Vizuál

A 100 éves festő, akinél a fekete színt senki sem szereti jobban

2020.01.02. 09:00
Ajánlom
December 24-én volt százéves Pierre Soulages, akit többen a világ egyik legnagyobb élő művészének tartanak, neve elválaszthatatlanul összefonódott a festményein folyton megjelenő és mindig megújulni képes fekete színnel.

A közép-franciaországi Rodez-ben született 1919-ben.

Egy anekdota szerint ötévesen már a pályáját meghatározó fekete színnel festett, és amikor nővére megkérdezte, mit ábrázol a kép, a család nem kis derültségére azt felelte, havat.

Magyarázata meghökkentő, ugyanakkor nagyon is érthető volt: észrevette, hogy a tustól kihagyott részeken a fekete mellett sokkal fehérebbé változik a szürkés papír, azaz tulajdonképpen fordítva, mintegy a hó hátterét megadva dolgozott.

Tizenkét évesen a közeli Conques Sainte-Foy apátságában tett osztálykiránduláson olyan elementárisan hatott rá az apró ablakokon a templom sötétjébe szűrődő napfény, hogy elhatározta, művész lesz. Amatőr régészként a környék barlangjait, földjeit járta régi tárgyak után kutatva, így tizennyolc évesen neve bekerült a helyi múzeum adattárába – igaz, még nem festőként, hanem prehisztorikus nyílhegyek, cserépedény darabok adományozójaként. Művészetről való gondolkodásának kezdetét is ezekhez a kirándulásaihoz kapcsolja, számára a mai napig izgalmasabb kérdés, hogy az amúgy is sötét barlangokban lakó első emberek a bárhol megtalálható fehér kövek helyett miért feketével és más sötét színekkel rajzolták tele otthonukat, mint az antik görög művészet gyönyörű szobrain vagy a perspektivikus ábrázolás illúzióján merengeni.

pierre-soulages-151803.jpg

Pierre Soulages

Szülővárosában kezdett festeni, és ide is tért vissza, amikor 1938-ban felvették a párizsi Képzőművészeti Akadémiára, de a tananyagot látva mégsem iratkozott be. A rövid fővárosi kitérő alatt a Louvre-ban Picasso és Cézanne munkái teljesen lenyűgözték, később Picasso révén ismerkedett meg feleségével is. 1941 februárjában Montpellier-ben, ahol rajztanárnak tanult, egy lányra lett figyelmes, aki az utcán vitatkozva néhány értetlenkedő fiút próbált sikertelenül meggyőzni a spanyol festő nagyságáról. Soulages-nak nyomban megtetszett, el is hívta magával a Fabre múzeumba, a következő évben összeházasodtak, és azóta, hetvenhét éve elválaszthatatlanok egymástól.

A második világháború után, 1947-ben a független festők szalonján állított ki,

képein már meghatározóak voltak azok a sötét alakzatok, formák, melyekkel nemcsak a korszak színes, lírai absztrakt és expresszionista irányzataitól határolódott el,

de a művészettörténetben mindaddig marginális helyzetű fekete színt tette meg alkotásai kulcsszereplőjévé. Azonnal felfigyelt rá a szakma, de az első nagy elismerést egy 1951-es németországi kiállítás hozta meg számára, ahol olyanokkal szerepelt együtt, mint Kupka, Herbin, Hartung, Schneider, s a már közismert művészek a francia fiatalember festményét választották az esemény plakátjához.

Hamarosan James Johnson Sweeney, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának kurátora, a Guggenheim Múzeum későbbi igazgatója kereste fel párizsi műtermében, aki több képét megvásárolta, Soulages-nak a következő évben az Egyesült Államokban önálló kiállítása nyílt. 1954-től évtizedeken át Sam Kootz, a neves műkereskedő képviselte Amerikában, ahová a meghívásoknak eleget téve gyakran ellátogatott. Útjai során olyan festőkkel kötött barátságot, mint Rothko, Franz Kline, Robert Motherwell és de Koonig, ekkorra már nemzetközileg elismert alkotó volt.

maxresdefault-150454.jpg

Pierre Soulages

Első, Jelek néven ismert korszakát a sötét és a világos alap közti kapcsolat, játékosság határozta meg, következő alkotói periódusában a fény, a szín és a vászon összefüggéseit vizsgálta. A vászonra felvitt pirosra, lilára vagy kékre fekete réteget festett, majd bizonyos helyeken visszakaparta, láthatóvá téve az elfedett részleteket, színeket. A harmadik festői szakasz, az Outrenoir-sorozat a fekete képeké: itt, ahogy ő mondja a fény átalakítása, variálása történik a kép felülete által. Sík és érdes, sötét felszín esetében egészen eltérő dinamikájú fényhatások érzékelhetőek, ezek különböző és meglepő tónusokat nyerhetnek. Ugyanakkor a kép tere kitágul, nem zárul egyszerűen a vászonba, a fény visszaverődik, a nézőig ér.

Sainte-Foy-151528.jpg

A Sainte-Foy apátsági templom ablakai

A fénnyel együtt tervezett alkotás egy másik fontos munkájában is főszerepet kapott. 1987-ben felkérték a számára különösen fontos Sainte-Foy apátsági templom ablakainak cseréjére, s a sajtóban már fekete ablakokat vizionáló, ironikus megjegyzések jelentek meg. A művész alaposan rácáfolt ezekre, a hét évig tartó munka lenyűgöző eredménnyel zárult. A kikísérletezett új üveg változó sűrűsége eredményezi a beáramló fény erősségének sokféleségét, ugyanakkor annak intenzitásától függően az üveg különböző színárnyalatait, egyazon ablak ugyanabban az órában kívülről fehér, világos- és sötétszürke, míg belülről sárga, homokszínű, barna lehet.

A több mint hét évtizedes alkotói munka legjelentősebb állomásainak és elismeréseinek véget nem érő listájáról álljon itt csupán néhány szemelvény: 1979-ben az American Academy of Arts and Letters tiszteletbeli tagjává választották. Ő az első élő képzőművész, akinek munkáiból 2001-ben kiállítás nyílt az Ermitázsban, 2009-ben a Pompidou központban, 2010-ben Mexikóvárosban rendezték meg retrospektív kiállítását. 2014-ben Rodez-ben múzeuma nyílt, idén decembertől látogatható életmű-kiállítása a Louvre-ban.

Munkái rekordáron kelnek el, a Sotheby's 2006-os aukcióján egy 1959-ben készült képét 1,2 millió euróért árverezték el, a szokásához híven cím helyett kizárólag a műalkotás méretével és keletkezési idejével azonosítható – 200x162 cm, 14 mars 1960 jelzetű – festményt pedig már 9,6 millió euróért vásárolták meg.

Egy minap készült interjúban azt kérdezték tőle, mi hajtja még az életben, amire a fekete ruhás, százéves mester azt válaszolta: a mindennapi festés.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

2019 legfantasztikusabb fotói - és a mögöttük álló történetek - Galéria

Nemcsak a felvételeket, hanem a mögöttük meghúzódó problémákat és történeteket is megosztjuk!
Vizuál online

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Vizuál hír

Kénytelen elárverezni több műtárgyát a Brooklyn Múzeum a pandémia okozta válság miatt

Gyűjteményének több darabját kénytelen elárverezni a New York-i Brooklyn Múzeum, hogy a járvány okozta válságos pénzügyi helyzetből talpra tudjon állni, és biztosítani tudja a múzeum fennmaradását.
Vizuál

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót Pompeji élére

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót a Pompeji Régészeti Park élére, miután Masssimo Osannát, a romvárost 2015 óta nagy sikerrel irányító kulturális menedzsert az olasz állami múzeumok főigazgatójává nevezték ki.
Vizuál galéria

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!