Az európai mércével is ritka leletet 3000 év földben töltött várakozást követően, Dr. Tarbay János Gábor kutató, az Őskori Gyűjteményi Csoport vezetőjének vezetésével idén nyáron tárták fel. A késő bronzkor végére (Kr.e. 1000–850) datálható unikális nyakék egy urnamezős stílusú korsóban, több ezer bronzékszer – karika, pityke, gyöngy, spirál – ölelésében került elő.
A pompás ékszert valószínűleg a korabeli elithez tartozó nő viselhette.
Stílusát és díszítését tekintve a dunántúli urnamezős kultúra területén deponált aranyfólia borítású bronzdiadémok és díszkorongok köréhez illeszkedik, továbbá kapcsolódik a nyugat-közép-európai urnamezős aranyművesség tárgyaihoz is. A hasonló kincsleletek jellemzően nem kötődnek közvetlenül temetkezésekhez, előfordulhatnak akár település környezetében, vagy különleges természeti helyeken is, így a tárgy egykori elrejtésének pontos körülményeit homály fedi.
A Régészeti Intézet szakemberei augusztus elején egy több órán át tartó művelet végén szabadították ki a nyakéket, amelyről az alábbi videót tették közzé:
A kamaratárlat megnyitóünnepségén Dr. Zsigmond Gábor főigazgató köszöntőjében nemzetközi szenzációnak nevezte az eseményen bemutatott műtárgyat, amellyel kapcsolatban megosztotta a közönséggel személyes gondolatait is: „Leírhatatlan érzés volt az, amikor legalább 29 évszázaddal később a kezünkbe vehettük ezt a tárgyat, legalább 29 évszázad óta mi érinthettük meg először.”
Dr. Tarbay János Gábor elmondta: „a lelet az egyik régészeti fémkereső-műszeres lelőhely felderítés során került elő, melynek során önkéntesekkel együtt dolgoztunk. Az egyik volt közülük Király Krisztián, aki néhány apró bronztárgyat talált, melyet kontextusában hagyott, nem bolygatott meg. Ez a szabály egyébként a kutatási programban, így lehet megfelelő módon, szakszerűen feltárni és dokumentálni ezeket a felderítéseket.”
Fejléckép: A 3000 éves Somló-hegyi nyakék (fotó/forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

hírlevél










