A fesztivál rendhagyó módon horrorfilmmel nyit. Az idei Berlinálén bemutatott Exhuma a 2024-es év legnagyobb kassszasikere, egy hónap alatt tízmillióan nézték meg, és világszerte csaknem százmillió dolláros profitot hozott, amivel minden idők egyik legnagyobb bevételű dél-koreai filmje lett. A hazájában a Dűne második részét és a Szegény párákat maga mögé utasító film különleges borzongást ígér sajátos kulturális jegyekkel:
a sámánisztikus, buddhista és keresztény hagyományokkal áthatott koreai néplélekhez kerülhet közelebb a magyar közönség.
A Friss szekcióba a fesztivál hagyományaihoz híven az aktuális koreai moziműsor legjobb filmjeit válogatták össze a szervezők. Az itt szereplő alkotások többsége olyan globális jelenségekkel foglalkozik, mint a szingliség, a hírhamisítás, a politikai játszmák vagy a transzgenerációs traumák. Ezekhez egyszerre könnyen kapcsolódhat a magyar közönség, másfelől ezeknek a témáknak a sajátosan koreai értelmezéséről is benyomást szerezhet. Ebben a szekcióan vegyesen szerepel filmelméleti ínyencség, például a Cannes-ban tavaly bemutatott Pókháló című fekete komédia, amiben színes és fekete-fehér jelenetsorok váltják egymást, de fesztiválról nem marad el a koreai Bud Spencer sem: a Roundup-sorozat negyedik részében Ma nyomozó délkelet-ázsiai Fülöp-szigeteken üldözi a rosszfiúkat.
A koreai filmes világ kiemelkedő alkotóit bemutató Arcok szekcióban Cho Hwa-sung filmjeinek válogatását láthatják. A dél-koreai látványtervező páratlan érzékenységet visz filmjeibe. Pályáját a 1990-es évek végén kezdte, és a 2000-es évek közepére hazájában és nemzetközi szinten is elismert filmes szakember lett. A jó, a rossz és a furcsa (2008) című posztmodern western, majd a Láttam az ördögöt (2010) című bosszú-thriller látványterveivel is megtörte a műfajjal kapcsolatos előítéleteket.
A nevét legtöbben A bosszú asszonya (2005) neo-noir thriller óta ismerik, amelynek vizuális részletességéért különösen rajongtak a kritikusok.
Későbbi munkáiban, többek között A fekete ház, a Jeon Woo-chi: A taoista varázsló és a Magándetektív című filmekben újszerű művészi koncepciókkal lepte meg a közönséget: a horrorfilmet romantikus látványvilággal, míg a történelmi drámát sci-fi-s vizuális elemekkel csavarta meg. HwaSeong Production Design Company néven alapított, művészeti vezetőket tömörítő stúdiója a kortárs koreai film meghatározó műhelye. Filmes látványterveiért és művészeti vezetői munkájáért közel harmincszor jelölték különféle rangos díjakra. Legutóbb Az elnök gyilkosa (2020) című politikai thrillerért kapta meg a Koreai Filmgyártók Szövetségének a legjobb látványtervezésért járó díját, a Beton utópia (2023) című katasztrófa-thrillerrel pedig a legjobb művészeti vezető kategória győztese lett a Grand Bell Awards-on. Az alkotóval a nézők személyesen is találkozhatnak október 13-án, Az elnök gyilkosa című film vetítését követően. Cho emellett mesterkurzusokat is tart majd egyetemi hallgatóknak.
Cho Hwa-sung (Fotó/Forrás: Koreai Filmfesztivál)
A minden évben egy speciális téma mentén válogatott Fókusz szekció alkotásai idén az egyre égetőbb környezeti problémákkal foglalkoznak. Ebben a válogatásban többek között megismerhetjük a világ legnagyobb tengeri gátja, a Dél-Korea nyugati partján harminchárom kilométer hosszan futó Szemangum menti árterület sorsát, amely védett vándormadarak megállóhelye, de a repülőtéri fejlesztések miatt veszélybe került.
A 2024-es Extra szekció az összetett emberi kapcsolatok birodalmába kalauzol. Itt kifejezetten kísérleti alkotásokkal ismerkedhetünk, amelyeket olyan neves szemléken ismertek el, mint például a Busani Nemzetközi Filmfesztivál. Zárófilmként pedig a Korean Air F27-es utasszállító repülőgépének 1971-es eltérítési kísérletén alapuló 2024-es filmdrámát láthatja a magyar közönség.
További részletek a Corvin Mozi oldalán.
Fejléckép: Jelenet az Exhuma című filmből (Fotó/Forrás: Koreai Filmfesztivál)
hírlevél
