Vizuál

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

2021.01.23. 09:45
Megosztom
Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.

Harminc éve, 1991. február 14-én mutatták be az amerikai mozik A bárányok hallgatnak című klasszikust, amely több mint 270 millió dolláros bevételével bámulatos eredményt ért el R-besorolású (17 éven aluliaknak nem ajánlott) filmként. A következő év elején tartott Oscar-díjátadón tarolt az öt legfontosabb kategóriában, többek között a legjobb film, a legjobb férfi színész és a legjobb női főszereplő kategóriájában is aranyszobrocskát nyert, a dicsőséglistán olyan alkotásokhoz csatlakozva, mint a Száll a kakukk fészkére (1975) vagy az Ez történt egy éjszaka (1934). Jodie Foster ráadásul már második Oscarját nyerte el: 1989-ben is díjazták A vádlottak című filmért. Anthony Hopkins kultikus karaktert csinált Hannibal Lecter figurájából, a film pedig prototípusává vált annak, miként lehet egy pszichológiai thrillerből valódi, nagybetűs Művészetet csinálni.

Összeszedtünk 5 dolgot, amit talán nem tudott A bárányok hallgatnak című filmről.

Anthony Hopkins először azt hitte a forgatókönyvre, hogy gyerekfilmhez készült

A Variety a közelmúltban leültette egymással (online) a film főszereplőit, Anthony Hopkinst és Jodie Fostert. A férfi elmesélte, hogy amikor megkapta A bárányok hallgatnak forgatókönyvét, a cím alapján először azt hitte, gyerekfilmről van szó. „Londonban voltam, 1989-ben, és egy M. Butterfly című színdarabban dolgoztam. Az ügynökségemtől kaptam meg a szkriptet.” Tíz oldal után felhívta az ügynökét, hogy komoly-e a megkeresés. „Az volt a legjobb forgatókönyv, amit valaha olvastam.”

Clarice Starling figurája horrorfilmes toposz

A horrorműfajban, különösen annak kaszabolós alzsánerében (vagy ahogy a köznyelv nevezi: a b*szós-kardozós filmekben) jól ismert a „final girl” toposza. Ő az a vonzó, megjelenésű, többnyire barna hajú nő, aki valahogy túléli az egészet és megöli a rosszfiút. A Texasi láncfűrészes, az Alien, a Rémálom az Elm utcában és a Sikoly egyaránt ismeri ezt a szereplőt. A bárányok hallgatnak rendezője, Jonathan Demme B-kategóriás exploitation filmekkel kezdte a karrierjét, így nem meglepő, hogy ebben az alkotásban is felbukkan a néző aljas reflexeit kihasználó műfaj eszköztára. Clarice azonban jóval részletesebben kidolgozott karakter, történetének pedig vállaltan feminista felhangjai vannak. A nőnek minduntalan férfiak kéretlen közeledésével kell megbirkóznia: az FBI-nál az összes kollégája férfi, zaklatja az egyik elítélt a börtönben, rámozdul Lecter pszichiátere, de maga Lecter is, aki rá is kérdez: „Nem érzi, mikor végigpásztázzák a testét, Clarice?” – mondja a férfitekintetekre utalva.

DjJ0adSXgAAeL_8-151547.jpg

A bárányok hallgatnak "liftes" jelenete

Hopkins a forgatás szüneteiben is karakterben maradt

A film legtöbb jelenetét Philadephiában forgatták. Noha Hannibal és Clarice beszélgetései a börtöncellában a legikonikusabb jelenetek közé tartoznak, valójában kis részét képezik az alkotásnak. Fosterrel kezdődtek a munkák, aztán megjelent Hopkins, aki megnézte a felvett jeleneteket, hogy képbe kerüljön a színésznő alakításával. Megesett, hogy miközben Lecter a karakter felfedezésén dolgozott, kiküldött egy stábtagot az üvegcellából: Mit keresel itt? – mondta neki. Foster úgy emlékszik, a forgatási helyszínek éppolyan rémisztők voltak a valóságban, mint filmen.

Hopkins pedig elárulta: Hannibal Lecter karaktere többek között két inspirációból táplálkozott. Az egyik a 2001: Űrodüsszeia intelligens robot-számítógépe, Hal, akiben éppen gépszerűsége fogta meg. A másik pedig egykori drámatanára a brit Királyi Akadémián. „Éles hangja volt, és darabokra tudott tépni. Rendkívül pontosan elemezte, hogy mit csinálsz, a módszere egész életemen át elkísért.”

silence_of_the_lambs_0-151848.jpg

Anthony Hopkins A bárányok hallgatnak című filmben

Hannibal pislog

A városi legenda szerint Hannibal Lecter sosem pislogott a filmben, ez azonban nem igaz. Az viszont tény, hogy sokkal kevesebbet pislog, mint egy átlagos ember. Az emlékezetes „Quid Pro Quo”-jelenetben például szándékosan becsukja a szemét, miközben a Clarice apjának haláláról szóló történetet hallgatja. Hopkins egy interjúban elmondta, hogy tágra nyitott szemekkel szinte hipnotizálni tudja a nézőket. „Nem csak arról van szó, hogy nem pislogok, hanem arról, hogy nyugodt maradok. A nyugalomnak gazdasága és ereje van. Ezt más nagy amerikai színészek megfigyeléséből tanultam.”

Buffalo Bill alakját több sorozatgyilkos történetéből gyúrták össze

A Buffalo Billként emlegetett Jame Gumb (Ted Levine) alakja több valós sorozatgyilkos jellegzetességeit hordozza. A hatvanas évek végén működő Jerry Brudos szintén megfojtotta áldozatait, és belebújt a ruhájukba, cipőjükbe. Ed Gein trófeákat és emléktárgyakat gyártott áldozatai csontjából és bőréből. Ted Bundy úgy tett, mintha megsérült volna, majd a segítségére siető embereket lefejezte. Gary M. Heidnik gödörben tartotta fogolyként a nőket, akik közül kettő meghalt. Edmund Kemper Buffalo Billhez hasonlóan végzett a nagyszüleivel, csak hogy megtudja, milyen érzés.

160112-silence-house-buffalo-bill-151927.jpg

Buffalo Bill (Ted Levine) A bárányok hallgatnak c. filmben

Mit jelent az éjjeli lepke szimbóluma?

voluptas-mors-1951-152142.jpg

Philippe Halsman híres In Voluptas Mors című fotója (Fotó/Forrás: közkincs)

A bárányok hallgatnak jól ismert plakátján Jodie Foster ajkát egy halálfejes lepke takarja el, a lepke jellegzetes, koponyára emlékeztető mintázatát azonban valójában Philippe Halsman híres In Voluptas Mors című fotója adja ki, amelyen Dalí hét meztelenül pózoló nővel látható (a fotót magát egy Dalí-rajz ihlette).

A film egyik nyugalom megzavarására alkalmas jelenetében Buffalo Bill áldozatának torkában Clarice egy Acherontia styx bábjára bukkan. Elviszi egy múzeumba, ahol megállapítják, ez az ázsiai halálfejes lepke. „Valaki felnevelte a havert. Mézen, nadragulyán, melegben tartotta. Valaki szerette” – mondja a múzeumi dolgozó, arra célozva, hogy ezek szerint még a gyilkos is tud szeretni. A molylepke talán azért válhat szimbólummá a történetben, mert az Acherontia styx a természetben gyakran méhnek álcázza magát, éppúgy, ahogy Buffalo Bill is másvalaki akar lenni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Cserhalmi György bírálta a kultúra területét érintő intézkedéseket – íme Nagy Ervin válasza

„A kulturális kormányzat eltökélt abban, hogy szakítson az »eddig ti voltatok, most mi jövünk« logikájával” – írja a kultúráért felelős államtitkár a Nemzet Színészének nyílt levelére adott válaszában.
Klasszikus

Az önismeret útvesztőiben – gondolatok a 7. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyről

Nyolcvan fiatal énekművész gyűlt össze Budapesten szeptember első hetében, hogy megmérkőzzenek a mostanra nemzetközi hírnévre szert tett énekversenyen, amelyet a Zeneakadémia szervezett, a nemzetközi zsűrit pedig legendás szopránunk, Marton Éva vezette.
Könyv

Nádas Péter szövegeivel és szeretett zenéivel búcsúznak az írótól

A Zeneakadémia Nagytermében szeptember 16-án zenei-irodalmi esttel emlékeznek a 83 éves korában elhunyt Kossuth-díjas íróra. Az eseményen neves színművészek és zenészek működnek közre.
Plusz

Történetek a rivaldafény mögül – Cserhalmi György Rákospalotán

Nemcsak szerepekről, hanem egy egész életútról is szól az a különleges est, amely októberben indul útjára Rákospalotán a Csokonai Rendezvényházban.
Könyv

Ez a tíz kötet versenyez a 2026-os Margó-díjért

Október 15-én az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a legjobb első prózakötet szerzőjének járó elismerést. A szűkített listára került művekről szakmai zsűri dönt. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Balatonátkúszás 2. rész – Gyerekseregszemle

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, hogyan sikerült a Balatont az alacsony vízállás ellenére is megtölteni élettel. 
Vizuál ajánló

Nemes Jeles László és Horvát Lili filmje is bekerült a III. BIFF programjába – íme az első címek

Az idei év nemzetközi fesztiválsikereivel tér vissza a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál október végén: itt vannak az első bejelentett címek a szemle kibővített programjából.
Vizuál ajánló

Rejtett zugok, elzárt helyek, megőrizni való szépségek – szeptemberben jönnek a Kulturális Örökség Napjai

Idén szeptember 19-én és 20-án kerül sor a rendezvényre, amely során közel ötszáz különleges program és épületbejárás várja az érdeklődőket. Olyan helyek is megnyílnak, amelyek máskülönben nem vagy csak ritkán látogathatók.
Vizuál ajánló

Három történet Szlovéniából, amit érdemes lesz megnézni a Toldiban

Október 8. és 10. között rendezik meg a 10. Szlovén Filmnapokat a budapesti Toldi moziban. A Szlovén Filmközpont, a BudapestFilm Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetsége közös rendezvényének programjában díjnyertes alkotásokat láthat a közönség. 
Vizuál ajánló

Valódi események, hiteles történetek – szeptember végén indul a Múzeumok Őszi Fesztiválja

A mesterséges intelligencia térnyerésének korában hogyan maradhatnak relevánsak a múzeumok, és miként segíthetik az eligazodást? Ezzel a központi témafelvetéssel indul a szeptember 28. és november 15. között zajló 21. Múzeumok Őszi Fesztiválja.