamp kizárólag téli tájakat festett, és nem fogta vissza magát, ha az élet nyersességét kellett ábrázolni: a Téli táj korcsolyázókkal című festményének bal alsó sarkában kutyák lakmároznak egy döglött ló tetemén. Szánkózó parasztok, a jégen korongozó urak és fiatalok, korcsolyázás közben hasra vágódó kevésbé ügyesek egyaránt felfedezhetők a képen, együtt az egész nemzet gazdagtól szegényig.

 

9+1. Rembrandt: Éjjeli őrjárat

SK-C-5-095822.jpg

Rembrandt van Rijn: Az éjjeli őrjárat (1642, olaj és vászon, 379,5 x 453,5 cm) (Fotó/Forrás: Rijksmuseum, Amsterdam)

Nem éjszakai jelenet, csak az évszázadok alatt besötétedő lakkréteg csinált éjjeli akciót Frans Banning Cocq kapitány milíciájának masírozásából. Azt is tudjuk, Rembrandt forradalmi módon mozgalmas kompozíciót talált ki az általában statikus műfajban, a festmény nem is tetszett minden polgárőrnek. És azt is, hogy 1715-ben, egy költözés alkalmával le kellett csippenteni egy kicsit az eredetileg négy méter magas és öt méter széles képből. No, de hát minderről már korábbi cikkünkben írtunk.

14 érdekesség Rembrandt Éjjeli őrjáratáról

Kapcsolódó

14 érdekesség Rembrandt Éjjeli őrjáratáról

A Rijks Múzeum a közelmúltban nyílt színen restaurálta a festményt. A projektet online és a helyszínen is nyomon követhették az érdeklődők. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt a képről.

Több mint 700 ezer művészeti alkotást tesz ingyen elérhetővé a Rijksmuseum

Kapcsolódó

Több mint 700 ezer művészeti alkotást tesz ingyen elérhetővé a Rijksmuseum

Az amszterdami múzeum Vermeer, Rembrandt, Van Dyck és Van Gogh festményeinek kiállítójaként rendkívül népszerű a turisták körében. Az intézmény 709 ezer műalkotást online tett elérhetővé bárki számára.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Csontváry ritkán látható, 1901-ben festett szicíliai tájképét is élőben csodálhatjuk a Virág Judit Galériában

A Holdtölte Taorminában című festmény felbukkanása azért számít művészeti szenzációnak, mert a magántulajdonban lévő festményt régóta nem láthatta a szélesebb közönség. „Kevés mű maradt fenn Csontváry után, magángyűjteményben pedig nagyjából húsz darab lehet. Ezek egyike a Holdtölte Taorminában” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.
Színház

Találkozni önmagunkkal: ez is egyfajta megváltás – interjú Gáspár Ildikóval a Bűn és bűnhődésről

Március 8-án mutatják be a Bűn és bűnhődést az Örkény István Színházban. Az előadás rendezőjével Dosztojevszkij leghíresebb regénye mellett a női karakterekről, önként vállalt szenvedésről és a színházak társadalmi szerepéről is beszéltünk.
Klasszikus

A zene- és énektanári pálya népszerűsítését segíti a frissen átadott Kodály Műhely

A Városmajorban található intézmény kurzusoknak, szakmai és módszertani bemutatóknak, művészeti, zenetudományi témájú kerekasztal-beszélgetéseknek és kamarazenei hangversenyeknek ad helyet.
Plusz

Elhunyt Jan Assmann egyiptológus, vallástörténész

A világhírű német tudós nevéhez fűződik egyebek közt a kulturális emlékezet fogalma, amelyet feleségével közösen dolgoztak ki. 2018-ban a Német Könyvkereskedelem Békedíjával tüntették ki.
Színház

Forradalomra uszít az óbudai tanár az Átriumban

A Hannibál tanár úr című, ikonikus Fábri Zoltán-film egy letűnt korszakot idéző történet, amelynek színpadi átdolgozása megdöbbentően pontos és különösen aktuális társadalmi látleletté vált napjainkban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

10+1 ikonikus jelenet minden idők legmeghatározóbb sorozatából

Táncoló törpe, rébuszokban beszélő óriás, isteni feketekávék és cseresznyés piték, bohókás jazz, csontig hatoló rémálmok, egy furcsa FBI-ügynök, misztikus baglyok, vörös bársonyfüggöny. Összegyűjtöttük a Twin Peaks legikonikusabb jeleneteit.
Vizuál hír

Süveges Rita festőművész lett az Esterházy Art Award közönségdíjasa

A 2023-as Esterházy Art Award-díjhoz kapcsolódó kiállítás március 3-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban, majd április közepén a kismartoni Esterházy-kastélyban is kiállítják a díjazott alkotók munkáit.
Vizuál magazin

Az idei Berlinalén az is kiderült, hogy Martin Scorsese egy két lábon járó filmenciklopédia

A 74. Berlinale a megkezdett mederben folyt tovább: az elmúlt öt napban is maradt a határok és az aktuális társadalmi kérdések feszegetése.
Vizuál hír

„Nem elég gondolni, tenni is kell” – fontos társadalmi ügyekről rendez kiállítást a Radnóti Színház

A társulat célja ráirányítani a figyelmet közös ügyeinkre, közelebb hozva, felnagyítva, kihangosítva azokat. Az előző évadban elindult kampány fotósorozatait Csoszó Gabriella készítette, a figyelemfelkeltő akció idén az újonnan szerződött színészek ügyeivel folytatódott.
Vizuál hír

Ha tavasz, akkor Essentia Artis!

Márciusban nyílik meg az MMA művészeti ösztöndíjasainak programsorozattal kísért kiállítása. A grandiózus összművészeti esemény részleteiről idén a Fidelio különszámából is tájékozódhatnak!