Vizuál

A Baker Streeten kísért a múlt

2021.12.08. 13:15
Ajánlom
Londonban úgy tartják, hogy a Baker Street 221 B a világ egyik legismertebb címe, és tényleg: aki valaha is olvasta vagy látta filmen Sherlock Holmes egy-egy kalandját, tudja, hogy itt lakott a nyomózók archetípusa, valamint segítője, Watson doktor. A házban 1990 óta Sherlock Holmes kalandjait és „életét” felidéző múzeum várja a látogatókat.

Mióta a különleges arcberendezésű és tekintetű brit színész, Benedict Cumberbatch fejti meg Sherlock Holmes-ként a bűnügyi rejtélyeket, rengeteg új rajongó keresi és vásárolja a nemrég még kicsit régimódinak tűnt Holmes-detektívregényeket. A korábbi filmfeldolgozások után a BBC 2010-ben indult sorozata egy, a mai világhoz közelebb álló, mozgalmasabb miliőt teremtett a viktoriánus London sötét bűnügyeihez. Ezt bizonyítja, hogy a Baker Streeten álló Sherlock Holmes Múzeumba is évről évre többen jönnek: járvány van, ősz és hétköznap dél, mégis meglepően sokan sorakoznak a Baker Street-i bejárat előtt. Az időpontra szóló jegy átvétele után még negyedórát kell sorban állunk az ajtó előtt, hogy bejussunk az 1815-ben épített, szép kis viktoriánus házba.

GiuseppeMasci-161439.jpg

A Sherlock Holmes Múzeum Londonban (Fotó/Forrás: Giuseppe Masci / Getty Images Hungary)

A Baker Street 221B alatt álló épület – amit 1860 és 1934 között panzióként jegyeztek be – az Arthur Conan Doyle kreálta nyomozó, Sherlock Holmes és barátja, Watson doktor otthona volt 1881-től egészen 1904-ig. Pontosabban: nem a saját otthonuk volt ez,

a szobákat bérbe vették Mrs. Hudson panziójában, és Holmes itt nyitotta meg magánnyomozó-ügynökségét.

Doyle, a skót származású író és orvos összesen négy regényt és ötvenhat novellát írt Sherlock Holmes kalandjairól, a történetek 1891-től kezdve több mint negyven éven keresztül a The Strand Magazine-ban jelentek meg. A regényeket folytatásokban közölték, az illusztrációkat Sidney Paget készítette.  A legtöbb történet 1882 és 1903 között játszódik Londonban, remek, összetett karaktereket és a múltban gyökerező, titokzatos bűnügyeket felvonultatva.

Sherlock Holmes íróját tündérekkel verték át

Kapcsolódó

Sherlock Holmes íróját tündérekkel verték át

A világ legismertebb mesterdetektívjét - és posta címét - alkotta meg, mégis egész életében elégedetlen volt írói sikereivel. Élete végén a spiritualizmus bűvkörébe került és egy tündérekkel kapcsolatos botrányba is belekeveredett. 1859. május 22-én született Sir Arthur Conan Doyle, a modern bűnügyi regény megteremtője, Sherlock Holmes "atyja". 

Sherlock Holmes életéről és szokásairól nem sokat tudunk, egy-egy novellából azonban ki lehet hámozni néhány részletet: például azt, hogy születési dátumát 1854. január 6-ra teszi, következtetőképességét az egyetemi évek alatt fejlesztette ki, és abban az időben kezdte el megoldani az első bűnügyi rejtélyeket is. Arra, hogy lakótársat vegyen maga mellé, pénzügyi nehézségei késztették: az 1887-ben, a Beeton’s Christmas Annual hasábjain megjelent, A bíborvörös dolgozószoba című, első Holmes-regényben ismerkedik meg Watsonnal, a katonaorvossal, aki beköltözik mellé a Baker Streetre. Ebből a történetből, amit a legtöbb novellához hasonlóan Watson narrál, megtudjuk, hogy Holmes

alapos kémiai és anatómiai ismeretekkel rendelkezik, nagyszerű amatőr hegedűs, nem veti meg a dohányt és a kokaint, ügyesen bokszol és vív, remekül kiigazodik a törvények között, és ismeri a század összes jelentős bűntényét.

GettyImages-113634222-161419.jpg

Dr. Watson és Sherlock Holmes (illusztráció) (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

A ház ajtaja mögött a viktoriánus kornak megfelelően öltözött, sötétkék ruhás, fehér kötényes szobalány várja az érkezőket. A bejárattól tizenhét lépcsőfok vezet az első emeleti dolgozószobába, amin Holmes és Watson majd’ huszonöt éven át osztozott. Ez a múzeum talán leggazdagabban berendezett szobája: csodás kandalló, korabeli bútorok, süppedő szőnyegek, könyvek, szobrok, használati és dísztárgyak – óriási műgonddal összeválogatott, a korszak lakáskultúráját tökéletesen megidéző gyűjtemény.

A képre kattintva galéria nyílik:

Az asztalon nagyító és a jól ismert kalapok, és itt van egy széken, hanyagul egy szekrénynek támasztva a hegedű is, amit Holmes gyakran és szívesen megszólaltatott. Évkönyvek, szótárak, kézikönyvek és Watson kisasztalán két kötet: az egyik Guy Fawkes-ról, az 1605-ös „lőporos összeesküvés” vezéralakjáról, a másik pedig a brit szigetek pillangóiról szól.

Sherlock Holmes és a rejtélyes Stradivari

Kapcsolódó

Sherlock Holmes és a rejtélyes Stradivari

Sherlock Holmes remek bokszoló volt, szeretett pipázni, és hegedülni - de mit árul el róla valójában hangszere, ami véletlenül pont egy Stradivari volt?

A dolgozóból átkísérnek minket a szomszédos szobába, ami már a hátsó udvarra néz. Ez Sherlock Holmes hálószobája, a korszak minden kellékével – az ágy alól például egy fehér, porcelánból készült ágytál néz kifelé. Aztán felmegyünk a második emeletre, ott van Watson doktor hálója és egy szemet gyönyörködtető fürdőszoba a viktoriánus kor kék-fehér mintás porcelán, valamint faborítású, szépen megmunkált darabjaival.

És itt, a második szinten – néhány ember nagyságú viaszbábúnak köszönhetően – Holmes kalandjai is megelevenednek. Olyan közismert jeleneteket láthatunk, mint a zsaroló Charles Augustus Milverton és az őt bosszúból meggyilkoló arisztokrata hölgy, Lady Eva Blackwell végzetes találkozása a Milverton kalandjai című novellából, és persze itt vannak a leismertebb szereplők is: Moriarty professzor, a nagy ellenség, az eltűnt komornyik holtteste a Musgrave szertartásból és a koldusruhába öltözött Neville St Clair A ferde szájú férfi című elbeszélésből.

A viaszbábuk közel sem olyan életszerűek, mint Madame Tussaud panoptikumában, de elég kényelmetlen érzés bemenni közéjük, főleg, ha nincs más látogató a teremben.

Az egész ház meglehetősen kicsi, és rövid idő alatt bejárható. Nem akar több lenni, mint ami: zarándokhely a Sherlock Holmes rajongóknak, akik nincsenek kevesen, és hajlandóak pénzt is áldozni egy-egy Holmes-arcképpel díszített tárgyért a múzeum ajándékshopjában.

Vannak itt értelmes dolgok, például logikára épülő, nyomozós társasjáték és teljességgel értelmetlenek, mint a Holmes-nyalóka. És bár nem vagyok a detektív rajongója, a ház kedvet csinált ahhoz, hogy este megnézzem az egyik legjobb történet, A sátán kutyája alapján készült filmet, ami egy Sherlock Holmes aurájában töltött nap méltó befejezésének bizonyult.

Fejléckép: A Sherlock Holmes Múzeum táblája Londonban (fotó: Dan Kitwood / Getty Images Hungary)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Jazz/World

„Nekem a zene gyógyszer minden bajra” – interjú Király Lindával

Anyák napján ad koncertet Király Linda a Várkert Bazárban, az est vendége pedig nem más, mint testvére, Király Viktor lesz, így a közönség lélekemelő duettekre is készülhet.
Vizuál

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.
Zenés színház

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Izgalmas, titkokkal teli film mutatja be Ravel leghíresebb művének keletkezését

Az ünnepelt rendező, Anne Fontaine Bolerója a világ egyik leghíresebb és leggyakrabban előadott zeneművének történetét, illetve a zeneszerző és a körülötte lévő különleges nők viszonyát mutatja be.
Vizuál hír

A tanári szoba című német film nyerte a LUX közönségdíjat

„Ez az elismerés kiemeli a tanárok, társadalmunk meg nem énekelt hőseinek alapvető szerepét. A legnagyobb tisztelettel nekik ajánljuk ezt a díjat” – fogalmaztak a film alkotói a díj kapcsán.
Vizuál ajánló

A kör végtelenítése – különleges találkozás Lantos Ferenc munkáival

A hazai geometrikus ábrázolás kiemelkedő alakjának több mint ötven alkotását láthatja a közönség a Zsdrál Art Kortárs Művészeti Galéria új kiállításán. Mészáros Flóra kurátori célja, hogy bebizonyítsa, Lantos Ferenc nem csak a hazai, hanem a nemzetközi művészi élet úttörő alkotója.
Vizuál ajánló

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Vizuál ajánló

A Hosszú alkony című filmet veszik górcső alá a Filmrendezők klubjában

Janisch Attila 1997-es misztikus alkotásában egy idős régésznő szürreális utazását követhetjük nyomon. A vetítést követően Bollók Csaba beszélget a rendezővel, aki mesterkurzust tart a résztvevőknek.