Vizuál

A bécsi múzeumnegyedben jártunk

2012.07.15. 07:03
Ajánlom
Semmi barátságtalan térelrendezés vagy csinosra vágott növények. A bécsi Museumsquartier (MQ) úgy néz ki nagyon jól, hogy közben nem akad meg a torkunkon. Nem kell vigyázban állni, nagy hozzáértéssel állat vakargatni, vagy lila ködökben tévelyegni a míves művészet előtt. Lehet viszont elnyúlni a színes fekvő alkalmatosságokon, jókat enni és inni, flangálni a múzeumok között és betérni oda, ahova tetszik. Mi is így tettünk: megnéztük mi újság a Kunsthalléban, a Mumokban és a freiraum quartier 21 nevű nemzetközi kiállítótérben. Végeredményben pedig három kis ajánló formájába öntöttük személyes impresszióinkat. BÉCSI BESZÁMOLÓ 2.

(bn)

Pop and the Sixties - szeptember 2-ig

Kifejezetten nem rossz élmény Warhol Jagger-sorozata előtt állni, vagy meredni a sok pöttyös Lichtensteinekre: a Mumok pop art kiállítása több emeleten és hatalmas falakon lógatja a műfaj túlismert és kevésbé népszerű darabjait. A pop art lazasága, sokszorosított tutti frutti ízű rágógumi hangulata viszont máshol keresendő. Itt történelem, precizitás van. Semmi színes puff fotelek, vagy legalább egy kis pszichedélia, úgyhogy mi is gyorsan összefoglalunk. Az irányzat az ötvenes évek közepén, az Egyesült Államokban és Angliában indult és később a hatvanas évek művészi kifejezésmódjának egyik legfontosabb eszköze lett. A téma szigorúan a hétköznap, a fogyasztás, a tömegkommunikáció és a reklám - a fogyasztói társadalmat a művészek vagy piedesztálra állították vagy erősen kritizálták. Eszerint járja körül a korhangulatot a Mumok is, hatalmas kék pók, Batman és Robin, sárga telefonkagyló, apró szabadságszobor vagy rózsaszín koponya formájában. Ha csak kicsit is fogékony valaki erre a világra, mindenképpen térjen be nyáron a Mumokba még a fagyi előtt.

(kzs)

A Kunsthalle ezúttal a cirkusz varázslatos, abszurd, távoli és mégis nagyon hétköznapi világát állítja a középpontba. Egy párhuzamos univerzumot, ahogy a cím is mutatja (Circus as a Parallel Universe), mely tele van rendkívüli és meglepő figurával, állatokkal, trükkökkel és az annyira vágyott szemfényvesztéssel. A számtalan híres 20. századi alkotó között ott lebeg Chaplin, Fellini és David Lynch szelleme is a kiállítótérben. A cirkusz mint párhuzamos világ a filmnek, az irodalomnak és a képzőművészetnek is projekciós felületévé vált, a metaforikusság egy különösen alkalmas terepévé. Az akrobatákon és a különböző állatokon kívül a bohóc figurája az, melynek összetett alakja folyton a jó és a rossz, a vicces és a szomorú között ingadozik, és ez az eldönthetetlenség folyamatosan inspirálja a művészeket. Cindy Sherman ismert bohócfotója, Peter Blake clown kosztümje, Anna Kolodziejska plafonról hosszú hózentrógeren lógó fekete bohóccipője mind felidézik a gyerekkor kedvelt figuráját, mely extrém megjelenésével és viselkedésével egyszerre vonzza és taszítja is a gyerekszemet. A kiállítás sok korszakot és műfajt ölel fel, ám mintha nem teljesen döntené el, hogy ebben a hatalmas témában milyen irányt is követ. Ugyanakkor érzékletesen mutatja be a cirkusz metaforikus jelentésének változását, a század során egyre erősödő szimbolikusságát.

(nb)

Robotika a ruhákban - Utópikus design-tech testközelből

Okos telefon a zsebben, intelligens hűtőszekrény a konyhában, beszélő GPS a kocsiban - mind-mind olyan technológiák, melyek életünk szerves részét képezik, ugyanakkor kétkedve húztuk volna a szánkat, ha technofil ismerősünk pár évtizeddel ezelőtt azt meséli, miképp érjük el az általunk épp szükségesnek tartott szolgáltatást még egy idegen városban is mindössze három gombnyomással. A Technosensual - Where fashion meets technology nevet viselő tárlat, mely egyszerre tölti be a design-center és az alkalmazott tudásközpont funkcióját, azt mutatja be, a designerek és technikusok együttműködve milyen kapcsolódási pontokat találhatnak a jövő divatját és a technológiák jövőjét illetően, és hogy ebben az érdekes találkozásban milyen befolyással bírhat a technológiai változás érzékeinkre és gondolkodásunkra vagy épp hogyan értelmezi újra ruháink által takart érzékiségünket.

És hogy pontosan miképp néz ki és mit tud egy intelligens ruhadarab? A koprodukciók többsége bár nem volt sikertelen, az öntisztító ruhaneműt még nem sikerült feltalálni. Ellenben a tárlat során találkozhatunk a hazug beszédet áramütéssel büntető hidegvérű kosztümmel, egy az átlátszóságát az érintések finomsága és személyessége alapján színt változtató kisestélyivel, aranyszínű, kötött pulcsival tele cipzárral ami igaziból a beépített szenzorok révén dj-pultként is használható a számok le és felkeveréséhez vagy egy ütött-kopott világháború korabeli kabáttal, mely szakaszról szakaszra meséli el egykori tulajdonosának élettörténetét. S bár az ötletek nagyrészt betudhatók utópikus gondolatburjánzásoknak és kifutástalan fantazmagóriáknak, a kivitelezés igencsak kedvre való tud lenni a hagyományos múzeumi terekhez szokott átlagmagyar számára, ugyanis a kiállított smart-textílikák mindegyékében érvényesül az a 21. századi alaptézis, miszerint korunk technológiái az interaktivitásra épülnek, azaz a felhasználói élmény elképzelhetetlen a felhasználói interakció nélkül. A ruhainstallációkat legtöbbször maga a látogató kelti életre, de legalább is fizikális kölcsönviszonyba lép velük minden alkalommal.

A Technosensual ismertetőjében az áll, hogy az intelligens divat, vagyis a ruha eredeti használati értékeit meghaladott, valamilyen technológiai funkcionalitást magukon vagy magukban hordozó textilneműk kora nem unatkozó designerek talajtalan és utópikus merengése, hanem adekvát válaszok a közeli jövő potenciális problémáira. Bár a tárlaton akadtak elrugaszkodottabb, olykor inkább kellemesen megnevettető mintsem komolyan vehető elképzelések, maga az elgondolás miszerint pár évtizeden belül a minitechnológiák és mikroszenzorok hadjárata olyan technológiasemleges felületnek vélt területeket is meghódíthat majd mint saját ruhaneműink, nem hagyható figyelmen kívül, sőt kifejezetten érdemes elgondolkodni azon, hogy ezek a kütyük milyen befolyással bírhatnak a jól öltözöttségről, az intimszféránkról és a kényelemről alkotott eddigi képzeteinkre. Aki betér a quartier21 ingyenesen látogatható nemzetközi kiállítótermébe, jó pár évtizednyi (vagy csak évnyi?) előnyre tehet szert a fejtegetésben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Mahler IX. szimfóniájának zárótétele csupa szenvedély, és ezt a négylábúak is átérzik. Ez derül ki ebből a videóból.
Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Klasszikus

Rangos nemzetközi díjat kapott Várjon Dénesék lemeze

Várjon Dénesé mellett Bartók-művek felvételeit is díjazta a rangos ICMA zsűrije.
Tánc

Carlos Acosta balettigazgató lett

A kubai utcagyerekből generációja egyik legkiemelkedőbb művészévé avanzsált táncost választották a Birmingam Royal Ballet új balettigazgatójának.
Vizuál

Társadalmi, politikai kérdéseket feszegetnek a 69. Berlinale versenyfilmjei

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat. A magyar filmet Mészáros Márta, Buda Flóra Anna, Tóth Luca és Tasnádi Zsófia képviseli.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál bécs

Másfél évre bezár a bécsi Freud Múzeum

A népszerű osztrák kiállítóhely egy nagyszabású felújítás miatt már csak február 28-ig látogatható.
Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Vizuál ludwig múzeum

Szavazzon, hogy a Ludwig múzeumé legyen a legjobb kiállítás díja!

A Global Fine Art Awards (GFAA) 2019 díjra A Permanens Forradalom. Mai ukrán képzőművészet című válogatást jelölték 31 ország további 93 nomináltjával együtt. Január 27-ig a közönség is szavazhat az egyik díjra.
Vizuál hír

Mégsem Klimt-domborművet találtak Budapesten?

Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta a The Art Newspaper.
Vizuál ajánló

Februárban kerül a mozikba Bud Spencer életrajzi filmje

Hatvan év után a magyar alkotás az első portréfilm, amely Bud Spencer egész életét feldolgozza és bemutatja azt az arcát, amelyet a filmjeiből nem ismerhettünk.