Françoise Gilot kiemelkedő művész és rendkívüli ember volt, aki már életében legendává vált, megkerülhetetlen szellemi örökséget hagyva ránk. Nyolc évtizedet felölelő festészeti munkássága mellett számos művészetelméleti könyvet írt, verseskötetet publikált és illusztrált, tanított egyetemen, táncelőadásokhoz készített díszlet- és jelmezterveket. Sokoldalú és művelt személyisége magával ragadta a környezetét, jelenléte betöltötte az őt körülvevő teret.
Kovács Krisztina művészettörténész, a Várfok Galéria művészeti vezetője, a Műcsarnokban nyílt életműkiállítás kurátora elmondta: a tárlat Françoise Gilot Európában valaha megrendezett legátfogóbb bemutatkozásának tekinthető, amelyen nemcsak a festményei láthatók, hanem többek között egyedi papírmunkáit, akvarell- és tustechnikával készült alkotásait, sokszorosított grafikai eljárásokkal készített műveit, litográfiáit és monotípiáit is megtekinthetik az érdeklődők.
Françoise Gilot 1921-ben született a Párizs melletti Neuilly-sur-Seine-ben. Filozófiai, irodalmi, jogi, képzőművészeti tanulmányait a Párizsi Képzőművészeti Egyetemen folytatta, mestere Jean Souverbie volt. Rozsda Endrével 1939-ben, Pablo Picassóval pedig 1943-ban találkozott először. Első önálló kiállítása 1952-ben a Galeria Louise Leiris-ben nyílt meg. 1964-ben megjelent több nyelven az Életem Picassóval című könyve, majd több tárlata nyílt Angliában és Amerikában.
1980 és 1986 között volt a „lebegő festmények” időszaka. Majd sorra követték egymást a fontosabb (retrospektív) kiállításai, többek között a Musée Picassóban. Első budapesti kiállítása 2000-ben a Várfok Galériában nyílt meg. A világ egyik vezető galériája, a New York-i Gagosian Gallery közös kiállítást rendezett Gilot és Picasso alkotásaiból. 2023-ban 101 éves korában egy New York-i kórházban hunyt el.
A korai, még a pályaindulást reprezentáló művektől kezdve az életmű kései szakaszát jelentő 2016-os papírmunkákig Gilot művészetének főbb korszakai, témái és sorozatai mind felvonulnak a kiállításon – tette hozzá Kovács Krisztina. Mint mondta, olyan meghatározó momentumai villannak fel az életműnek, mint a kezdeti, még picassói korszakából származó drámai önarcképe, a legendás párizsi Mourlet Műhelyben készített egyik első litográfiája, az 1980-as évek monumentális lebegővásznai, vagy az 1990-es évek kiemelkedő fontosságú sorozatának, a Vándornak a darabjai, amelyek hosszú idő után újra együtt láthatók.
A kurátor kiemelte, a tárlat a művész Rozsda Endre festőművészhez fűződő barátságának is emléket állít, hiszen ennek a szoros kapcsolatnak köszönhető Gilot Magyarország iránt érzett szeretete, kötődése és az elmúlt évtizedekben a magyar művészeti színtéren való jelenléte. Utóbbinak méltó bizonyítéka, hogy a Műcsarnok szinte teljes kiállítási anyaga magyar magángyűjteményekből kölcsönzött művekből jött létre – fűzte hozzá Kovács Krisztina.
Françoise Gilot műveinek letisztultsága, eleganciája, formai szilárdsága, élettől lüktető színei, dinamizmusa, szellemes motívumai és mitikus szimbólumai egy teljesen önazonos, sokrétegű személyiség kivetülései.
A kiállításon különös hangsúlyt kap a művész táj-, alak- és mozgásábrázolása. Gilot égei-tengeri, szenegáli, indiai és amerikai utazásai, valamint a művész dinamizmusa a kiállítás vezérfonalát jelentik – hangsúlyozta a kurátor, kiemelve, hogy a francia festőművész egyedi világot hozott létre, ugyanis művészetében megjelennek többek között az avantgárd gyökerei, a picassói formákra való építkezés, az egyiptomi művészet formakincse, a japán tekercsképek, a görög kultúra lenyomata, valamint a mítoszok hatása is.
A képre kattintva galéria nyílik:
„Gilot magába szívta az egész világot, és ebből létrehozott egy saját univerzumot, amely hol figurálisabb, hol absztraktabb, de mindenhol megjelenik az elképesztő dinamizmus a képeiben” – fogalmazott Kovács Krisztina, hozzátéve, hogy a művész soha nem akart senkinek megfelelni, sem művészeti csoportokhoz kapcsolódni, hanem a saját útját járta.
A kiállítás 2024. február 4-ig látható a Műcsarnokban.
Fejléckép: Françoise Gilot: Keleti város I., 1977 (forrás: Műcsarnok)
hírlevél
