Vizuál

A festő, aki tanítással alkotott - Hollósy Simon

2018.05.08. 12:07
Ajánlom
Száz éve, 1918. május 8-án halt meg Hollósy Simon festőművész, a 19. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője, a nagybányai művésztelep vezető mestere, aki azt hirdette, hogy nincs más művészet, mint a természet visszaadása.

1857. február 2-án született Máramarosszigeten, örmény kereskedő apja a szabadságharc hatására vette fel a Korbuly helyett a Hollósy nevet. Kereskedelmi iskolába járt, képzőművészeti tanulmányait Székely Bertalannál kezdte a budapesti Mintarajziskolában, majd 1878-tól a müncheni festőakadémián folytatta. 1885-ben ott festette az itthon és külföldön is nagy sikert arató Tengerihántás című képét, amely jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában látható.

Eminens tanuló volt, kiváló rajzkészsége miatt tanárainak kedvence, de csakhamar szembefordult az akadémiai oktatással.

1886-ban magániskolát nyitott a bajor fővárosban, maga köré gyűjtve az életszerűbb ábrázolásra törekvő fiatalokat, köztük Csontváry Kosztka Tivadart is.

Szuggesztív személyiségének ereje utat nyitott a modern törekvéseknek, iskolájának híre messze meghaladta a Münchenben működő tucatnyi szabadiskoláét. Ekkoriban készült képei a francia festészet új törekvéseihez igazodva végleg eltávolodtak az akadémikus stílustól.

Hollósy Simon 1896 tavaszán tanítvány-barátai, a nagybányai illetőségű Réti István és Thorma János biztatására, 

Ferenczy Károllyal, Iványi Grünwald Bélával együtt kísérletképpen - egy nyárra - a Máramaros megyei Nagybányára (ma Baia Mare, Románia) vitte iskoláját.

A település vezetői szívesen látták a festők nemzetközi csapatát, műtermet is biztosítottak számukra. Hollósy le is telepedett a csöndes partiumi kisvárosban - a teleket továbbra is Münchenben töltötte magániskoláját vezetve -, ahol iskolája a szabadtéri napfényes tájfestéssel évtizedekre meghatározta a hazai festészet fejlődésének útját. Keveset festett ott, inkább pedagógusi tehetsége került előtérbe, tanítványaira "tehetségesítő erővel" hatott, a legtöbbet hozta ki belőlük - ahogy Réti István jellemezte mesterét.

A millenniumi Magyarország négy híres művésztelepe, a szolnoki, a gödöllői, a kecskeméti és a nagybányai közül az utóbbi esett legtávolabb a fővárostól, de ez vonzotta leginkább a fiatal festőket. A művészek első együttes kiállításukat 1897-ben a régi pesti Műcsarnokban rendezték. Képeiken a színek, a formák, a valőrök, a fény és árnyék festői alkalmazásában

a természet közvetlen, élményszerű megragadására törekedtek, ezzel erősen hatottak a századvégi magyar művészetre,

amely addig a szokványos komponálási módszerhez ragaszkodott.

Hollósy Simon 1901-ben művészi és személyes ellentétek miatt kivált a nagybányaiak közösségéből, nyaranta ezután diákjaival - akik között sok külföldi is volt - Fonyódon, Vajdahunyadon, majd a kárpátaljai Técsőn dolgozott. Bérelt házban lakott osztrák származású feleségével, a helyiek hamar megkedvelték, s gyakran nála vendégeskedve hallgatták csellójátékát.

Budapesttől távol élve azonban elvesztette kapcsolatát a művészeti élettel, állandó anyagi gondjai voltak

, 1917-ben már meg sem nyitotta müncheni szabadiskoláját. A Tisza-parti Técsőn halt meg 1918. május 8-án, 61 éves korában súlyos veseelégedetlenség következtében. Haláláról Ady Endre emlékezett meg a Nyugatban, fájdalmasan írva az eltékozolt magyar tehetségekről. Szülővárosában, a máramarosszigeti temetőben helyezték örök nyugalomra, emlékét Técsőn mellszobor őrzi.

Kiállításon kevés műve szerepelt, jelentősebb anyagot mindössze egyszer mutatott be, 1910-ben a Könyves Kálmán Szalonban. 

Nem volt termékeny művész, a hangulatokat kereste, alkotó tevékenysége inkább a tanításban merült ki.

Festészetében élesen elkülönült a Nagybánya előtti és utáni szakasz. Korai képei az 1870-es évek magyar kultúrájának népies hagyományait és a müncheni zsánerfestészet jegyeit viselik magukon: Meditáló szerzetes (1883), a Nevető leány (1883), Jó bor (1884).

Művészetében átmenetet jelentenek az impresszionisztikus elemeket felmutató, gazdag festőiségű képei, mint  Az ország bajai  (1883), vagy a hazatérte előtt festett  Zrínyi kirohanása  (1896 körül). Nagybányán festett képei közül legjelentősebb a befejezetlenül maradt  Rákóczi-induló , amelyhez még közvetlenül halála előtt is készített vázlatokat, s ugyancsak Nagybányán készítette el Kiss József verseinek illusztrációit  Tüzek  címmel.

Utolsó korszakában főként técsői parasztházakat, a Tiszát vagy a Nereszen-hegyet festette. Kései tájképeiben (Técsői tájkép, Boglyás táj, Alkonyat boglyákkal) már a plein air, illetve az impresszionizmus elemei is feltűnnek. E periódusának jelentős műve

Önarcképe (1916), az elmagányosodását tükröző festmény egyike legmegrázóbb alkotásainak.

Számos képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, emlékkiállítását 1957-ben rendezték meg. Születésének 160. évfordulója alkalmából tavaly könyvet adtak ki Hollósy Simon 1857-1918 címmel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Balogh Tibor válasza Karsai Györgynek

A POSZT Szakmai Tanácsadó Testületének tagja nyílt levélben reagál Karsai György egyetemi tanár, színikritikus hétfőn közzétett írására, amelyben lemond a POSZT Tanácsadó Testületi tagságáról.
Klasszikus

Balázs János ingyenes koncertet ad a Zeneakadémia előtt

Balázs János ad ingyenes zongorakoncertet szombaton a romantikus zeneirodalom legismertebb alkotóinak műveiből a Zeneakadémia előtti téren, ahol erre az estére komponált videóinstallációkat is láthatnak az érdeklődők.
Klasszikus

Magyar zeneművészeket díjazott a Kennedy Center

Marton Éva operaénekes, Kurtág György zeneszerző, valamint Fischer Iván és Fischer Ádám karmesterek kapták idén a Kennedy Center Művészeti Arany Medálját.
Klasszikus

Alexander Pereira távozik a milánói Scalából

Az osztrák szakembernek már 2014-es érkezése is nagy viharokat kavart, távozásában egy meghiúsult szponzori szerződés játszhatott közre. Guiseppe Sala, Milánó polgármestere és a Scala Alapítvány elnöke közölte kedden az operaház felügyelőtanácsának három órás tanácskozását követően, hogy nem hosszabbítják meg az intendáns szerződését. 
Jazz/World

A hazai jazzélet izgalmas arcaival vár a Gödi Jazz Napok

Június 21-én a Syrius Legacy és a Rákfogó együttes koncertjével folytatódik a 2019-es Gödi Jazz Napok.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Egy tucat program, amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján!

Megpróbálunk némi iránymutatást nyújtani a szombat éjszakai hihetetlen mennyiségű programhoz. Listánk szubjektív, mindenkinek ajánljuk a programfüzet vagy a honlap tüzetes vizsgálatát, mert tele van gyöngyszemekkel a kínálat.
Vizuál gyász

Elhunyt Horváth Ádám, a Szomszédok rendezője

Hosszan tartó betegség után szerdán elhunyt Horváth Ádám rendező, a Magyar Televízió volt elnöke - tájékoztatta családja az MTI-t.
Vizuál gyász

Firenze elbúcsúzott Franco Zeffirellitől

Firenzeiek és a világ minden tájáról érkezett turisták ezrei vettek búcsút hétfőn a firenzei Palazzo Vecchióban a város nagy szülöttjétől, a 96 éves korában szombaton elhunyt Franco Zeffirelli filmrendezőtől.
Vizuál hír

Ember Sári nyerte az idei Leopold Bloom Díjat

A fiatal alkotó munkái olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a másság, a modernizmus, a formalizmus, a testünkkel való kapcsolat vagy az etnikai és faji különbözőségek, mindezt komplex módon például néprajzi vagy antropológiai kontextusba helyezve.
Vizuál ajánló

Támogatói jeggyel úszhatjuk meg a sorban állást a Múzeumok Éjszakáján

Országszerte mintegy 400 intézmény várja a közönséget csaknem 2000 programmal június 22-én, a 17. Múzeumok éjszakáján, melynek "fővárosa" Szombathely lesz. Néhány újítást is bevezettek a szervezők.