Vizuál

A borzongás nagymestere – Alfred Hitchcockra emlékezünk

2020.04.29. 19:55
Ajánlom
1980. április 29-én halt meg a borzongatás nagymestere, Alfred Hitchcock. Nevéhez olyan legendás filmek kapcsolódnak, mint a Psycho, A Manderley-ház asszonya, a Hátsó ablak, a Szédülés vagy a Madarak de neki köszönhetjük Que sera serát is.

Alfred Hitchcock 1899. augusztus 13-án született egy londoni zöldségkereskedő harmadik gyermekeként. Eredetileg mérnöknek tanult, a filmmel feliratok tervezésén keresztül került kapcsolatba, s kitanulta a szakma rejtelmeit, első befejezett filmje az 1925-ös, A gyönyörök kertje volt, de ő maga az 1927-es A titokzatos lakót tekintette az első igazi filmjének, amelyben már fellelhetők későbbi alkotásainak jellegzetességei.

Gyorsan rátalált a feszültség fokozásán alapuló, borzongató thriller műfajára, ihletet gyakran a gyilkossági ügyek bírósági tárgyalásaiból merített.

GettyImages-3270218-155743.jpg

Alfred Hitchcock saját portréja előtt (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Alfred Hitchcock alakjában keveredik a valóságos különcség és a saját maga által is épített legenda. A róla szóló történetek is valahol ennek a határán mozognak: nagyon szerette bizonytalanságban tartani a nézőit és igényelte a figyelmet.

1929-ben Zsarolás címmel ő készítette az első sikeres angol hangosfilmet, majd olyan, mára legendássá vált alkotásokat forgatott, mint Az ember, aki túl sokat tudott, a 39 lépcsőfok vagy a Londoni randevú. 1939-ben Hollywoodba hívták, az amerikai állampolgárságot 1955-ben kapta meg. Legelső tengerentúli munkája, A Manderley-ház asszonya 1940-ben elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat.

GettyImages-459309100-155656.jpg

Alfred Hitchcock a Taronga Állatkertben 1960-ban (Fotó/Forrás: John O'Gready / Getty Images Hungary)

Hitchcock mintegy félszáz filmje három fő téma köré rendeződött. Az első: egy ártatlanul megvádolt embernek a megmeneküléséhez meg kell találnia a valódi tettest (39 lépcsőfok, Idegenek a vonaton, Őrület, Észak-északnyugat). A második: a férfit egy bűnös asszony elcsábítja, majd tönkreteszi vagy megmenti (Zsarolás, A Manderley-ház asszonya, Szédülés). A harmadikban a gyakran pszichopata gyilkos személyére csak a cselekmény kibontakozása során, lassan derül fény (A gyanú árnyékában - ezt nevezte kedvenc filmjének, Hátsó ablak, Psycho).

 A sorból kilóg a Madarak, az ismeretlen okokból az emberre támadó állatok motívuma később sokak fantáziáját ihlette meg.

Rearwindow_trailer_2-175059.jpg

James Stewart és Grace Kelly a Hátsó ablak című Hitchcock-filmben (Fotó/Forrás: wikipedia)

Életművéből a legtöbben a Psycho zuhanyozós jelenetére emlékeznek, amelyben Janet Leigh-re újra meg újra lesújt az Anthony Perkins által megformált gyilkos kése. A mindössze három percig tartó hátborzongató jelenetet egy hétig forgatták, és ötven vágás szerepel benne, a legtöbb rendkívül közeli kép, de a gyilkos fegyver nem is érinti az áldozat testét. (A legenda szerint azért, hogy a sikolyok élethűek legyenek, a színésznőre hideg vizet eresztettek...) A filmtörténet első olyan filmjére, amelyben a főszereplőt már az első félóra után kegyetlen módon megölik, a korlátozott költségvetés miatt - Hitchcock maga volt a producer is - nem nagynevű sztárokat szerződtetett. A fekete-fehér alkotást 1998-ban Gus Van Sant neves szereplőgárdával, színesben kockáról kockára újraforgatta, de ennek népszerűsége meg sem közelítette az eredetiét.

Az ember, aki túl sokat tudott-at a filmőrültek az "öt elveszett Hitchcock" egyikeként emlegetik (a másik négy a Hátsó ablak (1954), A kötél (1948), Bajok Harryvel (1955), és a Szédülés (1958)) mivel ezek harminc évig nem voltak elérhetőek, mert a jogaikat Hitchcock visszavásárolta és a lányára hagyta. Először 1984-ben vetítették őket újra. A film slágerének a Que sera sera történetéről itt írtunk.

Hitchcocknak valóságos rögeszméje volt Freud, filmjeit telezsúfolta szimbólumokkal, fóbiákkal.

A nézőket ráhangolta a félelemre, a feszültség fenntartása érdekében új látószögeket és kameramozgásokat talált ki, bonyolult vágásokat, sejtelmes filmzenét, meglepő hanghatásokat alkalmazott.

Joe Pasternak és Grace Kelly, Hitchcock múzsája, később monacói hercegné

Joe Pasternak és Grace Kelly, Hitchcock múzsája, később monacói hercegné (Fotó/Forrás: Bertil Svensson / Getty Images Hungary)

Öt alkalommal jelölték a rendezői Oscar-díjra, de mindannyiszor üres kézzel távozott, az Amerikai Filmakadémia végül 1968-ban az Irving G. Thalbergről elnevezett életműdíjjal "kárpótolta". A díj átvételekor mindössze annyit mondott, hogy "köszönöm", és még hozzáfűzte, hogy "mindenkinek nagyon köszönöm", de akkor már kikapcsolták mikrofonját.

1979-ben megkapta az Amerikai Filmintézet életműdíját, a következő évben II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte. A Brit Film- és Televíziós Akadémia (BAFTA) örökös tagsággal járó életműdíjjal tüntette ki, szintén életműdíjat kapott az amerikai Lincoln Centertől, valamint az Amerikai Rendezők Céhétől (DGA), és csillaga díszíti a Hírességek sétányát.

Sir Alfred Hitchcock 1980. április 29-én halt meg Los Angelesben.

Fejléckép: Alfred Hitchcock 1964-ben, Foto/Forrás: Tony Evans / Getty Images Hungary   

16 dolog, amit nem tudtál Hitchcockról - nemcsak a nézőket rémisztgette, hanem színészeit is

Kapcsolódó

16 dolog, amit nem tudtál Hitchcockról - nemcsak a nézőket rémisztgette, hanem színészeit is

Zseniális rendező, akinek számtalan rigolyája volt, furcsa és kegyetlen munkamódszerei ma már erősen megkérdőjelezhetőek. Százhúsz éve született Alfred Hitchcock.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Shadows in the Forest, avagy milyen törékeny az élet – ALBUMPREMIER

Shadows in the Forest címmel jelent meg az MZK Publishingnál Palotás Gábor ütőhangszeres művész új marimba-albuma, amelynek a címadó dalból készült videóklipje is most a Fidelión debütál.
Klasszikus

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.
Plusz

Kapszulák – Patti Smith Nap a Csokonaiban

Október 1-jén, a Patti Smith Napon a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház tereiben a zenét és a szabadságot körbejáró eseménysorozat veszi kezdetét, melynek keretében izgalmas performanszon, felolvasáson, beszélgetésen vehetünk részt és egy különleges, zenehallgató kapszulákból álló installációt is megtekinthetünk.
Vizuál

Idén sem lett jobb hely a világ – megnyílt a World Press Photo kiállítás – Galéria

Megnyitott a World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nemzetközi zsűri idén 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatta össze a tárlat anyagát, amelyet világszerte százhúsz helyszínen mutatnak be.
Könyv

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

„Bármikor, ha a világ jelentősen változik, azt legelőször az irodalomban lehet észrevenni” – fejtette ki lapunknak adott interjújában Sjón. A PesText Fesztiválon vendégeskedő író-költővel az irodalom jelentőségén túl az izlandi nyelv történetéről, a jó regény ismérveiről és filmes munkáiról beszélgettünk, de elárulta azt is, mire a legbüszkébb.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Bábszínház az egész világ

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Budapest Bábszínház ikonikus pálcikaemberkéjéről mesélt.
Vizuál hír

Idén sem lett jobb hely a világ – megnyílt a World Press Photo kiállítás – Galéria

Megnyitott a World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nemzetközi zsűri idén 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatta össze a tárlat anyagát, amelyet világszerte százhúsz helyszínen mutatnak be.
Vizuál ajánló

Megérkezett a Toldi teljes előzetese

Másfél perces előzetest kapott a tavaly elhunyt Jankovics Marcell utolsó alkotása, az Arany János Toldijából készült egész estés animációs film. A trailerben a szemfüles nézők felismerhetik a Kecskemétfilm alkotóit is. Videó a cikkünkben!
Vizuál hír

Visszautasította Bulgária Oscar-díjra nevezett filmjét az amerikai filmakadémia

A hivatalos indoklás szerint az Anya című alkotás párbeszédeinek több mint ötven százaléka angol nyelvű, így nem nevezhető a legjobb nemzetközi film kategóriájában – tudatta közösségi oldalán Zornica Szofija, a film rendezője.
Vizuál ajánló

Festői rend és szépség az elcsúfított világban – Dezső Tamás kiállítása a Capa Központban

Mi az a rejtélyes és megmagyarázhatatlan kapocs, ami összeköti az összes élő személyiségét egy életen át? – teszi fel a kérdést Dezső Tamás legújabb, Hipotézis: Levél minden című sorozatában. A világhírű fotóművész legújabb tárlata a Robert Capa Központban látható szeptember 22-től.