- Tényleg valódi fejlődés és fejlesztés-e az, ami a közvélemény mellőzésével, egy pótolhatatlan nemzeti kincs épségének kockáztatásával, az ország érdekeinek sérelmére történik?
- Valóban Önök is úgy látják, hogy az MTM-et gyökereitől és működési környezetétől elszakítva, erőszakkal és nagyon jelentős (továbbá felesleges) költségráfordítással egy másik városba kellene áttelepíteni?
- Összhangban lenne-e ez a lépés a város polgárainak közismerten haladó gondolkodásával?
- Tényleg büszke lenne minden helybéli az elorozott múzeum megnyitóján, bármilyen modern is lesz majd az új épület?
- Okozhat-e egészséges lokálpatriotizmus akkora jóvátehetetlen károkat, amelyek most megjósolhatók?
- Indokolja-e mindezt az egyébként téves sőt, teljesen hamis felfogás, miszerint „a fővárosiak lenézik a vidékieket”?
Tájékozódott-e minden illetékes fél arról, hogy egy ilyen tudományos központként működő intézet feladata nemcsak turistacsalogató kiállítások rendezése, hanem a bemutatott anyag sokszázszorosát kitevő gyűjtemények szakszerű tárolása, és tudományos igényű feldolgozása is egyben?
- Miért nem elfogadható az az alternatív fejlesztési koncepció, hogy Debrecenben is legyen egy múzeumi egység, kiállítással és újonnan alapított gyűjteményi részleggel, melynek szakmai hátterét a város egyeteme biztosan szolgáltatni tudná?
Sorjáznak a kérdések a harmincnégy hazai tudós által aláírt nyílt levélben, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeummal kapcsolatban intéztek a debreceni tudományos élet képviselőihez és a helyi lakosokhoz.
Magyar Természettudományi Múzeum Kiállítási épületének bejárata (részlet). 'Hüllő és tojása-szobor'. Seregi György, 2007. Mészkő tojáson sütkérező bronz hüllő.- (Fotó/Forrás: wikipedia)
A dokumentumban emlékeztetnek arra, hogy hazai és külföldi szakemberek emelték fel a szavukat a költözés ellen, illetve ismét felhívják a kormány figyelmét a terv kapcsán felerülő legfontosabb problémákra:
- nem veszi figyelembe azt, hogy évtizedek alatt kialakult szakértelem vész el véglegesen az eredeti helyről 200 km-re költözés miatt,
- a munkájukat elveszítő specialista muzeológusok nem pótolhatók egyik évről a másikra, de még évtizedek alatt sem,
nemzetközi tapasztalatok szerint egy ilyen költözés elkerülhetetlen és pótolhatatlan károkat (törés, megsemmisülés, elkallódás) okoz a sokmillió tételből álló gyűjteményben,
- és lehetetlenné válik az, hogy iskolai csoportok könnyen elérjék a kiállításokat az ország bármely részéből.
2018 óta tart a csiki-csuki a Természettudományi Múzeum sorsát illetően. Ekkor merült fel, hogy a gyerekek körében egyik legnépszerűbb múzeumot a decentralizáció jegyében Debrecenbe költöztessék. A hatalmas gyűjtemény viharos gyorsaságú áttelepítése - az eredeti elképzelések szerint alig tíz hónapjuk lett volna, hogy 2020 év végére kiürítsék a Ludovika épületét és a cívis városban legyenek a tárgyak – a közvéleményt és a szakmát egyaránt megdöbbentette. A tervezett új helyszín ráadásul egyelőre csak megvásárolandó telek formájába létezik. Többször úgy tűnt, hogy a szakmai körök érvelése, a tárgyak költöztetésének nehézségei és a muzeológusok nyilatkozata, hogy nem követik az intézményt meggyőzik a döntéshozókat, azonban most mégis úgy látszik, hogy a tervet nem vetették el.
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter június 10-án beszélt a városban a Debrecenre vonatkozó fejlesztési tervekről. Ekkor jelentette ki, hogy a helyi reptér bővítése és a várost elkerülő körgyűrű folytatása mellett a múzeum költözése a következő időszak legfontosabb fejlesztései a város életében - idézi az Index.
Az hogy Magyarországon minden Budapesten legyen, sehol nincs megírva. Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, és azt gondolom, hogy egy természettudományi múzeum kedvéért többen le fognak ide jönni. Az, hogy sérülhetnek az ott található tárgyak? Ne sérüljenek, erre vannak technológiák, hogy hozzuk le.
-reagált Palkovics László miniszter az RTL Klub Híradójának a múzeum költözésére vonatkozó kérdésére.
hírlevél
