Vizuál

A díva, aki imádott öltönyt hordani

2017.05.06. 10:27
Ajánlom
Marlene Dietrich, a legendás filmcsillag huszonöt éve, 1992. május 6-án halt meg Párizsban, kilencvenévesen. Végakaratának megfelelően Berlinben temették el.

A színésznő Marie Magdalene Dietrich néven született 1901. december 27-én Berlinben. Apja, majd annak halála után mostohaapja is katonatiszt volt, ezért

meg kellett tanulnia zongorázni, hegedülni, sütni-főzni, franciául beszélni, hogy eszményi porosz feleség lehessen.

Nevelőapja az első világháborúban elesett, intézetbe került, ahol Goethe írásaival és filozófiájával vigasztalódott. Zenei álmait egy kézsérülés törte ketté, ezután Max Reinhardt színiiskolájában tanult, de statisztálásnál többre nem vitte. Megismerkedett viszont Rudolf Sieber rendezővel, aki kisebb filmszerepekhez segítette, és 1924-ben feleségül is vette. A rövid házasságból egy lány született, Marlene már anyaként lett világsztár.

Út a csúcs felé

Kabarékban énekelt, a legenda szerint itt figyelt fel különös, mély hangjára, erotikus kisugárzására a nézőtéren üldögélő Josef von Sternberg rendező, s rögvest rá osztotta A kék angyal című filmje főszerepét. Lola, az életunt bárénekesnő szerepéből főként Dietrich hosszú lába emlékezetes, a filmcsillagot ezután

sokszor fényképezték lentről felfelé haladva, a hangsúlyt egymillió dollárra biztosított lábára helyezve.

1930-ban a Paramount stúdió szerződtette "a végzet asszonyának", Greta Garbo riválisának. Első hollywoodi filmjének első mondata így hangzott:

Köszönöm, nincs szükségem segítségre!

– pedig az angol nyelvvel akkor még kiejtési gondjai is voltak. Néhány év alatt a legjobban kereső sztárok közé küzdötte fel magát, bár a pénzt el is költötte ruhákra, könyvekre, általában a művészetekre.

Amikor a nácik a "német filmipar uralkodó királynőjének" hívták haza, nemet mondott, sőt amerikai állampolgárságért folyamodott, amit 1939-ben meg is kapott.

Az állhatatos harcos

Minden eszközzel segítette a fasizmus elől menekülő emigránsokat, akikre olykor maga főzött, egyik "kosztosával", a francia Jean Gabinnel nemcsak együtt szerepeltek egy szerelmi drámában, de az életben is egymásba szerettek. Dietrich a második világháború idején minden más hírességnél több hadikötvényt jegyzett, a fronton nemegyszer életveszélyben volt, amikor szórakoztatta a katonákat.

A háború végén tiszti rangot kapott,

és kiérdemelte a legmagasabb amerikai és francia polgári kitüntetést, a Szabadság érdemérmet és a Becsületrendet.

Kelletlen filmezés

Hollywoodba visszatérve a legnagyobb rendezőkkel (Alfred Hitchcock, Fritz Lang, Orson Welles) forgatott.

Soha nem titkolta, hogy nem különösebben érdekli a filmezés,

nem is volt könnyű vele dolgozni. A stúdióknak mégis szükségük volt a nevére és hírnevére, neki pedig a csillagászati gázsira, ezért újra meg újra a kamera elé állt. Legismertebb filmjei a Billy Wilder rendezte A vád tanúja (alakításáért Arany Glóbusz-díjra jelölték) és a Stanley Kramer által forgatott Ítélet Nürnbergben. Utóbbi film politikai állásfoglalását is tükrözi, ő mondta a nürnbergi háborús bűnösök peréről szóló dokumentumfilm szövegét is.

Szerepelt vígjátékokban, könnyebb darabokban is. Oscar-díjra – első német színésznőként – egyetlen alkalommal, 1931-ben jelölték a Marokkó című romantikus alkotásért, melyben búgó hangú dizőz volt Gary Cooper oldalán, a Szőke Vénuszban pedig Cary Grant volt a partnere. Több filmjében humoráról és szatirizáló képességéről tett tanúságot. Karrierje tetőpontján, az 1930-as években Hollywood legnépszerűbb és legjobban fizetett csillaga volt, akinek kisugárzása a férfiakat és a nőket is megbabonázta. 1960 óta csillaga díszíti a Hírességek sétányát, 1968-ban a színházi Oscarnak nevezett különleges Tony-díjjal tüntették ki.

A rekedtes hangú dizőz

Dietrich 1953-tól sanzonénekesként is fellépett, tomboló sikerrel: rekordja 69 vastaps volt. Dalestjein mindig elénekelte a második világháborúban a front mindkét oldalán népszerű Lili Marleen című katonadalt, és elhangzott az elesett katonákról szóló Hova tűnt a sok virág is, németül. A világon mindenhol tomboló lelkesedés fogadta, csak Németországban tüntettek többször is "a hazaáruló" fellépései ellen. Szülővárosa, Berlin a megbékélés gesztusaként halála után tíz évvel fogadta díszpolgárává, nevét ma utca és tér viseli a német fővárosban, és 2011 szeptemberében ő kapta az első csillagot a berlini Hírességek sétányán.

Pályafutásának 1975-ben combnyaktörés vetett végett, többé nem állt színpadra, kamera elé is csak egyszer. Az 1978-as Dzsigoló azonban a sztárparádé ellenére bukásnak bizonyult, Dietrich állítólag csak David Bowie kedvéért vállalta utolsó filmszerepét.

A forgatásokon mindig ragaszkodott ahhoz, hogy legyen tükör a közelben, így folyamatosan ellenőrizhette sminkjét és frizuráját. Fotóin – ha nem volt magával elégedett – tollal karcsúbbra retusálta alakját, forgatásnál ügyelt az előnyös megvilágításra. Bár számtalan férfival és nővel hozták kapcsolatba, viszonyait diszkréten kezelte,

leginkább az emberi butaságot gyűlölte.

Inkább személyiségnek, mint színésznőnek tartotta magát.

Megszépített emlékezet

Élete végén – akárcsak egykori hollywoodi vetélytársa, Greta Garbo – teljes visszavonultságban élt Párizsban. Utolsó éveiben az ágyhoz kötve – akárcsak bakfisként az intézetben – Goethe írásaival vigasztalódott, és

a házmester naponta hatkilónyi újságot és könyvet cipelt fel neki.

Az 1986-ban róla készült dokumentumfilmben az arcát már nem engedte megmutatni, a közönség emlékezetében régi szépségében akart megmaradni. A külvilággal telefonon tartotta a kapcsolatot, csak a lánya látogathatta. Marlene Dietrich 1992. május 6-án, kilencvenévesen halt meg Párizsban, végakaratának megfelelően Berlinben temették el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Plusz

A b(m)űvész embersége – interjú a 110 éve született Rodolfo lányával, Gálvölgyi Judittal

Polgári neve Gross Dezső volt, de Rodolfoként ismerte meg a világ. „Vigyázat, csalok!”, mondta – és csalt. A többi már játék volt és szórakozás. Születésének 110. évfordulója alkalmából lánya, Gálvölgyi Judit segítségével idéztük föl a bűvész és édesapa legendás alakját.
Zenés színház

Idén is díjazták a nemzetközi operaélet legjobbjait

Online díjátadón jelentették be az Opera Awards győzteseit, akik a 2020/21-es évadban nyújtott teljesítményük alapján érdemelték ki a díjat.
Könyv

Felavatták Tandori Dezső és felesége síremlékét

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, író, műfordító és felesége, Tandori Ágnes síremlékét május 15-én avatták fel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
Plusz

Itt a teljes program: magyar művészeket jelentett be a VeszprémFest

Véglegessé vált az idei VeszprémFest programja. A korábban már meghirdetett Tom Jones, Jazz+Az és VeszprémFest Classic koncertek mellett jön az LGT sztárjaival színpadra lépő Zenevonat, a 25 éves jubileumát ünneplő Cotton Club Singers, valamint a Concerto Budapest Snétberger Ferenc és Roby Lakatos közreműködésével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Új magyar LMBTQ-dokumentumfilm érkezik a mozikba

A nemzetközi színtéren is sikerrel szereplő Tobi színeit július 1-jén mutatják be a magyar mozik a Cirko Film forgalmazásában.
Vizuál újranyitás

Premier előtt látható a Szupernóva az Ideje moziba menni fesztiválon

Kilenc filmet mutat be az új mozis fesztivál május 27. és 30. között. Az egyik legjobban várt alkotás a Szupernóva, a lélegzetelállító tájakon forgatott érzékeny romantikus brit dráma Colin Firth és Stanley Tucci főszereplésével.
Vizuál ajánló

Françoise Gilot 100. születésnapja előtt tiszteleg a Várfok Galéria

Az art KARLSRUHE vendégeként május 19. és 21. között a Várfok Galéria a Várfok Project Roomban rendezi be hibrid standját, amelyen Françoise Gilot 100. születésnapja előtt tisztelgő One-Artist-Show és a Várfok Highlights válogatás lesz látható. 
Vizuál magazin

KÉP-regény: A Gyilkos tó kémiája

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Gyilkos-tónál megélt pálinka-történeteket mesélt.
Vizuál aukció

Új kiállítótérrel bővül a Virág Judit Galéria

Rippl-Rónai, Bortnyik és Munkácsy remekművei láthatók a május 15-én nyíló, csaknem 400 négyzetméteres területtel kibővülő Virág Judit Galériában, ahol a 105 kortárs és 157 klasszikus művet felvonultató új aukciós tárlat is megtekinthető.