Mikszáth Kálmán (1847‒1910) megkérdőjelezhetetlenül a magyar irodalom egyik legnépszerűbb alkotója, ráadásul azon szerencsések közé tartozott, akik már saját korukban sikeres íróként működhettek. Ezt nemcsak könyvei olvasottsága mutatta, de a hálás jelenkor írói pályafutásának negyvenedik évfordulója alkalmából szülőfaluja nevét, Szklabonyát tisztelete jeléül át is keresztelte Mikszáthfalvának.

E helyütt azonban nem kívánjuk végigvenni Mikszáth teljes pályáját, ahogy a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) látható kiállításnak sem ez a célja. A szervezők Mikszáth Kálmán utolsó regényét, a Fekete várost vették kiindulópontnak, azonban nem csupán az író életművének eme szeletét kívánják bemutatni, hanem a kort is, amelyben született. A Mikszáth-regényben szereplő Lőcse, bár Rákóczi fejedelemsége alatt játszódik, egyértelműen a 1900-as évek eleji Magyarországra utal, és amit ilyen formán megtudunk, az nem fest túl pozitív képet a kor viszonyairól. A Mikszáth mutatta negatív kép pedig más szerzőknél is megjelent: Babits 1906-ban fejezte be a Fekete országot, és rá egy évre írta meg Ady a Fekete zongorát. Amellett, hogy megtudhatjuk, hogy mennyire és miért látták annyira sötétnek korukat a szerzők, azért a regény és a kor vidámabb részéből is ízelítőt kapunk. Előbbiből egy regénybeli várbelső és a kor hangulatához igazodó zengő-döngő padló, míg utóbbiból egy velocipéd korhű másolatának segítségével.

Rend/Vesztő/Múlt/Idő
Petőfi Irodalmi Múzeum
Nyitva: május 15-ig