Lengyel András a hetvenes évek elejétől „gyűjti a felhőket”, életfelfogásában és munkájában a szemlélődés vált alapvető magatartássá. A tárlat segítségével végigkövethető az a folyamat, amelynek során a Fluxusból és a konceptuális művészetből kibomló életmű az akción, a fotóalapú sokszorosított grafikán, a Mail Arton és a festészeten keresztül teljesedett ki a posztmodernben – mondta a tárlat kurátora, Üveges Krisztina.
A művész pályája a magyar neoavantgárd második generációjának, a hetvenes évek képzőművészetében nagy szerepet játszó Rózsa-kör alapító tagjaként indult. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán festő szakon kezdte, majd harmadévtől a Grafika Tanszéken tanult tovább.
Fiktív Felhőmúzeumát 1982-ben alapította meg.
Lengyel. András (Fotó/Forrás: Szigetváry Zsolt / MTI)
Legfontosabb motívumaiban – mint a felhő, a háromszög és a könyv – összekapcsolódik érdeklődése a tudomány iránt és nyitottsága a természetfelettire, az ezotériára. Pályafutása során ezek a motívumok átvándoroltak a sokszorosított grafika területére, majd megtalálták helyüket fotókon, akciókban vagy installációk részeként, hogy későbbi korszakában ismét festményeken bukkanjanak elő.
Üveges Krisztina szerint Lengyel András műalkotásai a maguk játékos és szellemes módján azt üzenik, hogy
minden lehet művészet, a csempedarab és a neoncső is, amennyiben segítik a néző szemlélődését, elmélyülését:
a paletta emlékmű, a bolygófestmények, a koponya kaleidoszkóp, a bodobácsos póló, a sajtófelhő, a galaktikus lobogó, a könyvespolcképek és Lengyel András összes többi alkotása is arra ösztönzik a látogatót, hogy a természet és a világ jelenségeit érzékeljék egyetlen entitásként.
..minden fent van a felhőben...
Helyszín: Ludwig Múzeum
Időpont: február 3.– május 28-ig
Fejléckép: Lengyel András (Fotó/Forrás: Szigetváry Zsolt / MTI)
hírlevél
