Vizuál

A betű hatalma

2013.12.07. 07:00
Ajánlom
Design Tett - Társadalomformáló dizájn Kassák Lajos munkásságában címmel nyílt kiállítás az óbudai Kassák Múzeumban. Az összeállítás egyfajta kiegészítésként működik az állandó tárlat mellett, amely Kassák életművét mutatja be a kezdetektől az emigráció évein át az utolsó munkákig. KRITIKA

A Design Tett-kiállítás kurátora Csatlós Judit szándéka szerint a kritikai dizájn elméletek felől közelítve mutat be válogatást a Kassák Múzeum gyűjteményéből. "A dizájn mint a kritika eszköze, a társadalom megváltoztatására használja a tervezés mechanizmusait, logikáját és aktivitását, miközben szem előtt tartja a társadalmi felelősségvállalást, a fenntarthatóságot, a hátrányos helyzetű csoportok érdekeit, valamint érzékeny az egyenlőtlenségek és a hatalmi viszonyok kérdésére."

A kiállítás címe talán túl nagyot akar markolni, mikor a társadalomformáló dizájnt említi. Nincs kétség afelől, hogy a dizájn képes formálni a társadalmat, segítheti például a szociális integrációt a formatervezés által, vagy megreformálhat egy teljes gondolkodási folyamatot, mint a "design thinking", melynek metódusait egyre több, progresszív vállalat is követi és alkalmazza. Mert a dizájn sokkal inkább jelent egyfajta szemléletet, folyamatot, mint egy konkrét, kézzelfogható dolgot. Ma azonban sokszor dizájn alatt egy szép lámpát értünk, vagy egy jól megszerkesztett magazin esetében is azt mondjuk, hogy milyen "dizájnos", pedig ez a használat rendkívül leegyszerűsíti mindazt, amit a dizájn valójában jelent. Ennek a kiállításnak a kapcsán is inkább beszélhetünk a vizuális kommunikáció olyan elemeiről, mint tipográfia vagy tördelés semmint általánosságban a dizájnról.

Ettől függetlenül a tárlat különösen időszerű témakört boncolgat, mivel ma már reklámok és kreatív anyagok nagyszámban "ömlenek" a felhasználóra a különböző médiumokból.  A kreatív szakmák ezen részei (mint a tipográfia, logótervezés, reklámplakátok) olyan önálló, sokszor  már inkább művészeti kategóriaként kezelt jelenségekké váltak, amelyek átszövik a vizualitás uralta mindennapjainkat. Nem véletlen, hogy ma már külön szakmává (és tananyaggá) vált az, hogy hogyan lehet vizuálisan kommunikálni. A kiállítási anyagból és a hozzáfűzött kurátori kiegészítésekből egészen megdöbbentően kép rajzolódik ki arról, ahogy Kassák a maga előrelátó módján felfedezte a tipográfiában rejlő lehetőségeket. A tárlat bemutatja, hogyan alakult ki egy egészen másfajta nyelv a TETT, a MA, a DOKUMENTUM és a MUNKA című folyóiratokban, amely idővel alkalmassá vált arra, hogy olyan hozzáadott jelentéstartalommal bírjon, amely sok esetben felülírhatta a verbális tartalmat.

Kassák ugyanis nemcsak ideológiai szempontból különböztette meg baloldali, avantgárd lapjait a kor kulturális folyóirataitól és napilapjaitól, hanem azok megjelenésével is merőben új irányt vett.

A MUNKA című folyóirat például főként a fiatal munkások és az értelmiség lapja volt, melyben a sokszor tárgyilagos, számadatokra épülő írások mellett megjelentek az adott problémával foglalkozó objektív képanyagok is. Ezek, tárgyilagosságuk ellenére, elsősorban az érzelmekre próbáltak hatni. Ezzel pedig elkezdődött egy olyan korszak, amelynek hatását máig érezhetjük és tapasztalhatjuk. Kassák a MA című folyóiratában fejtette ki először, a jó reklámplakát és tipográfia alapelveit. "A cím fontos" kijelentése, legalább olyan gyakran idézett (és pont olyan igaz is), mint a kommunikációelmélet olyan alaptézisei, hogy "nem lehet nem kommunikálni" vagy a mcluhan-i gondolat, miszerint a "médium maga az üzenet".

A tipográfia naiv korszaka tehát ebben az időben végleg lezárult, a címlapok, a tördelés, a betűtípusok, a szerkesztés és a képanyag sem egyszerű kötelező formaként jelent meg a folyóiratokban, hanem ugyanolyan fontos és jelentős kommunikatív funkcióval rendelkezett, mint maga a szöveg. A DOKUMENTUM-ban az új tipográfia már programmá nőtte ki magát, és magában hordozta a mindent átformálni kívánó, radikális, avantgárd szellemiséget.

A kiállítási anyagban jól tetten érhető, ahogyan a bécsi emigráció évei (1920-26) csak még erőteljesebb változásokat hoztak Kassák életművében. Már nemcsak a szöveg alapegységét jelentő betűkkel kísérletezett, hanem a mondatok, szövegrészek elhelyezése is kilépett a megszokott formájából. Kassák egyre inkább elvetette a lineáris szövegszerkesztési elvet, illetve a szimmetrikusságot. A szavakat és mondatokat úgy szerkesztette, hogy azok képként is működjenek, ami által az alapgondolatokra tudott ráerősíteni. Ezzel nemcsak a szöveg társadalmilag elfogadott formáját kérdőjelezte meg, hanem az ismeretszerzés tradicionális módját is. A korszakot sok szempontból jellemző konstruktivizmus itt is tetten érhető, hiszen a szöveg (akár verbális, akár vizuális értelemben) olyan egységekből áll össze, melyeket tudatosan kell felépíteni a legkisebb alkotóegységektől kezdve.

A múzeumban látható tárlat részletesen bemutatja Kassák életművét a tipográfia területén. A téma iránt fogékony látogatók olyan megkapó installálási megoldásokat találhatnak, mint például a teljes falat betöltő tipográfiai "térkép", amely bemutatja a korban használatos betűtípusok sajátosságait. Külön erénye a kiállításnak, hogy a laikusként érkező látogató számára a kísérő szövegek érthetővé teszik a látottakat és rávilágítanak a különböző összefüggésekre. Az időszaki kiállítás mellet az állandó tárlat is megtekinthető, mely tökéletesen megfelel eredeti célkitűzésének, miszerint igyekszik emléket állítani a 20. század egyik kiemelkedő magyar alakjának, akit az irodalomban betöltött szerepe mellett igazán még csak most kezd el felfedezni magának a képzőművészeti világ.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Nem hiszem, hogy Mozartnak könnyű volt” – interjú Pusker Júliával

Tehetségről, jelenről, jövőről beszélgettünk a fiatal hegedűművésszel. Sok éve ismerős világ számára a színpad, de az egészséges drukkot nem kell és nem is szabad kinőni. Mozart életét pedig nem tette könnyebbé, hogy csodagyerek volt. Pusker Júlia augusztus 4-én lép fel Balatonfüreden, a Klassz a pARTon fesztiválon.
Klasszikus

Egy éjszaka a hangszerek királynőjével

Nagy öröm, hogy a bezártság után a Filharmónia Magyarország szervezésében több száz programon vehetünk részt a nyáron. A fesztiválok mellett országos programokkal, nyáresti kikapcsolódással várják a közönséget. Több mint 60 városban, több mint 100 koncerttel érkezik idén az OrgonaPont sorozat, augusztus 7-én pedig az Orgonák éjszakáján népszerűsítik tovább a hangszerek királynőjét. Különlegesség, hogy Ferenc pápa énekeggyüttese, a világ legrégebbi kórusa is csatlakozik a programhoz.
Zenés színház

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Színház

Nem akarta, hogy bárki lássa hanyatlani – Sződy Szilárd emlékére

81. életévében elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg, oktató, Sződy Szilárd szobrász- és éremművész unokája. Bicskei Kiss László színész, rendező emlékezett meg róla.
Vizuál

L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója

A korábbi kulturális államtitkár megbízatása öt évre szól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Négy díjat nyert Los Angelesben Szajki Péter filmje

New York után Los Angelesben is díjazták Szajki Péter Most van most című alkotását. A film a Los Angeles Film Awardson a legjobb elbeszélő nagyjátékfilm és a legjobb romantikus vígjáték kategóriájában nyert, míg Tompos Kátya a legjobb színésznő, Mohai Tamás pedig a legjobb férfi főszereplő különdíját díját vehette át.
Vizuál hír

A kortárs művészetről szól az augusztus Lovason

Augusztus első hétvégéjén harmadik alkalommal nyílt meg Lovason a Garten Balaton kortárs művészeti hetek, melynek célja, hogy bemutassa a kortárs képzőművészet és szobrászat legjelentősebb hazai alkotóit.
Vizuál hír

L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója

A korábbi kulturális államtitkár megbízatása öt évre szól.
Vizuál hír

Enyedi Ildikó filmje meghívást kapott a Toronto Nemzetközi Filmfesztiválra

Szeptember 9. és 18. között tartják az amerikai kontinens egyik legnagyobb filmes seregszemléjét, melyre Enyedi Ildikó új filmje, a Feleségem története is meghívást kapott.
Vizuál hír

Nagyszabású Cézanne- és szürrealista tárlat nyílik a Tate-ben

Cézanne alkotásai mellett a Surrealism Beyond Borders (Határok nélküli szürrealizmus) című kiállításon a szürrealisták világába nyerhetnek betekintést a látogatók, de az egyik legjelentősebb brit kortárs művészeti díj, a Turner nyerteseinek műveit is bemutatják – adta hírül a The Guardian.