Vizuál

A festő, aki saját költségén állított ki, és munka mellett alkotott

80 éves Bak Imre
2019.07.04. 16:20
Ajánlom
Július 5-én lesz nyolcvanéves Bak Imre Kossuth-, Herder- és Munkácsy-díjas festőművész, kiváló művész, a nemzet művésze. 

Budapesten született 1939-ben. Reklámgrafikát tanult a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban, érettségi után

a Magyar Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett. Felvételije nem sikerült, az Athenaeum Nyomdában lett litográfus szakmunkástanuló,

esténként a Dési Huber Körbe járt rajzolni. 1958-ban felvették a Főiskola reklámgrafika szakára, a második évben a festő szakra váltott, és 1963-ban végezte el.

Bak Imre

Bak Imre

1971 és 1979 között a Népművészeti Intézet képzőművészeti osztályán, az iskolán kívüli vizuális nevelés módszertani kérdéseivel foglalkozott. 1976-tól 1980-ig a Magyar Tudományos Akadémia Vizuális Kultúrakutatás munkabizottságának tagja, 1979-től a Film Színház Muzsika című hetilap tördelőszerkesztője volt. 1987-től 1991-ig az Iparművészeti Főiskola tanára, a Művelődéselméleti és Tanárképző Intézetének igazgatója, 1987-től docens, 1990-től egyetemi tanár. Oktatási tevékenysége mellett művészetelméleti írásai is jelentősek (Vizuális alkotás és alakítás 1977, Partita 1999, A történet folytatódik 2006).

Festői pályája kezdetén nagy hatással volt rá az akkoriban kubista képeket festő Molnár Sándorral kötött barátsága, a svájci Skira kiadó legendás kismonográfia-sorozatának Braque-kötete és a francia intézetből kölcsönzött színes impresszionista filmeken látott Monet- és Matisse-képek. 1962-ben a Szovjetunióba tett tanulmányi útja során a moszkvai Puskin Múzeum és a leningrádi Ermitázs raktárában Matisse, Picasso, Léger és Kandinszkij elzárva tartott képeit is láthatta. Tagja volt Molnár Sándor zuglói lakásán szerveződő művészcsoportnak, a Zuglói körnek, ahol anyagokat gyűjtöttek a külföldi nonfiguratív festőkről, és igyekeztek felvenni a kapcsolatot az Európai Iskola belső emigrációba szorított művészeivel. A főiskola utolsó évében megrendezett hallgatói kiállításukat, melyen az otthon, titokban készített képeiket mutatták be, botrányosnak minősítették és betiltották.

Bak Imre 1964-ben Nádler Istvánnal nyugat-európai útra indult, felfedezték a kortárs nagyokat, a legfrissebb irányzatokat. Megismerkedtek a galériatulajdonos Hans Jürgen Müllerrel, aki 1968-ban közös kiállítást szervezett nekik stuttgarti galériájában. Hazatérve - nemzetközi kiállításai ellenére -

a hatalom megtűrt művészként csak önköltséges kiállítást engedélyezett számára, és ő munka mellett, hétvégenként festve évi 8-10 kiállítást hozott létre.

1971-ben a modern művészet népszerűsítéséért, a vizuális környezet fejlesztéséért létrehozott program egyik kidolgozója volt, 1974-ben részt vett a Budapesti Műhely megalapításában.

Művészetét számos díjjal ismerték el: 1988-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1996-ban kiváló művész lett, 1998-ban Herder-díjat vehetett át. 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar képzőművészet progresszív hagyományait továbbépítő, kiérlelt formavilágú festészetéért, európai szintű műveléséért, a kortárs magyar festészet nemzetközi szintű megismertetéséért. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.

Szinte egész életművét a geometrikus absztrakció jellemzi. Pályája kezdetén az amerikai eredetű absztrakt hard edge és a pop-art irányzat volt rá nagy hatással. 1965-ben Struktúra címen három, sorozatba is illeszthető, ciklusnak tekinthető művet festett, 1967-ben festette a Kompozíció I. és a Kompozíció II. című képét. A világ elől sokáig elzárva tartotta a pop-artot leginkább megközelítő, utolsó figurális munkáját, Marika című festményét.

1968-tól készített formázott vásznain megjelent a kvázi háromdimenziós hatás, először a Sávok III. című képén, az 1969-es Alakzatot a szó szoros értelmében is tárggyá tette.

1970-1971-ben felhagyott a festészettel, és koncept műveket kezdett készíteni, szövegeket írt, xerox grafikákat gyártott, fotó-koncept sorozatot és fotómontázst készített (Park, Geometrikus variációk), 1971-ben az esseni Folkwang Múzeumban valósította meg Kötél-projektjét, 1973-ban jelent meg a Csináld magad! című konceptuális füzete.

Az 1970-es évek második felében visszatért a festészethez. Művein a formák jelekké szerveződtek, a szimmetria és a tükrözés rendjébe építve jelentek meg (Nap-ember-arc sorozat 1975-1976). Az 1980-as évek elején, a képsíkokon tereket, mélységeket jelenített meg (Fekete-fehér 6. 1982).

Posztmodern festményein elmélyült a képtér, a perspektíva egyre határozottabb szerephez jutott, színhasználata kivilágosodott, derűssé vált, megnövekedtek képméretei.

Változatos, amorf és organikus vagy a népművészeti, műtörténeti motívumidézetek tűntek fel képein (Hommage á Giorgio de Chirico és Hommage á Kassák, 1986). Az 1990-es évektől az építészeti konstrukciókból épített struktúra lett a fő motívuma, majd a tér mélységeinek hangsúlyozása felé fordult (Tao 1993, Imagináció 1997, Város 1999, Fénytörténetek V. 2014).

Számos hazai és nemzetközi, egyéni és csoportos kiállításon vett részt. 1971-ben Jovánovics Györggyel volt közös tárlata az esseni Folkwang Múzeumban, első önálló bemutatója 1977-ben volt a Műcsarnokban. 1986-ban kiállított az XLII. Velencei Biennále magyar pavilonjában, 2007-ben a III. Prágai Biennálén. 2016-ban életmű-kiállítása volt a Paksi Képtárban, idén a londoni The Mayor Galleryben és a berlini Galerie Volker Diehlben volt egyéni kiállítása, és részt vett az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállítások ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett Iparterv 50+ című tárlaton a Ludwig Múzeumban.

Bak Imre 2017-ben bekerült a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50 magazin válogatásába. 

(via MTVA Sajtóadatbank)

A KULT50 bemutatja: Bak Imre

Kapcsolódó

A KULT50 bemutatja: Bak Imre

Mindig úgy törekedett aktuális lenni, hogy közben egyetemes is legyen. Bak Imre képzőművész portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A KULT50 bemutatja: Maurer Dóra

A KULT50 bemutatja: Maurer Dóra

Nem szívesen válik meg munkáitól, mert nem tartja magát műtárgycsinálónak. Maurer Dóra portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Klasszikus

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál sixtus-kápolna

Egyetlen hétre visszatérnek a Sixtus-kápolnába Raffaello falikárpitjai

Évszázadok után ismét együtt láthatóak a sorozat darabjai a Sixtus-kápolnában. A kárpitokat Raffaello tervezte X. Leó pápa megbízásából a pápai magánkápolnába. A különleges kiállítással ünneplik a reneszánsz festőművész és építész halálának 500. évfordulóját a Vatikáni Múzeumok.
Vizuál oszk

Száz évvel ezelőtti bálok titokzatos kincsei

Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán megtekinthető és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatunk be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig alkalmanként, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.
Vizuál interjú

Filmzenét írt hat óra alatt, nyert – interjú Hodován Milánnal

A Zeneakadémia hallgatója huszonegy évesen hozta el a legjobb filmzenéért járó díjat az Eindhoveni Film­fesztivál 48 Hour Film Project versenyéről decemberben. Hodován Milánnal beszélgettem. A FIGARO MAGAZIN CIKKE.
Vizuál ajánló

Az azeri tájak festői világába invitálnak az Azerbajdzsáni Filmnapok

A fiatal azerbajdzsáni rendezők új hullámának alkotásaiból válogat az Azerbajdzsáni Filmnapok, amelyen hét alkotás látható február 18. és 22. között három helyszínen, Budapesten, Szegeden és Pécsen.
Vizuál hír

Bocsánatot kért az installációt véletlenül összetörő kritikus

Egy üres poharat akart letenni mellé, amikor véletlenül összetört egy 20 ezer dollár (hatmillió forint) értékű kortárs installációt egy mexikói művészeti vásáron.