Hogy feltételezéseit beigazolja, Urry egy hordozható röntgenkészüléket hozatott a múzeumba: egy technikus több részben beszkennelte az olajfestményt, ezután pedig Urry Photoshop segítségével digitálisan összefűzte a beszkennelt képsorokat. A fotón fehér foltokat látott, amelyek még több fehér ólompigment jelenlétét mutatták.
Amikor Urry a beszkennelt képet függőlegesen elforgatta, egy férfi arca, szeme, haj- és vállvonala rajzolódott ki sötét foltokban.
A múzeum munkatársai a figura tipikus – az önarcképeknél alkalmazott – testhelyzetéből következtettek arra, hogy maga Cézanne néz vissza rájuk. Ha ugyanis valaki másról készült volna a portré, a figura testét és arcát is teljesen szemből ábrázolta volna a művész.
El Cincinatti Art Museum halla una nueva pintura bajo la más antigua obra datada de Paul Cezanne. Still Live with bread and eggs está fechada en 1865 y se trata de un óleo sobre tela de 5i,1 x 76,2 cm.
— la pinacoteca impossible (aka Josep) (@PinacotecaLa) December 18, 2022
Debajo de la pintura se halla un retrato que bien podría ser un autorretrato pic.twitter.com/1L6mRX8odP
Cézanne több mint két tucat önarcképet készített, azonban szinte mindegyiket 1860 után, és nagyrészt grafitceruzával.
Abban az esetben, ha beigazolódik, hogy a csendéleten tényleg Cézanne önarcképét fedezték fel, akkor ez a festőről készült egyik legkorábbi ábrázolás.
A festményt azonban még további képelemző technikák kell megvizsgálni, Cézanne-szakértőket is bevonva a folyamatba.
A csendélet 1955-ben került be a múzeum gyűjteményébe. A realista ábrázolásmód Cézanne korai képeire volt jellemző, csak később kezdett kísérletezni színesebb palettával, amely végül a posztimpresszionizmus egyik nagy mesterévé tette. A művész az 1860-as évek közepén kezdte kidolgozni a rá jellemző új, „durva” festési technikát, amelynek kivitelezéséhez gyakran festőkést használt.
Az azonban egyelőre még rejtély, hogy a feltételezett önarcképre egy félresikerült kísérlet miatt dolgozott rá vagy esetleg takarékosságból festett ugyanarra a vászonra.
A múzeum szakértői mindenesetre azt remélik, a kérdésekre hamarosan választ kaphatnak a fejlett szkennelési eljárásoknak köszönhetően.
A multispektrális képalkotással például az emberi szem számára láthatatlan textúrák elemzésével következtetni lehet az ecsetkezelési technikára,
amely újabb információkkal szolgálhat. Egy másik eljárás, a röntgen-fluoreszcencia spektroszkópia pedig segíthet feltárni a képen jelenlévő kémiai elemeket, így
fény derülhet arra, pontosan milyen színű pigmenteket használt a művész.
A festményt május óta vizsgálják a múzeum munkatársai. A közönség december 20-tól láthatja ismét a múzeum kiállítóterében a röntgenfelvétellel együtt, ám ki tudja meddig, mivel a művet hamarosan elszállítják, hogy további vizsgálatoknak vessék alá.
(via CNN)
Fejléckép: Paul Cézanne: Csendélet kenyérrel és tojással, (részlet) 1865, 59 x 76 cm (Fotó/Forrás: Wikipédia)