Vizuál

A fény művésze – 125 éve született Moholy-Nagy László

2020.07.20. 17:10
Ajánlom
Ő volt a 20. század talán legnagyobb hatású magyar képzőművésze, egyszerre volt fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a kísérleti filmek magyar úttörője és a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára.
GettyImages-1155692404-105623.jpg

Moholy-Nagy László 1926-ban (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

A Bács megyei Bácsborsódon látta meg a napvilágot 1895. július 20-án. Amerikába kivándorolt apja helyett nagybátyja nevelte a vajdasági Moholpusztán (ma Mol, Szerbia). Szegeden járt gimnáziumba, majd Budapesten a jogi karra, az első világháború kitörése után katonai szolgálatra hívták be. A fronton megsebesült, a kórházban háborús képeslapokat festett, felgyógyulván rajziskolába járt, először 1918-ban, a Nemzeti Szalonban állított ki.

Festőként a magyar avantgárd, Nemes-Lampérth József, Uitz Béla és Tihanyi Lajos hatott rá.

1919-ben aláírta a politikai irányú művészeti mozgalom, a magyar aktivisták kiáltványát. Az 1918-19-es forradalmakkal rokonszenvezett, de az eseményektől távol maradt. Ezek bukása után Ausztriába ment, 1921-től Berlinben funkcionalistákkal, dadaistákkal dolgozott együtt. Fa- és linómetszetei Kassák Lajos Ma című folyóiratában jelentek meg Bécsben, az ipari táj és a mozgás ragadta meg képzeletét. Kassákkal közösen írták a konstruktivista kiáltványnak tekinthető, 1922-ben megjelent Új művészek könyvét.

Az orosz absztrakt jeles képviselői, Kazimir Malevics és El Liszickij hatására különböző anyagokból készített absztrakt konstrukciókat, melyeket 1922-ben a berlini Sturm Galériában mutatott be.

A 20. század művészetét megújító, a konstruktív törekvéseknek otthont adó Bauhaus alapítója, Walter Gropius tanárnak hívta meg az intézménybe. Moholy-Nagy 1923-tól Weimarban, majd Dessauban volt az előkészítő tanfolyam és a fémműhely, később a fotócsoport vezetője. A látáskultúrát meghonosítandó megújította a művészek oktatását is, a Bauhaus-könyveket Gropiusszal közösen szerkesztette, és El Liszickijjel közösen állított ki.

Akinek a neve egyet jelent a Bauhausszal

Kapcsolódó

Akinek a neve egyet jelent a Bauhausszal

Egyes elbeszélések szerint rajztudása hiányát próbálta pótolni a "szintetikus műalkotások" létrehozásával. Az ismert személyek esetében nem szokatlan pletyka azonban nem magyarázza, hogyan tervezte volna meg ikonikus épületeit. 1969. július 5-én halt meg Walter Gropius német építész, iparművész. 

1925-ben megjelent Festmény, fényképezés, film című kötetében írta:

Semmiféle mai vagy azelőtti festészet nem képes a fényképezés hatáslehetőségeit utolérni.

GettyImages-1219741413-170448.jpg

Moholy-Nagy László: Önarckép (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Legharmonikusabb olajképeit, fotogramjait, fotóplasztikáit és kollázsait ebben az időszakban alkotta. 1928-ban Gropiusszal együtt megvált a Bauhaustól, Berlinben telepedett le. Fény-tér-modulátor című kinetikus szerkezetének nyomán keletkezett Fekete-fehér-szürke árnyjáték című absztrakt filmje. A színes filmmel is kísérletezett, rövidfilmjei a városi élet forgatagát mutatták be. 1929-ben ő rendezte a korszak nagy kiállítását, a stuttgarti Film und Fotót, amelyen 97 saját művel szerepelt, emellett díszleteket, fény- és hangeffektusokat készített a színházi rendező Erwin Piscator és operaelőadások számára.

Hitler hatalomra kerülése után, 1934-ben Hollandiába, majd Angliába ment, ahol hirdetés-, kiállítás- és filmtervező volt. 1937-ben Gropius ajánlására meghívták Amerikába, Chicagóban létrehozta az Új Bauhaust (IIT Institute of Design) - a nácik ekkorra már kiszórták "elfajzott művészetnek" minősített műveit a német múzeumokból. Az általa alapított intézet 1944-től chicagói üzletemberek támogatásával főiskolává alakult, és az amerikai dizájn fontos műhelye lett.

1945-ben leukémiás megbetegedést diagnosztizáltak nála, de egészen haláláig dolgozott a Mozgásban-látás című könyvén, filozófiai kérdéseket is taglaló szellemi végrendeletén.

Moholy-Nagy László 1946. november 24-én halt meg Chicagóban.

Festőként és fotóművészként az általa legelemibb ábrázoló tényezőnek tartott fény foglalkoztatta. Fotogramjait kamera nélkül, fényérzékeny papírra komponálta; átlátszó vagy polírozott felületre készített olajképei áramló, hullámzó fényhatást teremtenek. Üvegarchitektúrái különböző technikával készültek, átlátszó térplasztikái, fénymobiljai állandóan változtatják fény- és térhatásukat. A reklámgrafikában és a tipográfiában is maradandót alkotott, és

ő tervezte a rendkívül népszerű Parker 51 töltőtollat, amely a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) gyűjteményében is megtalálható.

Moholy-Nagy László: Architektúra I / Konstrukció kék alapon (1922)

Moholy-Nagy László: Architektúra I / Konstrukció kék alapon (1922) (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)

Az anyagtól az építészetig című műve a Bauhausban tartott előadásaira épül, önéletrajza 1947-ben Abstract of an Artist címen jelent meg. Életét és munkásságát felesége, Sibyl Moholy-Nagy elemezte Moholy-Nagy, kísérlet a teljességre című könyvében, amely 1950-ben jelent meg.

Művei konstruktív kompozíciók, az emberi térszemlélet modelljei. Hitt abban, hogy a tárgyformálás megreformálhatja a társadalmat, azt vallotta, hogy a modern technika összhangba hozható a művészettel. Nyugaton ő a legismertebb magyar képzőművész, itthon azonban sokáig nem foglalkoztak életművével: a két világháború között kommunistának tartották, 1945 után pedig idealistának és formalistának. 1995-ben Kecskeméten mutatták be képeit, fotóit, kollázsait, és kiadták 100 fotó című fényképalbumát. 2006-ban az ő nevét vette fel az addigi Iparművészeti Egyetem, amelyet azóta Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek (MOME) hívnak.

Moholy-Nagy 02

A szegedi Móra Ferenc Múzeum 2016-os Moholy-tárlata (Fotó/Forrás: Móra Ferenc Múzeum)

A MOME A jövő fénye címmel rendhagyó audiovizuális kampánnyal ünnepli névadója születésének 125. évfordulóját.

Több mint fél évszázad után első nagyszabású amerikai retrospektív kiállítását 2016-ban rendezték meg, a háromszáz alkotását bemutató Moholy-Nagy: Future Present című tárlatot Chicagóban, New Yorkban és Los Angelesben is láthatta a közönség. Minden bizonnyal a kiállítás sikere is hozzájárult ahhoz, hogy a tárlaton is szereplő egyik alkotása, úgynevezett telefonképeinek egyike az év végén rekordáron, hatmillió dollárért kelt el egy New York-i árverésen. Az EM 1 Telephonbild ezzel minden idők legdrágább, aukción eladott magyar műtárgya lett.

70 éve hunyt el Moholy-Nagy László

Kapcsolódó

70 éve hunyt el Moholy-Nagy László

Moholy-Nagy László emigrálása előtt Szegeden szervezett kiállítást, hogy a képek eladásából fedezhesse külföldre utazásának költségeit. A szegedi Móra Ferenc Múzeum a művész 1919-es első és egyetlen életében megrendezett hazai kiállítását idézi fel most nyíló tárlatán.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.
Színház

Új társulati tagok és jubiláló munkatársak a Vígszínházban

Díjátadóval és a jövő évad terveivel búcsúztatta a 2020/21-es évadot a Vígszínház társulata. A fennállásának 125. évét ünneplő teátrum vezetősége az eseményen köszöntötte a jövő évadtól társulati tagként ott játszó művészeket, valamint díjazta a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársakat.
Klasszikus

Barokk muzsikától a dallamos kortárs zenéig - 11 éves az Anima Musicae

A 11 éves Anima Musicae korszakokon átívelő műsorral készül születésnapi koncertjére. Locatelli, Haydn, Dohnányi és Wolf Péter műveivel, valamint Balog József virtuóz zongoraművésszel köszöntik a közönséget és az élet visszatértét június 20-án este, a Nádor Teremben.
Színház

Almodóvar musicallal nyit a Mézesvölgyi Nyár

2021. július 3. és augusztus 29. között már ötödik alkalommal várja nézőit Pest megye legnagyobb nyári szabadtéri színházi fesztiválja, a Mézesvölgyi Nyár.
Vizuál

Június 22-én vesznek végső búcsút Jankovics Marcelltől

Június 22-én, kedden 14 óra 30 perckor a Farkasréti temetőben vesznek végső búcsút Jankovics Marcelltől - adta hírül a Magyar Művészeti Akadémia (MMA).

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Perczel Anna, építész, városvédő

2021. június 13-án elhunyt Perczel Anna az Óvás! Egyesület alapítója, Belső-Erzsébetváros épített és kulturális örökségének védelmezője, a pesti zsidónegyed lelkiismerete - adta hírül facebook oldalán az Óvás! Egyesület.
Vizuál gyász

Június 22-én vesznek végső búcsút Jankovics Marcelltől

Június 22-én, kedden 14 óra 30 perckor a Farkasréti temetőben vesznek végső búcsút Jankovics Marcelltől - adta hírül a Magyar Művészeti Akadémia (MMA).
Vizuál interjú

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.
Vizuál hír

Fődíjat nyert Szajki Péter filmje New Yorkban

Összesen öt díjat, köztük a fődíjat hozhatta el Szajki Péter Most van most című alkotása a New York Film Awards-on.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Favella, fakanál, fatányér…

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Rocinha favellában megélt tapasztalatairól mesélt.