Vizuál

A bécsi múzeumnegyedben jártunk

2012.07.15. 07:03
Ajánlom
Semmi barátságtalan térelrendezés vagy csinosra vágott növények. A bécsi Museumsquartier (MQ) úgy néz ki nagyon jól, hogy közben nem akad meg a torkunkon. Nem kell vigyázban állni, nagy hozzáértéssel állat vakargatni, vagy lila ködökben tévelyegni a míves művészet előtt. Lehet viszont elnyúlni a színes fekvő alkalmatosságokon, jókat enni és inni, flangálni a múzeumok között és betérni oda, ahova tetszik. Mi is így tettünk: megnéztük mi újság a Kunsthalléban, a Mumokban és a freiraum quartier 21 nevű nemzetközi kiállítótérben. Végeredményben pedig három kis ajánló formájába öntöttük személyes impresszióinkat. BÉCSI BESZÁMOLÓ 2.

(bn)

Pop and the Sixties - szeptember 2-ig

Kifejezetten nem rossz élmény Warhol Jagger-sorozata előtt állni, vagy meredni a sok pöttyös Lichtensteinekre: a Mumok pop art kiállítása több emeleten és hatalmas falakon lógatja a műfaj túlismert és kevésbé népszerű darabjait. A pop art lazasága, sokszorosított tutti frutti ízű rágógumi hangulata viszont máshol keresendő. Itt történelem, precizitás van. Semmi színes puff fotelek, vagy legalább egy kis pszichedélia, úgyhogy mi is gyorsan összefoglalunk. Az irányzat az ötvenes évek közepén, az Egyesült Államokban és Angliában indult és később a hatvanas évek művészi kifejezésmódjának egyik legfontosabb eszköze lett. A téma szigorúan a hétköznap, a fogyasztás, a tömegkommunikáció és a reklám - a fogyasztói társadalmat a művészek vagy piedesztálra állították vagy erősen kritizálták. Eszerint járja körül a korhangulatot a Mumok is, hatalmas kék pók, Batman és Robin, sárga telefonkagyló, apró szabadságszobor vagy rózsaszín koponya formájában. Ha csak kicsit is fogékony valaki erre a világra, mindenképpen térjen be nyáron a Mumokba még a fagyi előtt.

(kzs)

A Kunsthalle ezúttal a cirkusz varázslatos, abszurd, távoli és mégis nagyon hétköznapi világát állítja a középpontba. Egy párhuzamos univerzumot, ahogy a cím is mutatja (Circus as a Parallel Universe), mely tele van rendkívüli és meglepő figurával, állatokkal, trükkökkel és az annyira vágyott szemfényvesztéssel. A számtalan híres 20. századi alkotó között ott lebeg Chaplin, Fellini és David Lynch szelleme is a kiállítótérben. A cirkusz mint párhuzamos világ a filmnek, az irodalomnak és a képzőművészetnek is projekciós felületévé vált, a metaforikusság egy különösen alkalmas terepévé. Az akrobatákon és a különböző állatokon kívül a bohóc figurája az, melynek összetett alakja folyton a jó és a rossz, a vicces és a szomorú között ingadozik, és ez az eldönthetetlenség folyamatosan inspirálja a művészeket. Cindy Sherman ismert bohócfotója, Peter Blake clown kosztümje, Anna Kolodziejska plafonról hosszú hózentrógeren lógó fekete bohóccipője mind felidézik a gyerekkor kedvelt figuráját, mely extrém megjelenésével és viselkedésével egyszerre vonzza és taszítja is a gyerekszemet. A kiállítás sok korszakot és műfajt ölel fel, ám mintha nem teljesen döntené el, hogy ebben a hatalmas témában milyen irányt is követ. Ugyanakkor érzékletesen mutatja be a cirkusz metaforikus jelentésének változását, a század során egyre erősödő szimbolikusságát.

(nb)

Robotika a ruhákban - Utópikus design-tech testközelből

Okos telefon a zsebben, intelligens hűtőszekrény a konyhában, beszélő GPS a kocsiban - mind-mind olyan technológiák, melyek életünk szerves részét képezik, ugyanakkor kétkedve húztuk volna a szánkat, ha technofil ismerősünk pár évtizeddel ezelőtt azt meséli, miképp érjük el az általunk épp szükségesnek tartott szolgáltatást még egy idegen városban is mindössze három gombnyomással. A Technosensual - Where fashion meets technology nevet viselő tárlat, mely egyszerre tölti be a design-center és az alkalmazott tudásközpont funkcióját, azt mutatja be, a designerek és technikusok együttműködve milyen kapcsolódási pontokat találhatnak a jövő divatját és a technológiák jövőjét illetően, és hogy ebben az érdekes találkozásban milyen befolyással bírhat a technológiai változás érzékeinkre és gondolkodásunkra vagy épp hogyan értelmezi újra ruháink által takart érzékiségünket.

És hogy pontosan miképp néz ki és mit tud egy intelligens ruhadarab? A koprodukciók többsége bár nem volt sikertelen, az öntisztító ruhaneműt még nem sikerült feltalálni. Ellenben a tárlat során találkozhatunk a hazug beszédet áramütéssel büntető hidegvérű kosztümmel, egy az átlátszóságát az érintések finomsága és személyessége alapján színt változtató kisestélyivel, aranyszínű, kötött pulcsival tele cipzárral ami igaziból a beépített szenzorok révén dj-pultként is használható a számok le és felkeveréséhez vagy egy ütött-kopott világháború korabeli kabáttal, mely szakaszról szakaszra meséli el egykori tulajdonosának élettörténetét. S bár az ötletek nagyrészt betudhatók utópikus gondolatburjánzásoknak és kifutástalan fantazmagóriáknak, a kivitelezés igencsak kedvre való tud lenni a hagyományos múzeumi terekhez szokott átlagmagyar számára, ugyanis a kiállított smart-textílikák mindegyékében érvényesül az a 21. századi alaptézis, miszerint korunk technológiái az interaktivitásra épülnek, azaz a felhasználói élmény elképzelhetetlen a felhasználói interakció nélkül. A ruhainstallációkat legtöbbször maga a látogató kelti életre, de legalább is fizikális kölcsönviszonyba lép velük minden alkalommal.

A Technosensual ismertetőjében az áll, hogy az intelligens divat, vagyis a ruha eredeti használati értékeit meghaladott, valamilyen technológiai funkcionalitást magukon vagy magukban hordozó textilneműk kora nem unatkozó designerek talajtalan és utópikus merengése, hanem adekvát válaszok a közeli jövő potenciális problémáira. Bár a tárlaton akadtak elrugaszkodottabb, olykor inkább kellemesen megnevettető mintsem komolyan vehető elképzelések, maga az elgondolás miszerint pár évtizeden belül a minitechnológiák és mikroszenzorok hadjárata olyan technológiasemleges felületnek vélt területeket is meghódíthat majd mint saját ruhaneműink, nem hagyható figyelmen kívül, sőt kifejezetten érdemes elgondolkodni azon, hogy ezek a kütyük milyen befolyással bírhatnak a jól öltözöttségről, az intimszféránkról és a kényelemről alkotott eddigi képzeteinkre. Aki betér a quartier21 ingyenesen látogatható nemzetközi kiállítótermébe, jó pár évtizednyi (vagy csak évnyi?) előnyre tehet szert a fejtegetésben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál downton abbey

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Vizuál székely

Panteon – kiállítás a Pesti Vigadóban

Idén nyáron kultúrtörténeti jelentőségű kiállítást rendeznek a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből a Pesti Vigadóban.
Vizuál gyász

Meghalt Friedmann Endre fotóriporter

A World Press Photo-, Balázs Béla- és Táncsics Mihály-díjas fotóst, az MTI örökös tudósítóját 84 éves korában, vasárnap érte a halál - tudatta a család.
Vizuál videotéka

Egyetlen videokölcsönző maradt az egykori hatalmas amerikai hálózatból

Most már tényleg vége a kilencvenes éveknek: az egykor virágzó videokölcsönzők legnagyobbika, az amerikai Blockbuster lánc is bedobja a törülközőt, és bezárja utolsó boltjait.
Vizuál Film

Találtak egy Kubrick-forgatókönyvet, akár film is készülhetne belőle

Hatvan év után került elő a Burning Secret forgatókönyve, amelyet a rendező Calder Willingham regényíróval közösen írt.