Vizuál

A festő, aki tanítással alkotott - Hollósy Simon

2018.05.08. 12:07
Ajánlom
Száz éve, 1918. május 8-án halt meg Hollósy Simon festőművész, a 19. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője, a nagybányai művésztelep vezető mestere, aki azt hirdette, hogy nincs más művészet, mint a természet visszaadása.

1857. február 2-án született Máramarosszigeten, örmény kereskedő apja a szabadságharc hatására vette fel a Korbuly helyett a Hollósy nevet. Kereskedelmi iskolába járt, képzőművészeti tanulmányait Székely Bertalannál kezdte a budapesti Mintarajziskolában, majd 1878-tól a müncheni festőakadémián folytatta. 1885-ben ott festette az itthon és külföldön is nagy sikert arató Tengerihántás című képét, amely jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában látható.

Eminens tanuló volt, kiváló rajzkészsége miatt tanárainak kedvence, de csakhamar szembefordult az akadémiai oktatással.

1886-ban magániskolát nyitott a bajor fővárosban, maga köré gyűjtve az életszerűbb ábrázolásra törekvő fiatalokat, köztük Csontváry Kosztka Tivadart is.

Szuggesztív személyiségének ereje utat nyitott a modern törekvéseknek, iskolájának híre messze meghaladta a Münchenben működő tucatnyi szabadiskoláét. Ekkoriban készült képei a francia festészet új törekvéseihez igazodva végleg eltávolodtak az akadémikus stílustól.

Hollósy Simon 1896 tavaszán tanítvány-barátai, a nagybányai illetőségű Réti István és Thorma János biztatására, 

Ferenczy Károllyal, Iványi Grünwald Bélával együtt kísérletképpen - egy nyárra - a Máramaros megyei Nagybányára (ma Baia Mare, Románia) vitte iskoláját.

A település vezetői szívesen látták a festők nemzetközi csapatát, műtermet is biztosítottak számukra. Hollósy le is telepedett a csöndes partiumi kisvárosban - a teleket továbbra is Münchenben töltötte magániskoláját vezetve -, ahol iskolája a szabadtéri napfényes tájfestéssel évtizedekre meghatározta a hazai festészet fejlődésének útját. Keveset festett ott, inkább pedagógusi tehetsége került előtérbe, tanítványaira "tehetségesítő erővel" hatott, a legtöbbet hozta ki belőlük - ahogy Réti István jellemezte mesterét.

A millenniumi Magyarország négy híres művésztelepe, a szolnoki, a gödöllői, a kecskeméti és a nagybányai közül az utóbbi esett legtávolabb a fővárostól, de ez vonzotta leginkább a fiatal festőket. A művészek első együttes kiállításukat 1897-ben a régi pesti Műcsarnokban rendezték. Képeiken a színek, a formák, a valőrök, a fény és árnyék festői alkalmazásában

a természet közvetlen, élményszerű megragadására törekedtek, ezzel erősen hatottak a századvégi magyar művészetre,

amely addig a szokványos komponálási módszerhez ragaszkodott.

Hollósy Simon 1901-ben művészi és személyes ellentétek miatt kivált a nagybányaiak közösségéből, nyaranta ezután diákjaival - akik között sok külföldi is volt - Fonyódon, Vajdahunyadon, majd a kárpátaljai Técsőn dolgozott. Bérelt házban lakott osztrák származású feleségével, a helyiek hamar megkedvelték, s gyakran nála vendégeskedve hallgatták csellójátékát.

Budapesttől távol élve azonban elvesztette kapcsolatát a művészeti élettel, állandó anyagi gondjai voltak

, 1917-ben már meg sem nyitotta müncheni szabadiskoláját. A Tisza-parti Técsőn halt meg 1918. május 8-án, 61 éves korában súlyos veseelégedetlenség következtében. Haláláról Ady Endre emlékezett meg a Nyugatban, fájdalmasan írva az eltékozolt magyar tehetségekről. Szülővárosában, a máramarosszigeti temetőben helyezték örök nyugalomra, emlékét Técsőn mellszobor őrzi.

Kiállításon kevés műve szerepelt, jelentősebb anyagot mindössze egyszer mutatott be, 1910-ben a Könyves Kálmán Szalonban. 

Nem volt termékeny művész, a hangulatokat kereste, alkotó tevékenysége inkább a tanításban merült ki.

Festészetében élesen elkülönült a Nagybánya előtti és utáni szakasz. Korai képei az 1870-es évek magyar kultúrájának népies hagyományait és a müncheni zsánerfestészet jegyeit viselik magukon: Meditáló szerzetes (1883), a Nevető leány (1883), Jó bor (1884).

Művészetében átmenetet jelentenek az impresszionisztikus elemeket felmutató, gazdag festőiségű képei, mint  Az ország bajai  (1883), vagy a hazatérte előtt festett  Zrínyi kirohanása  (1896 körül). Nagybányán festett képei közül legjelentősebb a befejezetlenül maradt  Rákóczi-induló , amelyhez még közvetlenül halála előtt is készített vázlatokat, s ugyancsak Nagybányán készítette el Kiss József verseinek illusztrációit  Tüzek  címmel.

Utolsó korszakában főként técsői parasztházakat, a Tiszát vagy a Nereszen-hegyet festette. Kései tájképeiben (Técsői tájkép, Boglyás táj, Alkonyat boglyákkal) már a plein air, illetve az impresszionizmus elemei is feltűnnek. E periódusának jelentős műve

Önarcképe (1916), az elmagányosodását tükröző festmény egyike legmegrázóbb alkotásainak.

Számos képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, emlékkiállítását 1957-ben rendezték meg. Születésének 160. évfordulója alkalmából tavaly könyvet adtak ki Hollósy Simon 1857-1918 címmel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Színház

Kizárták az SZFE-t az Európai Színházi Iskolák és Akadémiák Uniójából

Az E:UTSA márciusi döntése mögött az ATV birtokába jutott dokumentum szerint az SZFE modellváltása, pontosabban a vezetőtestületben bekövetkezett jelentős változás áll.
Jazz/World

A Nagymező utcáról énekel Bolyki Sára

Nagymező utca címmel jelent meg a két fiatal jazz-zenész – Bolyki Sára és Bolyki Tamás – első közös dala, amelyben felidézik a Bartók Konziban töltött éveket.
Színház

Pap Verával és Börcsök Enikővel látható a Pesti Színház nagy sikerű előadása

A Pesti Színház 2010-ben mutatta be Hadar Galron kortárs izraeli író drámáját, a Mikvét, amely tizenegy évvel a bemutató után április 24-én online lesz látható az eSzínház oldalán.
Jazz/World

Rangos magyar lemezdíjra jelölték a Fonó öt lemezét

Legjobbak közé került a Balázs Elemér Group, a Cimbaliband, a Besh o droM, a Dalinda és az Ötödik Évszak lemeze a Fonogram-díjak idei jelöltjeinek listáján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Múzeumi miniszteri biztos lesz L. Simon László

A Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztossá nevezi ki L. Simon Lászlót Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere – tudatta az MTI-vel az EMMI.
Vizuál pályázat

Szabaduljon ki a tehetség a műterem falai közül!

Az Együtt a Művészetért Egyesület évek óta foglalkozik azzal, hogy a hazai képzőművészeti életbe frissességet, fejlődést hozzon. Az egyesület 2017-ben álmodta meg a Budapest Art Mentor elnevezésű képzőművészeti mentorprogramot, amelynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a magyar és a nemzetközi művészeti szcéna megismerésére és az abba való beágyazódásra. A programra nyilvános pályázat útján lehet bekerülni 2021. május 17-i jelentkezési határidővel.
Vizuál gyász

Elhunyt Hajdufy Miklós filmrendező

89 éves korában, otthonában elhunyt Hajdufy Miklós – tudatta a rendező családja. Nevéhez olyan nagyszerű filmek fűződnek, mint az És mégis mozog a föld, a Sakk, Kempelen úr! vagy a Klapka légió.
Vizuál egyiptom

KÉP-regény: Múzeum a piramisok árnyékában

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egyiptomi emlékeiről és a gízai piramisok fényképezéséről mesél.
Vizuál hír

Hétfőtől újra látogatható a Virág Judit Galéria

A virtuális túra mellett április 12-től kezdve már a galéria kiállítóterében személyesen is megnézhetjük az első tematikus grafikai aukció és a tavaszi kortárs aukció ritkaságait - köztük Rippl-Rónai József, Czóbel Béla és Kassák Lajos egy-egy művét is.