Vizuál

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

180 éve született Hans Makart
2020.05.28. 14:55
Ajánlom
Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.
Hans_Makart_Litho-201744.jpg

A. Schubert litográfiája Hans Makartról 1875-ből (Fotó/Forrás: wikipedia)

1840-ben, Salzburgban született szerény körülmények között. Apja a Mirabell-kastély (ennek a parkjába szökdécsel Julie Andrews a gyerekekkel a Muzsika hangjaiban - a szerk) kamarása volt, nem véletlen hát a kis Hans vonzódása a festői környezethez. Képzőművészeti tanulmányait tizennyolc évesen kezdte meg a Bécsi Akadémián, ahol az uralkodó korstílus, a klasszicizmus elméleti és gyakorlati szabályaival ismerkedett meg. 

Ezt követően Münchenbe utazott, hogy immár intézményi kereteken kívül, önállóan képezze magát. Itt figyelt fel rá Karl Theodor von Piloty, a történelmi tárgyú és realisztikus képeiről ismert mester tanácsai nagyban segítették Makart technikai fejlődését. Az 1860-as évek közepére kialakult stílusa, későbbi munkáinak állandó díszítőelemei már első jelentős, A lovag és a vízi nimfák című képén felvonulnak.

Modern_Amoretti_Makart_right_panel-201730.jpg

Hans Makart: Modern Amoretti, a három részből álló együttes jobb oldali panelje (Fotó/Forrás: wikipedia)

1868-ban készül el hírnevét megalapozó triptichonja, a Modern Amorettek, valamint A pestis Firenzében, következő festményét,

a Rómeó és Júliát már maga a Makart munkásságáért lelkesedő I. Ferenc József vásárolta meg a Bécsi Múzeum számára.

Állítólag Bécsbe is az uralkodó invitálta. Makart a császárvárosba költözött, ahol szinte azonnal a művészeti és a társasági élet közkedvelt és meghatározó alakjává vált. Ehhez nagyban hozzájárult személyisége, pontosabban talán az a művészszerep, amelyet (ki)alakított. 

A művészfejedelmi státusz egyszerre jelentett számára művészi feladatot és a társadalmi nyilvánosság előtt eljátszott szerepet, ennek ellenére állítólag kifejezetten félénk volt és nem szeretett beszélni. 

A művelt, az alkotásban öntörvényű, a külsőségekben pedig fejedelmi attitűdöket mutató alkotó nem volt egyedül ezzel a szereppel. Magyar kollégája is meglehetősen hasonló karrierről számolhatott be: Munkácsy Mihály is a történelmi témájú, monumentális témájú festmények mestere volt, személyiségével és tehetségével (illetve legendásan délceg termetével) pedig a párizsi társaság kedvence. (Igaz, Munkácsy marketingjének kialakításában kulcsszerepe volt feleségének is. Az asszonyt egyébként Makart is megörökítette egy portrén.)

További képekért kattints a fotóra

Makart tökéletesen megtestesítette a kor romantikus művész-ideálját tehetségével, excentrikus életmódjával.

A "festő herceg"-nek becézett alkotó műterme a társasági élet nyüzsgő központja, jelmezbálok helyszíne lett. Rendkívül látványos és dekoratív műtermével divatot teremtett. A bécsiek maguk is "művészi" alkotást kívántak teremteni otthonukból, egzotikus és bármely történelmi korból származó eredeti műtárgyak mellett dísznövényekkel, drága kelmékkel, drapériákkal rendezték be a szalonokat. Még Freud fogadószobájában is felfedezhetőek a Makartra jellemző stílusjegyek. A bécsi úri társágból többen nem bajlódtak Makart stílusának utánzásával, egyszerűen felfogadták a művészt, hogy bútorozza be és dekorálja ki a Ringstrassén épülő új, városi palotáikat. Sajnos ezek egyikének berendezése sem maradt fenn az eredeti helyszínen. 

hans-makart-in-renaissance-costume-1879-202105.jpg

Hans Makart reneszánsz jelmezben (1879) Ludwig Angerer fotóján (Fotó/Forrás: Österreichische Nationalbibliothek)

Makart nemcsak műveit, hanem életének külsőségeit is esztétikailag alakítandó anyagnak tekintette: életvitelét, házának és szobáinak berendezését,

megjelenését, ruházkodását mind a megmutatkozás különböző formáiként, színtereiként, egyfajta Gesamtkunstwerkként (összművészeti alkotásként) fogta fel.

A történelmi díszletek ellenére vagy mellett ez az attitűd szemlélete modernségét, formabontó, úttörő jelentőségét mutatja. 

Műtermébe az egész világról érkeztek az egzotikus vendégek, sőt maga a császárné, Erzsébet is meglátogatta. Sissiben mély benyomást tehetett a látogatás, mivel Makart festményei megtalálhatóak a Ferenc József által csak álomkastélyként emlegetett Hermes Villában is, méghozzá Erzsébet királyné lakosztályát díszítik. 

Nemcsak az otthonokat tette színpadiassá, hanem valódi színházak berendezésénél is segédkezett. Két bécsi intézmény, a Wiener Stadttheater (Ronacher) és a Komische Oper (Ringtheater) belsőépítészeként is bizonyíthatott. Makart készítette a színpadi függönyöket, amelyek sajnos csak tervekben maradtak fenn. Érdeklődött a kortárs zene iránt is, ezt bizonyítja Wagner Ring-ciklusának jeleneteit ábrázoló festménysorozata. Meghitt kapcsolatot ápolt Bécs egyik ünnepelt színésznőjével, a kor híres tragikájával, Charlotte Wolterrel, akit leghíresebb szerepében, Messalinaként festett meg. (A színésznő egyébként Budapesten kezdte karrierjét.)

További képekért kattints a fotóra

Az 1873-as Bécsi Világkiállítás egyik szenzációja Makart Velence hódolatát fejezi ki Caterina Cornarónak/I. Katalinnak című képének színpadi külsőségek közepette történő bemutatása a Karlzplatzon álló Künstlerhausban. A közönséget egyaránt lenyűgözte a festmény monumentális mérete és a rajta szereplő történelmi alakok gondosan megkoreografált elrendezése, így folyamatos volt az igény a hasonló látványosságokra - Makart és kollégái pedig teljesítették is.

A festményekben rejlő üzleti lehetőséget néhány ügyes műkereskedő úgy használta ki, hogy

a monumentális képeket vasúton utaztatva az egész Monarchia területén rendeztek kiállításokat, ahol csekély belépti díjért megcsodálhatták a helyiek is a szenzációs képeket.

Néhány éve a Műcsarnokban a Monarchia művészetéről szóló kiállítson több olyan kép is feltűnt, amik ilyen utazó műsorok keretében járták a kontinenst, köztük Makart A nílusi vadászat című műve. 

További képekért kattints a festményre

Ez utóbbi az 1875-76 telén tett egyiptomi utazás hatását mutatja. A művészeket korábban is vonzotta a kelet egzotikuma, de ez a lelkesedés a 19. század közepén, a romantikában csúcsosodott ki. A rangos művészeknek szinte kötelező volt meglátogatni Egyiptomon és hajózni a Níluson. Makart egyiptomi sorozatán, melyet

már az utazás előtt elkezdett kevésbé a déli hangsúlyos a déli napfény különleges hatása a felületeken, mint a főleg női modellek egzotikus karaktere. 

portrait-of-anna-von-waldberg-by-hans-makart-1883-211915.jpg

Hans Makart: Anna von Waldberg portréja (1883) (Fotó/Forrás: wikipedia)

Makart egyébként is a női portrék mesterének számított. A bécsi arisztokrácia és felső-középosztály számos gyönyörű asszonyát megörökítette. Képein a festő és modell tökéletes szimbiózisa figyelhető meg: a hölgyek viruló szépségükben érkeztek a híres műterembe, ahol a festő színekkel és díszítéssel a szépség művészi ideáljává alakította őket. Gustav Klimt ebben a tekintetben is Makartot tekintette példaképének.

A marketing terén is korát megelőző Makart tudatosságát bizonyítja az is, hogy műtermében is szervezett bálokat, társasági eseményeket, amelyeken részt vett, és természetesen önmagát is folyamatosan megörökíttette a legjobb nevű fotósokkal. Számtalan fénykép készült róla történelmi jelmezekben, lóháton, vagy akár egyedül, akár társasági jelenetek szereplőjeként. 

Művészeti vezetőként fontos megbízást kapott, a császár felkérésére ő rendezhette 1879-ben az uralkodói pár, Ferenc József és Erzsébet királyné bécsi ezüstlakodalmát.

Közel 14 ezer résztvevő és 29 díszes kocsi vonult a menetben. A díszes felvonulás historizáló, reneszánsz és ruben-i jelmezei hatalmas sikert arattak.

A legfinomabb bársonyból Bécs legelegánsabb szalonjaiban készítettek ruhákat, melyekre egyszerű, de ötletesen felhasznált színházi anyagokkal helyeztek el olyan kiegészítéseket, melyek egyedülálló összképet alkottak. 1879. április 27. kétségtelenül Makart karrierjének csúcspontja volt. 

hans-makart-at-the-parade-202105.jpg

Hans Makart a királyi pár ezüstlakodalmára rendezett ünnepségen (Fotó/Forrás: Österreichische Nationalbibliothek)

A magyar bokréta és a magyar kalap széleskörű ismertsége ugyancsak az eseménynek köszönhető. Az általa kialakított (Makart-)stílus korántsem csak a historizmus festészetében bírt jelentőséggel, neve az enteriőrdekorációval, az úgynevezett Makart-csokorral is összeforrt, mely voltaképpen száraz pálmaágakból, virágokból és tollakból összeállított csokor volt.

Festészetében a reneszánsz és a barokk képzőművészet hagyománya mellett új elemként a dekoráció, a puszta díszítés jut váratlanul kitüntetett helyzetbe.

Művei Bécs egy jellegzetes korszakát határozták meg, emellett kultúrtörténeti jelentőségük is van, a Makart-rajongó Gustav Klimt életműve aligha elképzelhető a salzburgi mester alkotásai nélkül.

Bertha_Linda_portratt_-_SMV_-_H5_074-202157.jpg

Bertha Linda prima balerina, Makart második felesége (Fotó/Forrás: wikipedia)

Makart kétszer nősült. Első feleségétől, a müncheni Amalie Roithmayr-tól két gyereke született: Hans és Grete. Az asszony azonban 1873-ban elhunyt tüdőbetegségben. 1881-ben újranősült, ekkor Bertha Linda prima balerinát vette feleségül, ezt a frigyet azonban nem nézte jó szemmel a bécsi társaság. Makart fényűző életmódja és nagylelkű természete azt eredményezte, hogy

amikor mindössze 44 évesen, 1884. október 3-án meghalt egész vagyonát el kellett árverezni, hogy tudják biztosítani az akkor még kiskorú gyerekei számára a megfelelő anyagi ellátást. 

A Makart által képviselt stílus épp a halála környékén kezdett leáldozni. Munkái előbb a gúny tárgyává váltak, mint ósdi és elavult majd hosszú időre megfeledkeztek róluk. Korai halálával megmenekült attól, hogy szembesülnie kelljen azzal, amivel Munkácsy Mihálynak, hogy leáldozott a monumentális historizáló festészetnek és hiába próbált alkalmazkodni az új irányzatokhoz, elfordult tőle a közönség. Képei pompás színvilágának mulandóságára ugyanaz jellemző, mint a nagy kortárs, Munkácsy festményeire: hamar bebarnulnak, besötétednek a vastag alapozás miatt, a képek életben tartása sok munkát jelent a restaurátoroknak. 

További képekért kattints a fotóra

Ferenc József eredetileg azt tervezte, hogy Makarttal festeti meg a bécsi Ringstrasse új épületeit. Ezt azonban a művész korai halála megakadályozta.

A következő generáció, élén Klimttel azonban erősen épített Makart stílusára a szecesszió létrehozásakor.

1900 körül Ludwig Hevesi aztán végleg megalapozta Makart pozícióját, mint a bécsi szecesszió előfutára.

2013-ban egy bécsi aukción Kleopátra halála című 1875-ös festménye rekord áron, több mint hétszázötvenezer euróért kelt el. Nevét utca viseli Bécsben és Salzburgban, a bécsi Stadtparkban emlékműve áll, születésének 150. évfordulójára az osztrák posta bélyeget adott ki.

(via Wien Museum)

Gustav Klimt - az aranyon túl

Kapcsolódó

Gustav Klimt - az aranyon túl

Száz éve, 1918. február 6-án halt meg Gustav Klimt osztrák festőművész, a bécsi szecesszió legismertebb képviselője. Galériánkban legismertebb alkotásai mellett olyan képeket is mutatunk, amelyről első pillantásra nem is hinné, hogy a szecesszió mestere festette.

Grandiózus festmények a millenniumról

Grandiózus festmények a millenniumról

A Műcsarnok alapításának 120. évfordulója előtt tiszteleg az intézmény keddtől látható kiállítása, Az első aranykor, amely az Osztrák-Magyar Monarchia nemzeteinek festészetét mutatja be csaknem 200 képpel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Bagossy László: „A rektorválasztás eredményének megkérdőjelezését visszautasítom”

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Színházművészeti Intézetének vezetője közleményben reagált Vidnyánszky Attila az elmúlt időszakban megjelent nyilatkozataira.
Plusz

Vecsei H. Miklós és Szabó Balázs Pilinszky-estje és Budapest Bár koncert is lesz a Balaton-parton

Idén is közel hozza a Balaton-parton nyaraló közönséghez a kultúrát a Kultkikötő.
Vizuál

Hét film premier előtt a Cirko Film országos fesztiválján

A Vissza a moziba! című, július 17. és 19. között rendezett fesztivállal arra emlékeztetnek, hogy filmet nagy vásznon, közösségi élményként érdemes nézni. A programhoz a főváros hat mozija mellett 16 vidéki város filmszínháza csatlakozik.
Vizuál

Újrarendezett emlékszobával tisztelegnek az anyák megmentője előtt

A járványhelyzetet követően a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum június 23-án ismét megnyitotta kapuit, a látogatókat pedig újrarendezett Semmelweis Emlékszobával várja.
Fidelio Tours

Napközis táborok Eszterháza barokk-rokokó környezetében

A fertődi Esterházy-kastély nyári napközis táborokat hirdet gyerekeknek a nyári szünet idejére.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

11+1 filmzene, amit hallanod kell Ennio Morriconétól

91 évesen elhunyt Ennio Morricone, aki nélkül nem lenne hős Clint Eastwood, nem lenne mit játszania az óceánjáró zongoristának és nem lenne mennyei a mozi sem. Összeszedtük a legjobb filmzenéit.
Vizuál hír

Hova tovább? – Várják az idei ARC plakátkiállítás pályaműveit

Ökológiai összeomlás, világjárványok, társadalmi egyenlőtlenségek. De mi a kiút, és hogyan tovább? Ha van egy jó ötleted, mondd el vizuálisan! A pályázatokat július 31-ig várják.
Vizuál hír

Hétfőn nyit újra a Louvre

A párizsi múzeum március közepén zárt be a koronavírus-járvány miatt. A világ leglátogatottabb múzeuma szigorú egészségügyi előírások mellett a tárlatok mintegy hetven százalékán fogad ismét látogatókat, de ismét lehet majd szelfizni a Mona Lisával.
Vizuál Film

Hét film premier előtt a Cirko Film országos fesztiválján

A Vissza a moziba! című, július 17. és 19. között rendezett fesztivállal arra emlékeztetnek, hogy filmet nagy vásznon, közösségi élményként érdemes nézni. A programhoz a főváros hat mozija mellett 16 vidéki város filmszínháza csatlakozik.
Vizuál hír

Újrarendezett emlékszobával tisztelegnek az anyák megmentője előtt

A járványhelyzetet követően a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum június 23-án ismét megnyitotta kapuit, a látogatókat pedig újrarendezett Semmelweis Emlékszobával várja.