A citera az egyik legelterjedtebb, legkedveltebb népi hangszer volt egykor a hagyományos magyar közösségek zenei életében. Egyszerű felépítése miatt ügyes kezű falusi emberek is el tudták készíteni, gyakran kísérte a házi mulatságokat, közösségi munkaalkalmakat. Az újjáéledő népzenei mozgalmaknak és az 1990-es évektől szerveződő népzeneoktatásnak köszönhetően napjainkban ismét virágkorát éli. Zenei foglalkozásokhoz már óvodás kortól szívesen használják,
mert viszonylag könnyű megtanulni rajta játszani, és a vendéghúrok miatt a dallam mellett rögtön egy egyszerű kíséret is megszólal.
A Néprajzi Múzeum különböző gyűjteményeiben mintegy 3000 népi hangszer található a világ minden tájáról, így a Vígan zengjetek, citerák! című hangszerkiállítás a citeratípusok széles spektrumát mutathatja be.
A Vígan zengjetek, citerák! című hangszerkiállítás részlete (Fotó/Forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)
A kiállítás fő hangsúlya a magyar nyelvterületen használt citerák megismertetése, ehhez a Néprajzi Múzeum Hangszergyűjteményéből válogatott a kurátor. Ezenkívül a citerák organológiai, azaz hangszerismereti jellemzőiről, szerkezeti felépítéséről, hangolásáról és a citerázás alkalmairól is részletes képet kaphatnak a látogatók. Az első citerák a 19. század végén kerültek a múzeumba. A Hangszergyűjtemény jelenlegi 150 citerája mellett az egyéb, főleg nemzetközi kollekciók további 50 citera típusú tárgyat őriznek –
közülük a legrégebbi datált darab 1868-as.
Az idők folyamán több neves hangszerkészítő – többek között Tuka Zsigmond, Budai Sándor, Nácsa János vagy Bársony Mihály – alkotásaival gyarapodott a gyűjtemény, illetve a múzeum népzenekutatóinak köszönhetően számos citerajáték-felvétel is fennmaradt.
A bemutatott közel 90 hangszer mellett az élményt 20 hangfelvétel és 3 film egészíti ki. Az egyik videón Gáts Tibor hangszerkészítő mester avat be a citerakészítés rejtelmeibe. A látogatók megtekinthetik továbbá a citera ősének, a monochordnak a működését, és kipróbálhatják, milyen játszani egy diatonikus és egy kromatikus citerán – a tanulást film és interaktív eszköz segíti.
A kiállításhoz kapcsolódóan a múzeum felhívást tett közzé a citerát kedvelő amatőr és professzionális zenészek, együttesek, diákok és tanárok számára, hogy a magyar nyelvterületen ma működő citerajátékosok és -zenekarok is láthatóvá, meghallgathatóvá váljanak a tárlaton egy digitális térkép segítségével. Az ő bemutatásuk mellett a múzeum a citerazene hagyományának továbbadásában is elkötelezett.
A Vígan zengjetek, citerák! című hangszerkiállítás részlete (Fotó/Forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)
A tárlat múzeumpedagógiai sarkában a citera díszítése és motívumvilága kap külön figyelmet. Itt próbálható ki okostelefonon egy új fejlesztésű interaktív játék is. Az EthnoFusion a budapesti Néprajzi Múzeum bárhonnan elérhető online alkalmazása, amely arra biztat mindenkit, hogy a kreativitás jegyében ismerje meg és „hangolja magához” az 1872-ben alapított intézmény gazdag népzenei gyűjteményét. A felhasználók modern zenei alapokkal, effektekkel keverhetik eredeti népi hangszerek – citera, furulya, tekerő, duda, cimbalom, brácsa, sakuhacsi, kotó – hangjait, majd a saját mixüket el is küldhetik maguknak.
Februártól a zenészek közreműködésével élő citeramuzsikát is igyekszik a falai közé csempészni a Néprajzi Múzeum.
Szombatonként a kiállítás saját színpada koncerteknek ad majd helyet, a gyűjtőkampányban részt vevő zenekarok fellépésével.
Havonta egyszer Muzsikamorzsolón tanulhatnak, énekelhetnek együtt a családok.
A kiállítás meglepetése, hogy nemcsak a magyar citerázás hagyományait mutatja be, hanem március 21-től szenzációs anyaggal is kiegészül majd: a Csungkingi Kínai Három Szurdok Múzeum válogatása Kína ősi hangszerét, a kucsint ismerteti meg a magyar közönséggel.
További információ itt érhető el.
Fejléckép: A Vígan zengjetek, citerák! című hangszerkiállítás részlete (fotó / forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)
hírlevél
