Vizuál

A bájos filmek és kőkemény drámák éve - 2017 legjobb filmjei

2017.12.31. 14:25
Ajánlom
Régi nagy nevek nyúltak mellé és folytatások keltettek csalódást, ugyanakkor akadt az elődöt is felülmúló második rész, és a semmiből érkező, lehengerlő mozi is. A top 25 film listája színesebb nem is lehetne: elbűvölő mozik váltakoznak mocskos akciófilmekkel, alacsony költségvetésű indie-k és hollywoodi blockbusterek sorakoznak egymás után. Ez volt 2017, szubjektív filmes szempontból.

Ahogy lassan peregnek a naptár hónapjai, év végéhez közeledve általában már megfogalmazódik bennem egy homályos ítélet az év filmtermésével szemben: becslés-szerűen tudom, inkább jobb vagy rosszabb filmeket láttam-e idén (ez persze általában fele-fele, így inkább az számít, a 'jó'-ban menny volt a bombasztikus, a 'rossz'-ban pedig a borzalmas), hány bemutató okozott csalódást és hányszor fordult elő, hogy egy film a semmiből érkezve meglepett. Persze a mozis bemutatónaptár gyakran rámcáfol, hiszen a a legígéretesebb filmek közül jópár december környékén érkezik a mozikba - arról pedig ne is beszéljünk, mennyire faramuci a magyar listázgatók helyzete: a jövő évi Oscar-darlingok nagy részét itt még be sem mutatták, így nincs értelme a Variety, vagy épp az Indiewire  toplistáihoz mérni az itthoni sorrendeket.

Idén az a fura helyzet állt elő, hogy még akkor sem tudtam biztosan, hogy fog kinézni a lenti listám, amikor leültem összeírni az idén látott filmeket.

Ha hirtelen meg kellett volna neveznem az év legjobb filmjét, vagy akár a legjobb hármat, bajban lettem volna; egyszerűen nem emlékeztem olyan kiugró filmélményre, ami minden mást zárójelbe tett volna. Aztán ahogy végigböngésztem saját kis filmes naplómat, már érkeztek a jobbnál jobb filmek, és szembesültem vele, hogy nem volt különösebb probléma ezzal az évvel sem. Mindössze arról van szó, hogy a szokásosnál is több nagynevű rendező nyúlt mellé idén, régen várt folytatások botlottak el, és nagyon várt, agyonajnározott címek nem hozták azt, amit vártam tőlük. Nézzük előbb ezeket!

Testről és lélekről

Testről és lélekről

Két, húsz évnél is idősebb, zseniális kultfilm folytatása érte el idén a magyar mozikat: a T2: Trainspotting langyos, de alapvetően elnéző kritikákat kapott, a Szárnyas fejvadász 2049-et pedig jobbára éltették a kritikusok, pénzügyileg viszont hatalmasatt bukott. Egyik film se tudott felnőni elődjéhez, és mindkettő legnagyobb problémája az érdektelenség volt: a T2-t a nosztalgia, a 2049-et az elképesztő vizualitás hajtotta, de ez sem mentette meg őket attól, hogy unalomba fulladjanak. A Kingsman: Az Aranykör-ben látszólag minden megvan, ami a remek első epizódban, csak épp a frisesség és a meglepetés ereje hiányzik belőle - nagyjából ugyanez a helyzet a LEGO két animációs filmjével is. Pár éve A LEGO kaland az év egyik legnagyobb meglepetése volt, szégyenszemre viszont még csak Oscarra sem jelölték - a játékgyár idei két filmjének kreativitása és humora meg sem közelíti az elődöt; a LEGO Batman: A film ennek ellenére kellemes szórakozás, A LEGO Ninjago-film viszont csak fáradt próbálkozás. 

Az idei nyár a blockbusterek bukásáról szólt, nem is véletlenül.

A múmia, a Valerian és az ezer bolygó városa, vagy a Baywatch is legfeljebb kihagyott ziccer volt, a Kong: Koponya-sziget, a legújabb Karib-tenger kalózai, vagy az Arthur király: A kard legendája viszont még az sem - fájóan szürke és semmitmondó mozik, és a bevételük is ezt bizonyította. A hatalmas bukások és csalódások magyarázhatják, hogy amikor végre érkezett egy épkézláb blockbuster, ami számottevő bevételt is elért, a külföldi sajtó egyszerűen az egekbe emelte: a Wonder Woman nem jobb és nem is rosszabb, mint a többi tökátlagos szuperhős-mozi, amiből manapság kéthavonta érkezik egy, ennek ellnére sikerei csúcsán többen egyből Oscar-reményekről kezdtek álmodozni. Már most látható, hogy valószínűleg hiába. A számolás joga ellenben sikerrel kampányolt: kiemelkedő pénzügyi és kritikai sikere fontos Oscar-jelölésekhez juttatta a filmet tavaly -  pedig nem több egy teljesen átlagos és kiszámítható, de azért kellemes hangulatú drámánál.

Jócskán akadtak nagynevű rendezők is, akik cserbenhagytak minket idén.

Danny Boyle Trainspotting-folytatásáról már szóltunk; de ott van még Kusturica, aki a tragikomikus balkáni Tejben, vajban, szerelemben című filmjében még Monica Belucci kebleit is bevetette, de hiába. Steven Soderbergh a Logan Lucky - A tuti balhé-val  ismét bizonyította, hogy nemcsak stílusa van, de színészeit is remekül vezeti - csak épp egy összeszedettebb forgatókönyv hiányzott. Marc Webb az (500) nap nyár-ral akkorát dobott, hogy egyből rábízták a Pókember rebootolását annak idején (épp idén futottak neki ismét a szuperhősnek) - az nem sikerült túl fényesen, viszont a New York-i afférokkal végre ismét visszatért a romantikus dramedy műfajhoz; kár, hogy Jeff Bridges játékán kívül a film tökéletes csődött mondott. Woody Allen-t 2017 szintén épp rossz pazzban kapta el: A Wonder Wheel - Az óriáskerékben ott van egy jó film lehetősége, de úgy tűnik, egyedül Kate Winslett és James Belushi igyekezett a stábból, hogy ez meg is valósuljon - két fecske viszont nem csinált nyarat.  Az idei legmegosztóbb film kétség kívül a Staw Wars: Az utolsó jedik volt - a lentebbi listáról nem véletlenül hiányzik Rian Johnson mozija: inkább tartottam unalmasnak és egysíkúnak, mint bátornak és formabontónak.

Lelkiismeretét mosdatja Woody Allen legújabb filmjében

Kapcsolódó

Lelkiismeretét mosdatja Woody Allen legújabb filmjében

Allen nem először használ önéletrajzi elemeket filmjében, ezúttal viszont hiányoznak a sziporkázó monológok és az egyedi karakterek is.

Szerencsére viszont mindegyik fenti rossz példára jut egy jó is.

A galaxis őrzői második, és a Thor harmadik része megmentette a folytatások becsületét, a John Wick és a Logan pedig egyenesen köröket vert elődeire. Yorgos Lanthimos vagy Jim Jarmusch bebizonyította, hogy nem lehetetlen egymás után szállítani a jobbnál jobb filmeket, és a Pixar is odatette magát - ismét.

Amelyek viszont igazán széppé tették számunkra az idei évet, azok a magyar filmek.

bár a listába csak kettő került bele, Az állampolgár, a Kincsem és az Aurora Borealis - Északi fény is ott van az év legkellemesebb meglepetései között.

A listakészítés  elsősorban érzelmi dolog - már az is szubjektív, mi fér bele a felsorolásba, a helyezések kiosztása viszont tagadhatatlanul szentimentalista döntés. A lenti összeállításban szinte sormintaszerűen váltakoznak a bájos, nem ritkán könnyfakasztó filmek és a megerőltető, kőkemény drámák vagy azzal rokon alkotások. Lássuk tehát a 2017-ben itthon, a mozikban bemutatott legjobb 25 filmet.

25. Az alapító

Michael Keaton nem áll le - mióta ellopták tőle jól megérdemelt Oscarjt a Birdmanért, sorra jön ki remek alakításaival - és remek filmjeivel. Az alapító pörgős és tanulságos karriertörténet - ami, mint a legtöbb hasonszőrű film, sokkal több annál a konkrét sztorinál, amit bemutat.

24. Dunkirk

Christopher Nolan lényegében hibátlan filmográfiája ezúttal sem szenvedett csorbát. A sikert sikerre halmozó rendező ma már szinte bármit megteget; így hát rendezett egy dokumentarista szikárságú háborús filmet - és még ezzel is betalált a pénztáraknál. 

23. A remény másik oldala

A menekültkérdés nemcsak a tavalyi és az idei év egyik legforróbb politikai témája - valószínűleg az elkövetkező éveket is meghatározza majd. Mindenki mást gondol róla, és vérmérsékletétől függően fogalmazza meg véleményét; Aki Kaurismäki például a tőle megszokott, keresetlen egyszerűséggel mondja el sajátját egy szír menekült és egy étteremvezetésbe fogó finn utazó ügynök találkozásán keresztül. Ha az emberekbe csak feleannyi humanizmus és humor szorulna, mint ebbe a filmbe, a világ egészen biztosan egy szebb hely lenne.

22. John Wick: 2. felvonás

Az első epizódot vállukra emelték a kritikusok, és nem győzték dícsérni, Keanu Reeves-t, ahogy visszatért a régi vágású akciósztárok közé. Soha nem értettem, mi volt a pláne abban a filmben, a John Wick 2-vel szemben viszont nincsenek ilyen kifogásaim: lehengerlő, remekül megkomponlt akciódara az első pillanattól az utolsóig.

21. anyám!

Van a kaotikus művészfilmeknek egy típusa, amelyben kibogozhatatlan kakofóniában egymás-hegyén hátán hevernek a szimbólumok, parabolák és metaforák. Maga Aronofsky is kacérkodott már ezzel, de Lars von Trier az igazi mestere az ilyen köldöknézős vulgár-művészetnek. Az anyám! szerencsére nem ilyen, csak ilyennek tűnik - a káosz és anarchia mögött egy több olvasatot megengedő, kreatív és hatásos film bújik meg. Engem sem nyűgözött le első látásra - de azóta is előfordul, hogy a legváratlanabb pillanatokban ugornak be az anyám! egyes képkockái; vagy épp a leglehetetlenebb helyeken kezdek el töpreni azon, hogy , egy-egy jelenete hogyan illeszkedik bele a saját kis dédelgetett értelmezésembe. 

20. Arany

Az Arany sok közöst vonást mutat Az alapítóval: a két sikersztori szinte egyszerre érkezett a mozikba; mindkettő főszereplője Oscar-reményeket táplált, de az Akadémia ugyanúgy elfelejtkezett McConaughey-ről mint Keaton-ről. Az Arany-t sokszor épp főhőse manírjai húzzák néha vissza - viszont bőven van benne annyi lélek és szenvedély, hogy ennek ellenére is remekül működik. 

19. A régi város

A tavalyi Oscar egyik kedvence olyan  embert és szívet próbáló, nehéz film, hogy nemcsak idén, de az elmúlt pár évet tekintve is alig van párja. Nem fogjuk újból és újból elővenni - de aki akár egyszer is látta, aligha feledi Casey Affleck játékát, a torokszorító drámát, vagy azt a csontig hatoló hideget, amit A régi város képkockái árasztanak. 

18. Oroszlán

Szintén egy többszörös Oscar-jelölt tavalyról, ami csak idén jutott el hozzánk a moziba. Az Oroszlán nem árul zsákbamacskát: már a plakátból és pár soros leírásából tudhatjuk, hogy ez egy olyan fajta könnyfakasztó igaztörténetes-dráma, ami után valaki vagy kisírja a szemét, vagy - jobb kifejezése nem lévén - szorgosan giccset emlegetve szapulja a filmet. Szerencsére a kritikák azt mutatják, bőven az előbbiek vannak többségben: Dev Patel zseniális alakítása mellett nem is lehet elmenni szó nélkül. Ő játtsza az ausztrál szülők gondozásába került indiai fiút, aki a Google Maps segítségével próbál visszatalálni családjához.

17. A viszkis

Hamisíthatatlan 90-es évek hangulat, feszes tempó és remek akciójelenetek -  A viszkis az a film, amiért Andy Vajna valószínűleg kinevezése óta imádkozott, hiszen nemcsak kritikai, de bődületes közönségsiker is. Teljesen megérdemelten.

16. Wind River - Gyilkos nyomon

Lassan építkező - épp ezért olykor-olykor unalomba fulladó - film Taylor Sheridan thrillere, ami viszont egy ponton bitangul torkon ragadja az embert, és többé nem is ereszti el. 

15. Az

Az év egyik popkulturális szenzációja olyannyira meghatározta a box office-adatokat és a közhangulatot, hogy biztosak lehetünk benne: évekkel később is az Az-zal fogják azonosítani a 2017-es évet. Nincs is ezzel semmi baj: végre egy horror, ami az olcsóbb ijesztegetésnél fontosabbnak tartja karaktereit, és nem átall néha műfaját meghazudtolva megfeledkezni mindenféle rémisztgetésről - hogy aztán, amikor tényleg beüt a krach, az még nagyobbat szóljon.

14. Rögtönzött szerelem

A Rögtönzött szerelem tipikus Judd Apatow (40 éves szűz, Felkoppintva) producerelte film. Mivel a vígjátékpápa ezúttal nem állt a kamerák mögé, kevesebb a harsány, önreferenciális poén, mint a többi filmjében, de minden egyéb megvan benne: életszagú karakterek életszagú helyzetekben, világmegváltás és világbéke nélkül pont annyira komikus-szatirisztikusan, hogy a látottak egyszerre legyenek ismerősek és mégis baromi viccesek. A film az Oscar-jelölések kihirdetésekor is reménykedhet: elsősorban a forgatókönyvnek és Holly Hunter bizakodhat. Ha az Akadémia jó fej akar lenni, akkor a filmet és a zseniális Ray Romano-t is megdobja egy jelöléssel.

13. Holdfény

Barry Jenkins filmjének tavalyi meglepetés Oscar-győzelmét paradigmaváltónak tartják Hollywoodban - a Holdfény ugyanis bebizonyította, hogy egy minden értelemben kispályás indie-film is elnyerheti a legfőbb díjat. Nem kell hozzá milliós kampány, csilli-villi plakát, még csak színészi húzónév sem; elég az elképesztő kritikai áhítat. Nem könnyű film, de aligha volt idén mozi, amiben több lélek volt, mint a Holdfényben: egyszerűen süt róla a művészi ambíció és a lelkesedés. Csak egy kicsi nyitottságot és türelmet kér a film - cserébe pedig egészen egyedi filmélményt ad.

12. Testről és lélekről

Enyedi Ildikó mágikus realista románca igazi tünemény nem csak a magyar filmes színtéren, de a teljes filmtermést tekintve is - nem csak mi voltunk oda a vágóhídi romantikus filmért, az Arany medve után az idegennyelvű filmek Oscaros szűkített listájára is bejutott. A jelölésre sajnos kevés esélye van, de a Testről és lélekről van olyan káprázatos, hogy ha elég szavazóhoz eljut, talán mégis beslisszan a top 5-be.

A szerelem a vágóhídon pont olyan elbűvölő, ahogy hangzik

Kapcsolódó

A szerelem a vágóhídon pont olyan elbűvölő, ahogy hangzik

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmje a képekkel és hangulatokkal is játékot űz, de mindkét esetben sikert arat. Olyan romkom, amit nem sűrűn látunk.

11. Némaság

Scorsese filmje elképzelhetetlen megpróbáltatásoknak teszi ki főhőseit - a nézők pedig velük együtt szenvednek. A kínok és kérdések itt nincsenek metaforák vagy szimbólumok mögé bújtatva, frontálisan, egyenesen a képünkbe kapjuk őket. Megerőltető, de csodálatos film, ami a szívet és a lelkiismeretet is megdolgoztatja,

10. Thor: Ragnarök

Mikor már kezdett elegünk lenni az egy kaptafára készülő Marvel-filmekből, érkezik egy új-zélandi zseni, aki ahelyett, hogy túlkomolykodná vagy erőlködné a dolgokat, egyszerűen megrántja a vállát - és a figurái is így tesznek. A Thor volt az idei év tökéletes blockbustere: hangulatos, laza és veszettül szórakoztató.

9. A galaxis őrzői vol. 2.

Amit fentebb igaz a Thorra, ugyanúgy érvényes A galaxis őrzői folytatására is - mindig is ők voltak a legmenőbb Marvel-hősök, és most erre tettek egy újabb lapáttal. A poénok mellett James Gunn ráadásul a drámával sem maradt adós: a befejezés az idei év egyik legmeghatóbb mozis pillanata volt.

8. Logan - Farkas

A Logant úgy ünnepelte mindenki, mint a sárga karikák felrúgásával forradalmat robbantó képregényfilmet - pedig James Mangold nem tett mást, mint végre csinált Farkasnak egy karakterhű saját filmet. Poros, véres és mocskos dráma, aminek csak úgy mellesleg mutánsok a főhősei.

7. A négyzet

A Cannes-i Aranypálma idei győztese a Legjobb idegennyelvű film Oscarjának fő várományosa is egyben. Robert Öslund filmje provokatív filmje a sírva röhögés valamennyi stációját bejárja, miközben elképesztően kreatv módon fejti ki véleményét a művészetről és annak kortárs közegéről. 

6. Egy szent szarvas meggyilkolása

A görög mitológiából drámai parabolát feszített Yorgos Lanthimos, aki ismét a maximumot hozta ki Colin Farrellből. Az Egy szent szarvas meggyilkolása ha akarom, feje tetejére állított pszichothriller, ha akarom, politikai bosszúmese.

5. Az igazi csoda

Egy deformált arcú kisfiú keserédes megpróbáltatásai az iskolában - Az igazi csoda természetesen bombasikerű, könnyfakasztó bestsellerből készült, és mérget vehetünk rá, hogy a film is rástartol az érzelmeinkre. A dolog mégis működik: Stephen Chobsky all-star színészgárdája ugyanis szemmel láthatóan szívügyének tekintette a filmet, mert erőlködés nélkül töltik meg a figuráikat szívvel és lélekkel. A sztori pontosan úgy alakul, ahogy az várható - az igazi csoda pedig az, hogy ennek ellenére nem tudjuk kivonni magunkat a film hatása alól.

4. Coco

Akadtak mellényúlásai, de a Pixar ismét teljes fordulatszámon pörög, a Cocóban ugyanis megvan minden, ami naggyá tette a stúdiót: szerethető karakterek, csodálatosan színes világ, megható finálé és a mindezekből természetesen adódó tanulság. Már tudjuk is, ki nyeri a Legjobb animációs film Oscarját.

3. Barry Seal: A beszállító

Tom Cruise-t lehet szeretni vagy utálni, de egy biztos: karizmája, az van. A beszállítónál ez csak szükséges, de nem elégséges hozzávaló volt, kellett még egy remek forgatókönyv és Doug Liman rendezése is, aki iszonyatosan pörgőssé és szórakoztatóvá varázsolta az alapanyagot - ami egyébként igaz történeten alapul.

2. Amerikai pasztorál

Ewan McGregor rendezői bemutatkozásával igazságtalanul voltak kemények a kritikusok - főleg a fineszt és a meglepetést hiányolták belőle, hiszen Phillip Roth könyve olyan erős alapanyag, hogy szinte önmagát rnedezi meg. Az Amerikai pasztorál valóban egy visszafogott, régi vonalas dráma, de ez inkább a rendezői alázattnak, mint a gyengekezűségnek köszönhető. Összetett, szép és megrázó film Amerikáról és a világról.

1. Paterson

Jim Jarmusch filmje mintha nem is film lenne, nincs ugyanis cselekménye és konfliktusa is elhanyagolható. Olyan, mint egy meditatív képköltészet, egy filmes gondolatkísérlet. Paterson-t, a Paterson városkában élő buszvezető "kalandjait", követhetjük nyomon, akinek már-már mesébe illően egyszerű és hétköznapi az élete. Álmodozik, verseket ír, kutyáját sétáltatja, és párjával tölti az időt. Nincs semmi furcsa abban, amit látunk, ám mégis benne van minden. A Paterson látszólag semmit nem akar mondani, de aligha akad olyan néző, akiben ne indítana el valamit.

A listáról lemaradó, de figyelemreméltó film volt még a bűn és hit kérdését boncolgató Mártírok, a tömörségében is hatásos kosztümös dráma, a Lady Macbeth (mindkettő magyarhangya-forgalmazás); a meditatív, dialógusokat nélkülöző animációs film, a tavalyi Oscar-jelölt A vörös teknős; a szentimentalitmusával néha már-már a sulykot is elvető, de végső soron mégis hatásos Szólít a szörny; Almadovar Julieta-ja, amely a hamu alatt lapuló sorstragédiákat boncolgatja; a mexikói-amerikai határon játszódó, egy önkéntes határőr és az illegális bevándorlók macska-egér harcát bemutató Desierto - Az ördög országútja; a tüneményes Vademberek hajszája; Francois Ozon Frantz című filmje, amely érzékenyen mutatja be a világháború borzalmait egy románcon keresztül; a jobban sikerült, hangulatos képregénymozik közé tartozó Pókember: Hazatérés; a Dzsungel című túlélődráma Daniel Radcliffe főszereplésével; valamint magyar filmek közül a már említett Kincsem és Az állampolgár.

A bennünk élő gonosz

Kapcsolódó

A bennünk élő gonosz

A Mártírok egyszerre mutatja be, hogyan működik a vallási fanatizmus, és azt, hogy nemcsak az eleve rossz tettek tehetik gonosszá az embert.

Nem kell sok pénz egy jó kosztümös drámához

Kapcsolódó

Nem kell sok pénz egy jó kosztümös drámához

Nem a látványos kosztümök vagy a szemkápráztató díszletek dominálnak a filmben - mégis többet megtudhatunk a korról és annak szereplőiből, mint a hasonszőrű, nagy költségvetésű mozikból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Klasszikus

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál színész

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Vizuál frida kahlo

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Vizuál pályázat

Indul a második Budapest Art Mentor Képzőművészeti Program

Július 7-ig lehet jelentkezni az ősszel induló képzésre, ahol a képzőművészeknek személyre szabott segítséget nyújtanak karrierjükben.
Vizuál pesti vigadó

Kulisszatitkok – színház kívül-belül

Csoportos tárlat és programsorozat 70 színházi iparművész 150 különleges alkotásával a Vigadó Galériában.
Vizuál hollywood

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.