Vizuál

A festő, aki saját költségén állított ki, és munka mellett alkotott

80 éves Bak Imre
2019.07.04. 16:20
Ajánlom
Július 5-én lesz nyolcvanéves Bak Imre Kossuth-, Herder- és Munkácsy-díjas festőművész, kiváló művész, a nemzet művésze. 

Budapesten született 1939-ben. Reklámgrafikát tanult a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban, érettségi után

a Magyar Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett. Felvételije nem sikerült, az Athenaeum Nyomdában lett litográfus szakmunkástanuló,

esténként a Dési Huber Körbe járt rajzolni. 1958-ban felvették a Főiskola reklámgrafika szakára, a második évben a festő szakra váltott, és 1963-ban végezte el.

Bak Imre

Bak Imre

1971 és 1979 között a Népművészeti Intézet képzőművészeti osztályán, az iskolán kívüli vizuális nevelés módszertani kérdéseivel foglalkozott. 1976-tól 1980-ig a Magyar Tudományos Akadémia Vizuális Kultúrakutatás munkabizottságának tagja, 1979-től a Film Színház Muzsika című hetilap tördelőszerkesztője volt. 1987-től 1991-ig az Iparművészeti Főiskola tanára, a Művelődéselméleti és Tanárképző Intézetének igazgatója, 1987-től docens, 1990-től egyetemi tanár. Oktatási tevékenysége mellett művészetelméleti írásai is jelentősek (Vizuális alkotás és alakítás 1977, Partita 1999, A történet folytatódik 2006).

Festői pályája kezdetén nagy hatással volt rá az akkoriban kubista képeket festő Molnár Sándorral kötött barátsága, a svájci Skira kiadó legendás kismonográfia-sorozatának Braque-kötete és a francia intézetből kölcsönzött színes impresszionista filmeken látott Monet- és Matisse-képek. 1962-ben a Szovjetunióba tett tanulmányi útja során a moszkvai Puskin Múzeum és a leningrádi Ermitázs raktárában Matisse, Picasso, Léger és Kandinszkij elzárva tartott képeit is láthatta. Tagja volt Molnár Sándor zuglói lakásán szerveződő művészcsoportnak, a Zuglói körnek, ahol anyagokat gyűjtöttek a külföldi nonfiguratív festőkről, és igyekeztek felvenni a kapcsolatot az Európai Iskola belső emigrációba szorított művészeivel. A főiskola utolsó évében megrendezett hallgatói kiállításukat, melyen az otthon, titokban készített képeiket mutatták be, botrányosnak minősítették és betiltották.

Bak Imre 1964-ben Nádler Istvánnal nyugat-európai útra indult, felfedezték a kortárs nagyokat, a legfrissebb irányzatokat. Megismerkedtek a galériatulajdonos Hans Jürgen Müllerrel, aki 1968-ban közös kiállítást szervezett nekik stuttgarti galériájában. Hazatérve - nemzetközi kiállításai ellenére -

a hatalom megtűrt művészként csak önköltséges kiállítást engedélyezett számára, és ő munka mellett, hétvégenként festve évi 8-10 kiállítást hozott létre.

1971-ben a modern művészet népszerűsítéséért, a vizuális környezet fejlesztéséért létrehozott program egyik kidolgozója volt, 1974-ben részt vett a Budapesti Műhely megalapításában.

Művészetét számos díjjal ismerték el: 1988-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1996-ban kiváló művész lett, 1998-ban Herder-díjat vehetett át. 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar képzőművészet progresszív hagyományait továbbépítő, kiérlelt formavilágú festészetéért, európai szintű műveléséért, a kortárs magyar festészet nemzetközi szintű megismertetéséért. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.

Szinte egész életművét a geometrikus absztrakció jellemzi. Pályája kezdetén az amerikai eredetű absztrakt hard edge és a pop-art irányzat volt rá nagy hatással. 1965-ben Struktúra címen három, sorozatba is illeszthető, ciklusnak tekinthető művet festett, 1967-ben festette a Kompozíció I. és a Kompozíció II. című képét. A világ elől sokáig elzárva tartotta a pop-artot leginkább megközelítő, utolsó figurális munkáját, Marika című festményét.

1968-tól készített formázott vásznain megjelent a kvázi háromdimenziós hatás, először a Sávok III. című képén, az 1969-es Alakzatot a szó szoros értelmében is tárggyá tette.

1970-1971-ben felhagyott a festészettel, és koncept műveket kezdett készíteni, szövegeket írt, xerox grafikákat gyártott, fotó-koncept sorozatot és fotómontázst készített (Park, Geometrikus variációk), 1971-ben az esseni Folkwang Múzeumban valósította meg Kötél-projektjét, 1973-ban jelent meg a Csináld magad! című konceptuális füzete.

Az 1970-es évek második felében visszatért a festészethez. Művein a formák jelekké szerveződtek, a szimmetria és a tükrözés rendjébe építve jelentek meg (Nap-ember-arc sorozat 1975-1976). Az 1980-as évek elején, a képsíkokon tereket, mélységeket jelenített meg (Fekete-fehér 6. 1982).

Posztmodern festményein elmélyült a képtér, a perspektíva egyre határozottabb szerephez jutott, színhasználata kivilágosodott, derűssé vált, megnövekedtek képméretei.

Változatos, amorf és organikus vagy a népművészeti, műtörténeti motívumidézetek tűntek fel képein (Hommage á Giorgio de Chirico és Hommage á Kassák, 1986). Az 1990-es évektől az építészeti konstrukciókból épített struktúra lett a fő motívuma, majd a tér mélységeinek hangsúlyozása felé fordult (Tao 1993, Imagináció 1997, Város 1999, Fénytörténetek V. 2014).

Számos hazai és nemzetközi, egyéni és csoportos kiállításon vett részt. 1971-ben Jovánovics Györggyel volt közös tárlata az esseni Folkwang Múzeumban, első önálló bemutatója 1977-ben volt a Műcsarnokban. 1986-ban kiállított az XLII. Velencei Biennále magyar pavilonjában, 2007-ben a III. Prágai Biennálén. 2016-ban életmű-kiállítása volt a Paksi Képtárban, idén a londoni The Mayor Galleryben és a berlini Galerie Volker Diehlben volt egyéni kiállítása, és részt vett az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállítások ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett Iparterv 50+ című tárlaton a Ludwig Múzeumban.

Bak Imre 2017-ben bekerült a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50 magazin válogatásába. 

(via MTVA Sajtóadatbank)

A KULT50 bemutatja: Bak Imre

Kapcsolódó

A KULT50 bemutatja: Bak Imre

Mindig úgy törekedett aktuális lenni, hogy közben egyetemes is legyen. Bak Imre képzőművész portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A KULT50 bemutatja: Maurer Dóra

A KULT50 bemutatja: Maurer Dóra

Nem szívesen válik meg munkáitól, mert nem tartja magát műtárgycsinálónak. Maurer Dóra portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ők az évad legjobbjai a kritikusok szerint

A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. A díjátadót szeptember 22-én tartják a Katonában.
Tánc

Novák Ferenc "Tata": Egyszer csak rájöttünk, hogy a Táncszínház nem a miénk

Elkészült a Nemzeti Táncszínház épülete, aztán kiderült, hogy nem is az övék. „Megalázó volt” – mondta az ügyről Novák Ferenc „Tata” Kossuth-díjas koreográfus.
Színház

Ilyen volt a Sztalkert csoport új Vízkeresztje - Galéria

A Shakespeare Fesztiválon mutatták be a Sztalkert Csoport második önálló produkcióját, a Vízkereszt, de amúgy mindegy című előadást, amely legközelebb a Szentendrei Teátrum FRISS programsorozatában, majd Zsámbékon vendégeskedik.
Vizuál

14 érdekesség Rembrandt épp restaurálás alatt álló Éjjeli őrjáratáról

A Rijks Múzeum július elején megkezdte a festmény nyílt színi restaurálását. A projektet online és a helyszínen is nyomon követhetik az érdeklődők. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt a képről.
Klasszikus

Hiphopra gyúrja a zongorát, és kavicsot dob a klasszikus zene állóvizébe

Chloe Flower az idei Grammy-gálán tűnt fel, most pedig leszerződtette a Sony. Nem, nem klasszikus zenész a szó szoros értelmében, de a hiphopban is előny lehet, ha egy zongoraművész a Juilliard Schoolban tanult.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

14 érdekesség Rembrandt épp restaurálás alatt álló Éjjeli őrjáratáról

A Rijks Múzeum július elején megkezdte a festmény nyílt színi restaurálását. A projektet online és a helyszínen is nyomon követhetik az érdeklődők. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt a képről.
Vizuál galéria

Strucctojással alapított gyűjteményt a magyar világutazó

A keleti tárgyak magyar gyűjtői mind más céllal utaztak távoli tájakra, ahonnan eleinte saját kedvükre hoztak haza érdekességeket. Hopp Ferenc sem állt meg a tárgyaknál, villája kertjét is ritka növényekkel népesítette be.
Vizuál uránia

Újonnan felfedezett NASA-archívokkal jön az Apollo 11

Egyetlen alkalommal, eredeti nyelven vetíti az Uránia a Holdra szállás 50-ik évfordulója alkalmából készült új dokumentumfilmet. Az Apollo 11 expedíció küldetéséről szóló Todd Douglas Miller-film, a NASA filmarchívumának újonnan felfedezett filmjeiből és hanganyagából válogat.
Vizuál ajánló

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.
Vizuál Film

Az újjászületett Meseautóval jön a III. Budapesti Klasszikus Film Maraton

A film és a zene közös történetére fókuszáló fesztiválon magyar és európai filmarchívumok restaurált filmritkaságai láthatók, a némafilmes korszak női rendezőinek alkotásaitól kezdve, Dziga Vertov klasszikusán át a rendszerváltás filmjeiig.