Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

2021.01.16. 08:50
Ajánlom
Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.

Ahogy a legtöbb jelentős múzeum a világon, úgy zárva tart az amszterdami Rijksmuseum is. Az intézmény azonban a napokban annyi látogatót fogad a honlapján, amennyit békeidőben sem tudna beengedni az épületbe: több tízezer műkedvelő böngészik a több mint 700 ezer darabból álló online gyűjteményben. A fotók nemcsak szabadon nézhetők, hanem le is tölthetők. Körbenéztünk mi is, és számba vettük, mi az, amit fel fogunk keresni, ha egyszer újra eljutunk a múzeumba.

1. Johannes Vermeer: Levelet olvasó nő kékben

SK-C-251-155829.jpg

Johannes Vermeer: Levelet olvasó nő kékben (1663 k.) (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

Vajon terhes-e a kék ruhás nő, aki levelet olvas Vermeer festményén? Van, akik szerint igen, mások úgy vélik, csak a kor divatja szerint öltözködött. A kérdés korántsem lényegtelen: a korban ritkán ábrázolták a mitológiától függetlenül, hétköznapi körülmények között a terhességet. Mögötte hatalmas térképet látunk, amiből arra következtethetünk, hogy a nő férje talán utazó vagy kereskedő. A levélolvasás viszonylag sűrű motívum Vermeer képein, mindig intim, személyes pillanatokban történik. A kép középpontjában a kék ruha van, amelyen a fényeket Vermeer különös gonddal festette meg. Érdemes megcsodálni a falra vetülő kékes árnyat is.

 

2. Jacob van Ruisdael: Szélmalom at Wijk bij Duurstede

SK-C-211-160028.jpg

Jacob Isaacksz van Ruisdael: Szélmalom Wijk bij Duurstede városában (1668-1670 k.) (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

Van Ruisdael neve talán nem sokat mond az egyszeri múzeumlátogatónak, habár a hollandok festészetük 17. századi aranykorának egyik legnagyobbjaként tartják számon. A folyóparti Wijk bij Duurstede szélmalmát megörökítő, 83x101 centiméteres festmény tipikusan helyi tájat mutat: alfölddel, borús égbolttal és a természet energiájával gazdálkodó lakosokkal.

 

3. Floris van Dijck: Csendélet sajttal

SK-A-4821-155747.jpg

Floris van Dijck: Csendélet sajttal (1615 k.) (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

Gyümölcs, kenyér és sajt – ezek kellenek egy tipikus, 17. századi holland reggelihez Floris van Dijck festményének tanúsága szerint. Ezek a csendéletek máig hallatlanul értékesek a történészek számára, akik a letűnt aranykor mindennapjait kívánják kutatni. A festőnek egyébként csak kicsit volt mozgalmasabb élete, mint ezek a csendéletek, javarészt Haarlemben élt, de huszonöt évesen megjárta Rómát is.

 

4. Jan Asselijn: A fenyegetett hattyú

SK-A-4-155744.jpg

Jan Asselijn: A fenyegetett hattyú (1650) (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

Egy hattyú az élete árán is megóvná fészkét a rátámadó kutyától – Jan Asselijn 1650-es festménye természetesen politikai allegória, a művész nem is bízta az értelmezést a véletlenre, egyszerűen feliratozta a képet. A derék szárnyas megfelelője (de raad-pensionaris, azaz főminiszter, olvassuk a képen) egy bizonyos Johan de Witt államférfi, aki a holland flotta újraszervezőjeként megvédi országát az ellenségtől. A tojás maga Hollandia. A kompozíció erejét a méretek és az arányok fellazulása adja: olyan, mintha az állat óriás lenne egy jókora félszigeten. De Witt az Egyesült Tartományok főminisztereként hiába végzett eredményes munkát, 1672-ben Orániai Vilmos utasítására fivérével együtt meggyilkolták.

 

5. Babaházak

BK-NM-1010-155724.jpg

Petronella Oortman babaháza (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

A Rijksmuseum könyvtárán átsétálva a holland aranykor legszebb és legértékesebb bútordarabjaira bukkanunk. A múzeum egyik helyiségében pedig egy igen sajátos értéktárgyakra – babaházakra. Ezek a miniatűr épületek pompásan ábrázolják, hogyan rendezkedett be a 17. században a kereskedelemből nagy vagyont gyűjtő réteg. A babaházak ugyanis nem gyerekjátékok voltak, hanem a felnőtt és gazdag nők hobbija, éppolyan, mint a férfiak egzotikus kollekciói.

Az egyik legkomolyabb gyűjtő az amszterdami Petronella Oortman volt, akinek babaházai pontos méretarányokkal készültek, ugyanabból az anyagból, mint a tárgyak valós méretű megfelelői. Ezt azt is jelenti, hogy a kínai porcelán a babaházban is kínai porcelán volt, de ezüstkovács és üvegfújó kellett a miniatűr tárgyakhoz. Nem meglepő, hogy Petronella annyira büszke volt a babaházaira, hogy az egyikről festményt is rendelt.

 

6. Holland fajansz

BK-NM-12400-183-153147.jpg

Fajansztányér folyóparti tájképpel, 1775-ből (ismeretlen mester munkája) (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

A híres kék kerámia, a delfti vagy holland fajanszot a 17. században a kínai porcelán pótlására fejlesztették ki, a leghíresebb manufaktúra-központ a Rotterdam és Hága között fekvő Delft volt. A város a Holland Kelet-indiai Társaság hajóinak kiindulópontja volt, egy csődbe ment sörgyár épületében olyan finomságú kerámiát állítottak elő, ami megközelítette a kínai porcelán minőségét.

 

7. Vincent van Gogh önarcképe

SK-A-3262-155728.jpg

Vincent Van Gogh önarcképe 1887-ből (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

Több Van Gogh alkotás is szerepel a Rijksmuseum gyűjteményében. Két ceruzarajz, két tollrajz és egy alkonyati tájkép, de legnagyobb kincsük vitán felül az az 1887-es önarckép, amelyet Van Gogh azért festett, hogy a pasztellszínek dominálta párizsi technikát modell megfizetése nélkül is kipróbálhassa.

 

8. Gerrit Schouten: Rabszolgatánc

NG-2005-24-171805.jpg

Gerrit Schouten: Rabszolgatánc (dioráma), 1830 (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

Gerrit Schouten (1779-1839) holland hivatalnok apa és egy fekete asszony gyerekeként született Holland Guyanában. Autodidakta módon tanult festeni, és papírmasé diorámákon örökítette meg a surinami élet mindennapjait, amelyeket aztán európaiaknak adott el szuvenírként. Ezek bennszülött táncokat, falusi ünnepeket és ültetvényezést ábrázoltak. Tizennégy dioráma maradt fenn munkái közül, valamint mintegy kilencven rajz növényekről és állatokról. A fenti diorámán a du nevű szertartási tánc látható, amelyet a bennszülöttek az ültetvényeken jártak. A tánc vezetője az afrankeri (a nő balszélen), piros öltözékben látjuk a királyt.

 

9. Hendrick Avercamp: Téli táj korcsolyázókkal

SK-A-1718-172001.jpg

Hendrick Avercamp: Téli tájkép korcsolyázókkal (1608) (Fotó/Forrás: Rijksmuseum Amsterdam)

A Rijksmuseumhoz kapcsolódó összeállításból kihagyni Hendrick Avercamp téli festményét olyan lenne, mint a Louvre nevezetességei közül kifelejteni a Mona Lisát. Az 1600-as évek elején a merészség arra, hogy egy festmény ne csak görög isteneket vagy keresztény szenteket ábrázolhasson, megváltoztatta a művészettörténetet. A süketnéma Averchamp kizárólag téli tájakat festett, és nem fogta vissza magát, ha az élet nyersességét kellett ábrázolni: a Téli táj korcsolyázókkal című festményének bal alsó sarkában kutyák lakmároznak egy döglött ló tetemén. Szánkózó parasztok, a jégen korongozó urak és fiatalok, korcsolyázás közben hasra vágódó kevésbé ügyesek egyaránt felfedezhetők a képen, együtt az egész nemzet gazdagtól szegényig.

 

9+1. Rembrandt: Éjjeli őrjárat

SK-C-5-095822.jpg

Rembrandt van Rijn: Az éjjeli őrjárat (1642, olaj és vászon, 379,5 x 453,5 cm) (Fotó/Forrás: Rijksmuseum, Amsterdam)

Nem éjszakai jelenet, csak az évszázadok alatt besötétedő lakkréteg csinált éjjeli akciót Frans Banning Cocq kapitány milíciájának masírozásából. Azt is tudjuk, Rembrandt forradalmi módon mozgalmas kompozíciót talált ki az általában statikus műfajban, a festmény nem is tetszett minden polgárőrnek. És azt is, hogy 1715-ben, egy költözés alkalmával le kellett csippenteni egy kicsit az eredetileg négy méter magas és öt méter széles képből. No, de hát minderről már korábbi cikkünkben írtunk.

14 érdekesség Rembrandt épp restaurálás alatt álló Éjjeli őrjáratáról

Kapcsolódó

14 érdekesség Rembrandt épp restaurálás alatt álló Éjjeli őrjáratáról

A Rijks Múzeum július elején megkezdte a festmény nyílt színi restaurálását. A projektet online és a helyszínen is nyomon követhetik az érdeklődők. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt a képről.

Több mint 700 ezer művészeti alkotást tesz ingyen elérhetővé a Rijksmuseum

Kapcsolódó

Több mint 700 ezer művészeti alkotást tesz ingyen elérhetővé a Rijksmuseum

Az amszterdami múzeum Vermeer, Rembrandt, Van Dyck és Van Gogh festményeinek kiállítójaként rendkívül népszerű a turisták körében. Az intézmény 709 ezer műalkotást online tett elérhetővé bárki számára.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Ők az idei Junior Prima Díjasok színház- és filmművészet kategóriában

„Senki sem születik egyedülálló művésznek, hanem a családjának, környezetének és nem utolsósorban persze önmaga kitartó, kemény munkájának köszönhetően válhat azzá” – vallja Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki a szeptember 14-i díjátadó ünnepségen hat fiatal művésznek adta át a színház- és filmművészet kategória pénzjutalommal is járó Junior Prima Díját.
Színház

A sudár mosonmagyaróvári naiva – Rujder Vivien portréja

A budapesti Katona József Színház fiatal művésze Junior Prima Díjat vehetett át szeptember 14-én. A Takarékbank Zrt. támogatásával megvalósuló díjátadón Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója méltatta Rujder Vivien tehetségét.
Színház

Ragyogó és huncut angyal – Mentes Júlia Virginia portréja

Zenésszínész-osztályában végzett, de nem zenés színészként gondol magára. Alakításai a szakma nagyjait is meggyőzik, tehetségét szeptember 14-én a Takarékbank Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal ismerték el.
Színház

Szívesen látják el szerepekkel – Gyöngyösi Zoltán portréja

A Vígszínház művészének szakmai szempontból igazán jól indult az évad: másfél hete komoly színészi helyzetben bizonyíthatott, amikor a Szerelmek városa főszerepében lépett színpadra, kiváló teljesítménnyel, szeptember 14-én pedig Junior Prima Díjat vehetett át a Takarékbank Zrt. jóvoltából. Az elismerést Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója adta át.
Színház

Kíváncsian villanó, világos szempár – Rózsa Krisztián portréja

Mohácsi János nem visz színre olyan darabot a Miskolci Nemzeti Színházban, amelyben Rózsa Krisztián ne kapna szerepet – nem véletlenül. A fiatal színművész tehetségét a Takarékbank Zrt. támogatásával Junior Prima Díjjal ismerték el szeptember 14-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

18-as karika kerülhet Almodóvar filmjeire

Megjelentek a Médiatanács korhatár-besorolással kapcsolatos ajánlásai, a példák között több filmklasszikust is említ az NMHH – tudatta a HVG.
Vizuál hír

Átadták a magyar származású művészeket díjazó Szervátiusz Jenő-díjat

A kárpát-medencei születésű magyar alkotókat elismerő Szervátiusz Jenő Alapítvány díját idén a kárpátaljai Homoki Gábor festőművész, rajztanár és a moldvai csángó származású Petrás Alina keramikus, népdalénekes vehette át – tudatta az MTI.
Vizuál premier

Ilyen még nem volt – Online közönségtalálkozó Enyedi Ildikóval

Az országos premier napján, szeptember 23-án egy egészen különleges online, élő, streamelt közönségtalálkozón egyszerre hét mozi nézői beszélgethetnek Enyedi Ildikóval új filmje, A feleségem története vetítése után.
Vizuál hír

Elhunyt Olescher Tamás festőművész

A Munkácsy-díjas festőművészt, díszlettervezőt, perforemert hosszan tartó betegség után, szeptember 14-én, életének 67. évében érte a halál – tudatta családja.
Vizuál kritika

Az emberarcú természet pusztulása – Szurcsik József képeiről

Az Időkép című kiállítás egy sokoldalú és termékeny Munkácsy Mihály-díjas képzőművész elmúlt másfél évtizedének munkáiból válogat. A hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Ház és Könyvtár Galériájában az eltorzított emberi arcok alakváltozatait különféle modorban megjelenítő vásznak, fa tondók és acélszobrok mellett az újabb, (poszt)apokaliptikus hangulatú festmények világába is betekintést nyerhetünk.