Vizuál

A Budapesti Történeti Múzeumba olvad a Budapest Galéria

2011.04.29. 09:31
Ajánlom
Az ellenzéki képviselők tiltakozása mellett hozta meg az összevonásról szóló döntést a Fővárosi Közgyűlés.

Budapest Galéria fővárosi történeti múzeumba olvasztásáról döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés. A képviselők az MSZP és az LMP képviselőinek ellenszavazatai mellett fogadták el Csomós Miklós (Fidesz-KDNP) kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes határozati javaslatát. A főváros egy tavaly decemberi határozatában már egyetértését fejezte ki a galéria Budapesti Történeti Múzeumba történő beolvasztásának koncepciójával. A Budapest Galéria a most elfogadott határozat értelmében a július 1-jén veszti el önállóságát, az elsősorban köztéri művészeti alkotások helyreállítására vonatkozó feladatait a jövőben az általános jogutódjaként működő történeti múzeum veszi át.

Csomós Miklós a javaslat vitájában felszólalva hangsúlyozta: nem ez lesz az utolsó olyan összevonás, ahol hasonló feladatokat ellátó intézményeket olvasztanak egybe. Kaltenbach Jenő (LMP) ezzel szemben úgy vélekedett, az előterjesztés hamisan kelti azt a látszatot, hogy „két hasonló dolgot házasítanak össze", mivel a valóságban ez egyáltalán nincs így. Horváth Csaba az MSZP fővárosi frakcióvezetője ezt megelőzően azután érdeklődött a városvezetésnél, hogy nincs-e esetleg valami titkolt célja az összevonásnak.

Ugyanekkor döntés született a Petőfi Csarnok hasznosítását illetően is. A főváros nyilvános pályázatot hirdet Budapest a Petőfi csarnok (PeCsa) hasznosítására, az erről szóló javaslatot a képviselők 21 igen, 10 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el a közgyűlés szerdai ülésén. Az előterjesztés szerint a főváros nyilvános pályázatot hirdet a Petőfi Csarnok Nonprofit Kft. által használt ingatlanok hasznosítására a közművelődési funkció megőrzésével. A nyertes pályázónak kötelezettséget kell vállalnia ifjúsági könnyűzenei koncertek és klubok, hazai és nemzetiségi népzenei találkozók és koncertek, valamint családi és gyermekprogramok, sport- és szabadtéri rendezvények szervezésére.

A pályázatok elbírálásának fő szempontjai a megajánlott bérleti díj (minimum nettó 1,3 millió forint), illetve az ingatlanban folytatni kívánt tevékenység. A bérbeadás tervezett időtartama július 1-től számítva 10 év.

Csomós Miklós, ágazati főpolgármester-helyettes, az előterjesztő javaslatot tett arra is, hogy a közgyűlés helyezze hatályon kívül a PeCsának a Trafó Kortárs Művészetek Házába való beolvadását támogató, 2010. decemberi határozatát. Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakcióvezetője ezzel kapcsolatban úgy vélte: a fővárosnak nincs érdemi stratégiája, hogy pótoljon egy ilyen nagy múltú intézményt, mint a PeCsa, ráadásul az intézmény teljes rekonstrukcióra szorul, amit nehezít, hogy védett épület. Mint Horváth Csaba hozzátette „a festésnél lényegesebben komolyabb feladatokról van szó. A megoldás az lenne, hogy akár a közraktárak mintájára (CET), többmilliárdos fejlesztést vigyenek végig magánbefektetők a PeCsa helyszínén."

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.
Klasszikus

A budapestieknek szerenádozik a Fesztiválzenekar

Több mint 200 lakóházba látogatnak el a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi júniusban Budapesten. Ingyenes szerenáddal készülnek a fővárosiaknak, mert hisznek benne, hogy a járvány idején is szükség van zenére. Nyissák ki az ajtókat, ablakokat, és engedjék be otthonaikba az élő muzsikát!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

A hazai vásárlókra épít a közeljövőben a Faur Zsófi Galéria

„Meg fog változni a piac, a lokális vásárlókra kell felkészülni” – mondja Faur Zsófi, a Faur Zsófi Galéria tulajdonosa és vezetője, aki nagyon szeretné, ha az lenne ennek az elmúlt két hónapnak a tapasztalata, hogy igenis fontosak a lokális közösségek, a család, a barátok. Ők is ezt erősítik a Bartók Béla úton, azaz a Bartók Béla Boulevard-on, ahol a Kulturális Tizenegy Egyesület elnökeként online fesztivál szervezését vezeti.
Vizuál magazin

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál galéria

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.
Vizuál galéria

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Vizuál slow life

Ez egy komoly, szinte drámai kiállítás, meglehetősen sötét jövőképekkel

A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük az egyelőre csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. Az ötödik epizódban Csizek Petra beszélt kedvenc műveiről és az önállóbb nézői befogadásról