Két évvel ezelőtt mutatták be a Ludwig Múzeum és a Nemzeti Filmintézet (NFI) közös, Nagylátószög című kiállítását, amely tizennégy teremben, csaknem ezer négyzetméteren vonultatta fel időrendben az akkor százhúsz éves magyar filmtörténet valamennyi fontos állomását. A tárlatot öt hónap alatt mintegy negyvenezren látták, most azonban bárki újraélheti a páratlanul gazdag kiállítás élményét. Az NFI ugyanis – az ExhibitOnline csapatának segítségével – online formában tette elérhetővé a magyar film napja alkalmából a kiállítás digitalizált verzióját.

A tárlaton kiállított tárgyak, képek, videók és szövegek áttekinthetők egy hagyományos, katalógusnézetben is, ám ennél is izgalmasabb, hogy

valamint virtuális valóságként is beléphet az intézmény termeibe, akinek VR-szemüvege van. A honlapon nyilak segítségével mozoghatunk a különböző termek között, és számos tárgyat megvizsgálhatunk közvetlen közelről is, egyebek közt Szőts István gyermekkori laterna magicáját.

Az első teremben a mozi születése előtti időszakot ismerhetjük meg, pontosabban azokat az eszközöket, amelyek elsőként hozták létre a csodát, vagyis: megmozdították a fényképeket. A tárlaton aztán láthatók a Pathé cég munkatársai által készített első felvételek a Lánchídról, hamarosan pedig eljutunk az első, megrendezett magyar filmhez, A tánczhoz. A hangosfilmek első korszakában (1930-1945) készült alkotások többnyire a második világháború után kerültek elő, idegen nyelvű feliratokkal.

Az államszocializmus alatt született filmek történetét három korszakon (1945-1956, 1957-1968, 1969-1989) keresztül követhetjük végig, mindezt úgy, hogy a kurátorok külön szekcióban mutatják be a cenzúra működését is. Így jutunk el a rendszerváltás óta eltelt három évtized filmjeihez, ahol

míg a Magyar Hollywood című terem a magyar gyökerű Oscar-díjasokat mutatja be. A rengeteg ereklye mellett természetesen helyett kapott a világhírű magyar animáció története is.

Ráduly György, a kiállítás egyik kurátora, a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum igazgatója lapunknak arról beszélt, volt időszak, amikor a magyar filmtörténet még az alapműveltség részét képezte, ez azonban megváltozott. „1992-ben még háromezer-háromszáz mozi működött Magyarországon, ebben az időszakban a legkisebb településekre is eljutottak a friss alkotások. Elképesztően sokan jártak moziba, és népszerűek voltak a magyar filmek is” – fogalmazott. Az évtized végére azonban a nyugati filmek kiszorították az egyébként is bajban lévő magyar filmgyártást, ráadásul rengeteg mozi is bezárt gazdasági okok miatt. „Az elmúlt húsz-harminc évben felnőtt több olyan generáció, akiknek már nincsenek meg a magyar filmekhez kötődő referenciái” – mutatott rá Ráduly, hozzátéve, éppen ezért hozták létre az Alapfilmek.hu magyar filmes tudástárt, illetve annak közoktatási feladatgyűjteményét, a Klassz programot is.

Ráduly György a 2021-es Nagylátószög kiállításon (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

terveik szerint mintegy hatezer iskolába juttatják majd el az Oktatási Hivatal segítségével. Arra a kérdésre, hogy egy ilyen óriási méretű adathalmazt miként lehet befogadhatóvá, taníthatóvá tenni, úgy felelt: „A kiállítás a diákok és a pedagógusok számára is előre feldolgozott módon nyújt betekintést az adott filmek, filmtörténeti korszakok jelentőségébe. A »mesterfogás« az benne, hogy az Alapfilmekhez és a Klassz programhoz kapcsolva, azokat kiegészítve, a tárlatot is a közismereti tárgyak oktatásához ajánljuk a pedagógusok számára. Más szóval: ha a tanárok egy-egy alkotást nem önmagában, hanem például történelemmel vagy irodalommal együtt, segédanyagként tanítják, megtörténik egy olyan szűrés, ami szükséges ahhoz, hogy befogadhatóvá tegyük ezt a hatalmas adatmennyiséget. A kiállítás persze mindenki számára, akit érdekel a filmtörténetünk, izgalmas és szórakoztató időtöltést kínál, a filmek jelentős része pedig megtekinthető a Filmio.hu-n” – mondta Ráduly György.

A mi feladatunk megőrizni és továbbadni ezeket az értékeket” – ezt már Mikulás Ferenc, a legendás Kecskemétfilm vezetője nyilatkozta a Fideliónak. A Magyar Örökség díjas filmproducer ugyancsak arról beszélt, fontos, hogy a filmtörténetet élményszerűen adjuk át a fiataloknak, ahogy ő fogalmazott, „aha-élmény” kell a nézőnek. 

Mikulás Ferenc elárulta, Kecskeméten maguk is szeretnének létrehozni egy múzeumot, amely az animációs film történetét, legendás hazai és külföldi alkotóit mutatja be. Emellett pedig a Neumann János Egyetemen kezdeményezte egy alkalmazott animációs szak elindítását is.

Fejléckép: Résztvevők a 2021-es Nagylátószög kiállításon (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)