Alfred Hitchcock 1899. augusztus 13-án született egy londoni zöldségkereskedő harmadik gyermekeként. Eredetileg mérnöknek tanult, a filmmel feliratok tervezésén keresztül került kapcsolatba, s kitanulta a szakma rejtelmeit, első befejezett filmje az 1925-ös, A gyönyörök kertje volt, de ő maga az 1927-es A titokzatos lakót tekintette az első igazi filmjének, amelyben már fellelhetők későbbi alkotásainak jellegzetességei.
Gyorsan rátalált a feszültség fokozásán alapuló, borzongató thriller műfajára, ihletet gyakran a gyilkossági ügyek bírósági tárgyalásaiból merített.
Alfred Hitchcock saját portréja előtt (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)
Alfred Hitchcock alakjában keveredik a valóságos különcség és a saját maga által is épített legenda. A róla szóló történetek is valahol ennek a határán mozognak: nagyon szerette bizonytalanságban tartani a nézőit és igényelte a figyelmet.
1929-ben Zsarolás címmel ő készítette az első sikeres angol hangosfilmet, majd olyan, mára legendássá vált alkotásokat forgatott, mint Az ember, aki túl sokat tudott, a 39 lépcsőfok vagy a Londoni randevú. 1939-ben Hollywoodba hívták, az amerikai állampolgárságot 1955-ben kapta meg. Legelső tengerentúli munkája, A Manderley-ház asszonya 1940-ben elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat.
Alfred Hitchcock a Taronga Állatkertben 1960-ban (Fotó/Forrás: John O'Gready / Getty Images Hungary)
Hitchcock mintegy félszáz filmje három fő téma köré rendeződött. Az első: egy ártatlanul megvádolt embernek a megmeneküléséhez meg kell találnia a valódi tettest (39 lépcsőfok, Idegenek a vonaton, Őrület, Észak-északnyugat). A második: a férfit egy bűnös asszony elcsábítja, majd tönkreteszi vagy megmenti (Zsarolás, A Manderley-ház asszonya, Szédülés). A harmadikban a gyakran pszichopata gyilkos személyére csak a cselekmény kibontakozása során, lassan derül fény (A gyanú árnyékában - ezt nevezte kedvenc filmjének, Hátsó ablak, Psycho).
A sorból kilóg a Madarak, az ismeretlen okokból az emberre támadó állatok motívuma később sokak fantáziáját ihlette meg.
James Stewart és Grace Kelly a Hátsó ablak című Hitchcock-filmben (Fotó/Forrás: wikipedia)
Életművéből a legtöbben a Psycho zuhanyozós jelenetére emlékeznek, amelyben Janet Leigh-re újra meg újra lesújt az Anthony Perkins által megformált gyilkos kése. A mindössze három percig tartó hátborzongató jelenetet egy hétig forgatták, és ötven vágás szerepel benne, a legtöbb rendkívül közeli kép, de a gyilkos fegyver nem is érinti az áldozat testét. (A legenda szerint azért, hogy a sikolyok élethűek legyenek, a színésznőre hideg vizet eresztettek...) A filmtörténet első olyan filmjére, amelyben a főszereplőt már az első félóra után kegyetlen módon megölik, a korlátozott költségvetés miatt - Hitchcock maga volt a producer is - nem nagynevű sztárokat szerződtetett. A fekete-fehér alkotást 1998-ban Gus Van Sant neves szereplőgárdával, színesben kockáról kockára újraforgatta, de ennek népszerűsége meg sem közelítette az eredetiét.
Az ember, aki túl sokat tudott-at a filmőrültek az "öt elveszett Hitchcock" egyikeként emlegetik (a másik négy a Hátsó ablak (1954), A kötél (1948), Bajok Harryvel (1955), és a Szédülés (1958)) mivel ezek harminc évig nem voltak elérhetőek, mert a jogaikat Hitchcock visszavásárolta és a lányára hagyta. Először 1984-ben vetítették őket újra. A film slágerének a Que sera sera történetéről itt írtunk.
Hitchcocknak valóságos rögeszméje volt Freud, filmjeit telezsúfolta szimbólumokkal, fóbiákkal.
A nézőket ráhangolta a félelemre, a feszültség fenntartása érdekében új látószögeket és kameramozgásokat talált ki, bonyolult vágásokat, sejtelmes filmzenét, meglepő hanghatásokat alkalmazott.
Joe Pasternak és Grace Kelly, Hitchcock múzsája, később monacói hercegné (Fotó/Forrás: Bertil Svensson / Getty Images Hungary)
Öt alkalommal jelölték a rendezői Oscar-díjra, de mindannyiszor üres kézzel távozott, az Amerikai Filmakadémia végül 1968-ban az Irving G. Thalbergről elnevezett életműdíjjal "kárpótolta". A díj átvételekor mindössze annyit mondott, hogy "köszönöm", és még hozzáfűzte, hogy "mindenkinek nagyon köszönöm", de akkor már kikapcsolták mikrofonját.
1979-ben megkapta az Amerikai Filmintézet életműdíját, a következő évben II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte. A Brit Film- és Televíziós Akadémia (BAFTA) örökös tagsággal járó életműdíjjal tüntette ki, szintén életműdíjat kapott az amerikai Lincoln Centertől, valamint az Amerikai Rendezők Céhétől (DGA), és csillaga díszíti a Hírességek sétányát.
Sir Alfred Hitchcock 1980. április 29-én halt meg Los Angelesben.
Fejléckép: Alfred Hitchcock 1964-ben, Foto/Forrás: Tony Evans / Getty Images Hungary
hírlevél
