Vizuál

A Banksy jelenség kettő pont nulla

KÉP-regény
2020.02.08. 14:45
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Választása ezen a héten a Banksy-kiállításhoz kapcsolódik.

Írtam már egyszer erről a témáról egy másik kép és egy másik helyzet kapcsán. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd saját magamat fogom idézni. Na, nem azért, mintha gránitszilárdságúan örökérvényű lennék, hanem azért, mert akkor azt hittem, hogy értem, sőt, azt is hittem, hogy mások is értik. Banksyről, korunk egyik legnagyobb hatású képzőművészéről amúgy is sok mindent leírtak már sokszor, sok helyen. Továbbra sem tudjuk biztosan, hogy kicsoda is ő, mint ahogy azt sem, hogy mikor és hol bukkan fel egy-egy újabb Banksy mű valamelyik világváros valamelyik falának szegletében.

Az ő terepe az utca és legnagyobb fegyvere a névtelenség.

Ezek után kissé meglepve olvastam a magyar sajtóban ezt a mondatot: „BANKSY: a LEGTITOKZATOSABB művész végre MAGYARORSZÁGON!” Esküszöm először azt hittem, hogy végre Budapestet is megtisztelte a művész úr (hölgy?), és a magyar főváros is elbüszkélkedhet egy valódi Banksy-vel. De nem. Ehelyett egy kiállítást kapott a főváros, amivel hirtelen nem tudtam, mit is kéne kezdeni? Levéstek néhány grafitit a fallal együtt Londonban vagy New Yorkban, és világkörüli turnéra indultak vele? Vagy hogy? Ráadásul ez street art, és nem véletlenül az. Ennek semmi keresnivalója nincs egy múzeumban.

BanksyThePainterPortobelloRoadNothingHillLondon-154757.jpg

Banksy-festmény a Portobello Roadon (Fotó/Forrás: morpho)

Amsterdamban is van Banksy-múzeum, a probléma ugyanaz. Annyira híressé tette őt a titokzatosság, hogy már azokhoz is eljutott a híre, akik nem értik ugyan az egészet, de azért megnézik, merthogy a szomszéd is. Egyébként az utcán simán elsétál bármilyen street art alkotás mellett, de azt írták, hogy ez most nagyon cool, meg nagyon mainstream!

Persze nem vésett falat senki. Fénykép printeket és festménymásolatokat állítottak ki egy teremben.

Olyan, mintha a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóját lefényképezném és kiállítanám egy múzeumban.

Aztán kitennék egy táblát, hogy Michelangelo kiállítás nyílt Ököritófülpösön. Mindenesetre én a Sixtus-kápolnához hasonlóan mindenkinek az eredeti helyszíneket javaslom. Egyébként ebből sokkal több van, mint Michelangelo mennyezetfreskóból és a megtekintésük is tök ingyenes.

Jut eszembe: jogdíj?! Az ilyenkor kinek megy? De most komolyan! Ezen gondolkodott már valaki? Azt se tudjuk, hogy kicsoda az alkotó? Banksy sosem támogatta a műveinek kiállítóterekbe hordását. Erről a lehető legegyszerűbben a saját honlapján lehet meggyőződni, ahol világosan leírja, hogy:

ezeket a kiállításokat a művész tudta vagy bevonása nélkül szervezték meg. Kérjük, kezelje őket ennek megfelelően.”

Mindenesetre az tuti, hogy ő nem kap belőle egy kanyit sem. Ha szerzői jogi pert indítana, simán nyerne, csak akkor meg kiderülne, hogy kicsoda, azt meg ugye nem akarja. Ügyes.

Ilyen az, amikor némi anyagi haszon reményében átmegy a szubkult a mainstream-be. Most már csak a viszonyrendszert kéne tisztázni. Ez most az overground undergroundja, vagy az underground overgrandja? Bár végül is tökmindegy, mert aki múzeumban akar street artot nézni, az tényleg nem érti az egészet.

Szemben a londoni köztisztaságiakkal, akik kíméletlenül letakarítják korunk egyik legnagyobb hatású művészének képeit azzal a felkiáltással, hogy „mi professzionális takarítók és nem műkritikusok vagyunk”!

Persze van olyan is, amit nem festenek át! Például ez itt Londonban, a Notting Hillen, a Portobello Roadon. A festő (The Painter) című dolgozatot Banksy egyébként 2008-ban hirtelenkedte a falra. Közben az épületet eladták és felújították, de az új tulaj nagyon vigyázott a képre, egy teljes évig ponyva alatt lapult, de 2019 novembere óta, újra látható a street art kedvelők igen nagy örömére. Ráadásul tök ingyen.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Színház

Télig tart a nyár Szentendrén

A Szentendrei Teátrum augusztusban két ősbemutatóval indul és a nyár végével sem zárul. A kőszínházi évadban további bemutatók és előadások várják a közönséget Szentendrén.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Elárverezik Katharine Hepburn Howard Hughesnak írott szerelmesleveleit

Hughes és Hepburn romantikus kapcsolata másfél évig tartott. Nem házasodtak össze, de szerelmi történetük nagy port kavart annak idején Hollywoodban, és a 2004-ben bemutatott Aviátor című filmben is megörökítették.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: Madárlesen

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki olyan profi, hogy még azokat a madarakat is lencsevégre kapja, amelyek ott sincsenek.
Vizuál ajánló

A budapesti mozikban vetítik Ennio Morricone western-klasszikusait

A számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző, Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.
Vizuál galéria

Kovászt festettek a Tűzoltóság falára

Új színes falfestmény díszíti a belvárosi Károly körúton álló Tűzoltóság homlokzatát. A kovász is lehet híd című alkotás Hitka Viktória képzőművész rajza alapján készült, a kivitelezés Magyarország első tűzfalfestő szervezete, a Színes Város Csoport munkája. A festmény a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. felkérésére köszönetképpen született meg – a budapestiek felé.
Vizuál interjú

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.