Vizuál

A fekete arany és a fehér ördög – kritika a Megfojtott virágokról

2023.11.29. 14:00
Ajánlom
Azt követően, hogy tetemre hívta a komplett Marvel-univerzumot, Martin Scorsese egy három és fél órás krimi-drámával tért vissza, amelyben az amerikai történelem egy kevéssé ismert, sötét foltját mutatja be. Megfojtott virágok című filmjében a művészet klasszikus témáiról beszél, hogy megmutassa, mi is volna eredetileg a mozi célja.   

Martin Scorsese az elmúlt időszakban főként a mai, modern mozival kapcsolatos kritikájával hívta fel magára a figyelmet. A rendező számtalan alkalommal problematizálta, hogy a futószalagon gyártott, többnyire lélektelen, egy kaptafára készülő képregényadaptációk milyen sokat ártanak a filmművészetnek. Azt ő is elismeri, hogy ezeken a produkciókon valóban tehetséges, nagy tudású szakemberek és alkotók dolgoznak, kritikája mögött azonban főként az a félelem húzódik, hogy komplett generációk nőnek fel abban a hiszemben, hogy a film egyáltalán nem is szólhat másról, mint ezekről a könnyen fogyasztható, szórakoztató, ugyanakkor teljességgel súlytalan történetekről. És nem is olyan nehéz osztani Scorsese aggályait, hiszen

már ma is az emberek jelentős része számára a Marvel-produkciók és a hozzájuk hasonló blockbusterek jelentik a legfontosabb mozgóképes referenciát.

695_KillersOfTheFlowerMoon_Feature_S11035F_f-125211.jpg

Martin Scorsese a Megfojtott virágok című film forgatásán (Fotó/Forrás: UIP-Duna Film)

Scorsese kiállása és kritikája azért is érdekes, mert valójában ő maga sem szerzői filmeket, nehezen emészthető, a vizuális közlés lehetőségeit feszegető alkotásokat készít. Rendezői nagysága sokkal inkább precizitásában és fegyelmezettségében mérhető, történeteit lehengerlő erővel, ugyanakkor könnyen befogadhatóan, élvezhetően meséli el, legyen szó bármilyen műfajról. Munkáiból hiányzik az a művészi mélyáram, ami példának okáért át- meg áthatja Paul Thomas Anderson műveit, akinek korai rendezései egyébként stilisztikailag nagyon is hasonlítanak Scorsesééhez.

A művészet felől szemlélve Scorsese ugyanúgy a szórakoztatóipar terméke, a másik oldalról nézve viszont kétségkívül egy klasszikus moziszemléletet képvisel.

Az inga pedig sohasem billen el egyik irányba sem. Rendezésein nem ütközik át a személye, műveiből hiányzik az egyéni látásmód, a sajátos világértelmezés. Filmjeinek többnyire nem mélysége, hanem pazar stílusa van, illetve a puszta történeten túlmutató központi témája.

688_KillersOfTheFlowerMoon_Feature_S09047F_f-125211.jpg

Martin Scorsese a Megfojtott virágok című film forgatásán (Fotó/Forrás: UIP-Duna Film)

Hogy ez mennyire szándékos, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy még azután sem volt hajlandó elmozdulni erről a vékony mezsgyéről, hogy tetemre hívta a komplett Marvel-univerzumot. Megfojtott virágok című, legújabb drámája ezúttal is félreérthetetlenül a nagy tömegeknek szól. Ellenállása leginkább a játékidőn érhető tetten: több mint három és fél órás nagyeposzával mintha azt üzenné, arra, hogy létrejöjjön a mozi varázsa, nem szabad sajnálnunk az időt.

A Megfojtott virágok valós, az amerikai köztudatban is vélhetően alig ismert történetet dolgoz fel. A huszadik század fordulóján az őslakos oszázs törzs tagjait egy terméketlen vidékre szorították, ahol nem sokkal később olajra bukkantak.

A fekete arannyal rövidesen azonban valami más is megérkezett a területre: a fehér ördög.

A törzs tagjai között hamar megjelentek a nyerészkedők, akik zsarolással, megtévesztéssel, lopással, végül pedig gyilkosságokkal próbálták megkaparintani a pénzt.

037_KillersOfTheFlowerMoon_Feature_06688F_f-125218.jpg

Jelenet a Megfojtott virágok című filmből (Fotó/Forrás: UIP-Duna Film)

A történet főhőse Ernest Burkhart (Leonardo DiCaprio), aki az első világháborúból hazatérve bácsikájánál, William Hale-nél (Robert De Niro) húzza meg magát. A fiatal férfi nagy vagyonról, jólétről álmodozik, amikor pedig beleszeret az indián származású Mollie-ba (Lily Gladstone), erre minden lehetősége megnyílik: bácsikájától megtudja, hogy a nyerészkedők hosszú ideje tudatosan házasodnak be a törzsbe, hogy megszerezzék földjeiket és vagyonukat. Ahhoz azonban, hogy az örökség rájuk szálljon, az őslakos családok tagjainak meg kell halnia.

A Megfojtott virágok pontosan illeszkedik Scorsese életművébe: ahogy a Nagymenők, a Casino vagy A Wall Street farkasa, úgy ez a film is a bűnbeesés motívumán keresztül mutatja be egy nagyravágyó ember felemelkedését és bukását. Ami ezúttal azonban változott, hogy nézőként nem könnyű felismerni, pontosan mi is játszódik a szemünk előtt. Ernest ugyanis nem egy megátalkodott gonosz karakter, csak ahogy a film elején fogalmaz, nagyon-nagyon szereti a pénzt. A történet mélységét ez a lélektani összetettség adja: hiába látjuk, hogyan süllyed a fiú egyre mélyebbre és mélyebbre a bűn mocskában, egyúttal azt is érezzük, hogy érzései Molly iránt cseppet sem őszintétlenek. A jóság valahol legbelül ott pislákol benne, ezért nézőként összezavarodva figyeljük a történéseket. Ernest megvezethető figura: a jobb élet reménye, na meg bácsikájának ördögi manipulációja miatt idővel már nemcsak végignézi, de aktívan részt vesz az oszázsok módszeres kifosztásában és megölésében, mindeközben mégis hinni szeretné, hogy szeretteinek nem esik bántódása.

Ernest elkárhozásának egyetlen kiváltó oka saját, tragikusan ostoba, a jó és a rossz között különbséget tenni képtelen természete.

A film mintha azt állítaná, hogy a múlt legaljasabb bűneinek terhe a megvezetetteket, a parancsra cselekvőket éppúgy terheli, mint a parancsot kiosztókat.

KillersOfTheFlowerMoon_Feature_25774F-125852.jpg

Jelenet a Megfojtott virágok című filmből (Fotó/Forrás: UIP-Duna Film)

A történetben éppígy fontos szerep jut annak, aki a gyilkosságokért elsősorban felelős. Ernest bácsikája, William Hale ugyanis egy igazán démoni figura: bájos, együttérző mosolya, szívhezszóló jókívánságai talán még a nézővel is elhitetik, hogy ő egy jóságos úriember, aki mindenkinek a legjobbat szeretné. Igaz, a figyelmesebbek már a legelső jelenetében érzékelhetnek némi ellentmondást, Ernestet ugyanis szerényen arra kéri, ne szólítsa Mr. Hale-nek, hívja inkább, nemes egyszerűséggel, Királynak, mint mindenki más. A történetben ő maga a megátalkodott gonosz, aki pontosan tudja, mit, miért tesz. Sem Istent, sem embert nem fél, hiszen már megértette az új idők szavát: akinek pénze van, az az Isten.

Scorsese sohasem bízza a véletlenre a szereplőválogatást, ezúttal is két, kedvenc színésze mellett tette le a garast, tudván, hogy biztosan nem lő mellé. Robert De Niro nehezebb szerepeket is hozott már a démoni báj, a megtévesztő mosolyok és a cinikus szemöldökvonogatások eszközeivel. Leonardo DiCaprio úgyszintén jól szórakozik a filmben,

mintha egy Faulkner-karakter elevenedne meg előttünk a vásznon, olyan fülsértő déli akcentussal formálja meg az együgyű Ernestet.

KillersOfTheFlowerMoon_Feature_01707F_f-125217.jpg

Jelenet a Megfojtott virágok című filmből (Fotó/Forrás: UIP-Duna Film)

A film legnagyobb felfedezése ugyanakkor egyértelműen Lily Gladstone, aki először kapott jelentős szerepet egy ilyen nagy produkcióban, és remekül élt is a lehetőséggel. Mollie története ugyanis minden izgalom ellenére a legdrámaibb szála a filmnek, hiszen ő az, akiben egyszerre egyesül mindaz a jó tulajdonság, ami a másik két főszereplőből hiányzik. Ernesttel ellentétben ő egy valóban erős személyiség, aki számára egyértelműek a határok jó és rossz között. A Királlyal ellentétben ugyanakkor a végsőkig megőrzi hitét, és bízni akar az emberi jóságban, még akkor is, amikor már egyértelmű, hogy ez akár az életébe is kerülhet. Gladstone fantasztikus játékkal visz eleven életet ebbe az egyébként fegyelmezett, rezzenéstelen arcú karakterbe, sokan valószínűsítik épp ezért, hogy a színésznő jó eséllyel várhatja a 2024-es Oscar-gálát.

A Megfojtott virágok közel sem a legjobban elmesélt vagy a legszerethetőbb filmje Martin Scorsesének, ez azonban nem jelenti, hogy ne volna érdemes látni, már csak a végső jelenet miatt is, merthogy az egész életművét nézve is egy meglepő rendezői megoldással zárja le történetét. Scorsese így veszi fel a harcot a tucatfilmekkel:

klasszikus témákról beszél, jóról és rosszról, szerelemről és gyűlöletről, életről és halálról, felemelkedésről és zuhanásról.

Vajon elmesélhette volna mindezt másfél órában? El bizony. És jól tette, hogy nem így döntött végül? Jól bizony.

Megfojtott virágok (The Killers of the Flower Moon)

amerikai történelmi dráma, krimi, 206 perc, 2023

Rendezte: Martin Scorsese
Forgatókönyv: Eric Roth, Martin Scorsese, David Grann
Forgalmazó: UIP-Duna Film
Megjelenés: október 19.

Fejléckép: Lily Gladstone, Robert De Niro és Leonardo DiCaprio a Megfojtott virágok című filmben (Fotó/Forrás: UIP-Duna Film)

Martin Scorsese szerint a Tár véget vetett a mozi sötét napjainak

Kapcsolódó

Martin Scorsese szerint a Tár véget vetett a mozi sötét napjainak

„Ez valóban magas művészet" – fogalmazott a a Nagymenők és a Casino rendezője a Tár című film kapcsán, amelyet a New York-i Filmkritikusok Díjának átadóján ismertek el nemrég. Todd Field legújabb alkotását február 16-tól láthatjuk a hazai mozikban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Klasszikus

Tág keretek között mozog a Zeneakadémia rektori pályázati kiírása

Az intézmény vezetésére március 17-ig lehet jelentkezni, a pályázatokat május 15-ig bírálják el. Sajtóértesülések két főbb jelöltet prognosztizálnak.
Vizuál

„Jót tesz nekünk, ha rácsodálkozunk a világra” – elstartolt a jubileumi Berlinale

Több mint egy héten keresztül Berlinre figyel a nemzetközi filmélet: a világ egyik legrangosabb A-kategóriás szemléje a hétvégén startolt el, a fesztivált Tom Tykwer új rendezése nyitotta meg, de bemutatták Burhan Qurbani új alkotását is, amelyben a III. Richárd történetét ültette át a jelenbe.
Színház

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.
Vizuál

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Grandiózus összművészeti eseménnyel indul a tavasz – jön az Essentia Artis

Márciusban nyílik meg az MMA művészeti ösztöndíjasainak programsorozattal kísért kiállítása. Az esemény négyszáz kortárs művész közreműködésével, négy tematikus nappal, finisszázzsal, több mint két és fél hónapon át várja az érdeklődőket.
Vizuál hír

Farsangi programokkal vár szombaton a Néprajzi Múzeum

A Néprajzi Múzeum önfeledt szórakozásra biztat, február 22-én családoknak, valamennyi generációnak számos programot kínál, hogy jobban megismerhessük az év legfergetegesebb időszakának, a farsangnak hagyományait.
Vizuál ajánló

Dokumentumfilm készült Leni Riefenstahlról, Budapestre látogat az alkotás világhírű producere

Február 27-én kerül a hazai mozikba a Riefenstahl című dokumentumfilm. A premiert követően, március 1-jén Budapestre látogat Sandra Maischberger világhírű újságíró, műsorvezető, a film producere, aki közönségtalálkozón vesz részt a Művész moziban.
Vizuál ajánló

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.
Vizuál hír

A Konklávé és A brutalista tarolt a BAFTA-gálán

Február 16-án este adták át a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) díjait. A londoni gálán a Konklávé és A brutalista című film is négy-négy elismerést gyűjtött be. Mikey Madison, Adrien Brody, Zoe Saldana és Kieran Culkin is díjat vehetett át.