Felhívás!
Ha tudomása van a hiányzó festmények hollétéről, lépjen kapcsolatba az alapítvánnyal: [email protected]
Az alapítvány online katalógusában külön szekciót alkotnak a lappangó alkotások. Honnan tudják egyáltalán, hogy léteznek?
Katherine Field kurátor: Philip de László nagyon pontosan dokumentált mindent, a munkáit is. Még azt is, melyik szignóját használta, és a kép mely pontján.
Ezek szerint naplót vezetett róluk?
KF: Igen, de a modellekről vezetett nyilvántartásából és a levelezéséből is sok részlet kiderül. Így rengeteg információ áll rendelkezésünkre, amelynek segítségével azonosítani tudjuk a képeket. Megkönnyíti a dolgunkat, hogy nagyon jellegzetes a stílusa – bár a korai képei nem annyira ismertek, így ott nehezebb az azonosítás.
László Fülöp: Agathe von Ratibor und Corvey hercegnő, 1899 (Fotó/Forrás: Matthew Hollow © de Laszlo Foundation)
Sok hamisítvány kering még most is. Gyakran bukkannak fel aukciókon,
de az is előfordul, hogy valaki felkeres minket azzal, hogy van egy de László-festménye. Ezekről azonban többnyire kiderül, hogy valami nem stimmel: a dátum, vagy nem úgy használta a nevét abban az időben. Könnyű őket kiszűrni.
Ezek szerint megéri László Fülöp-festményt hamisítani? Magas áron kelnek el a képei az aukciókon?
KF: Már a művész életében is így volt. Ő maga is beszámol róla a naplójában, hogy kénytelen volt ilyen ügyekben megkeresni az aukciósházakat.
Ez egyfajta elismerés is…
KF: Valóban, ugyanakkor nagyon kimerítő – neki is az volt, és nekünk is az. Nemrég az egyik hamisítvány feltűnt egy londoni árverési katalógusban. Megkerestem az aukciósházat, tájékoztattam őket arról, hogy a festmény nem de László munkája, és vissza is vonták a tételt. Hogy aztán két hónappal később mégis eladják. Ha az új tulajdonosa jelentkezik nálunk, kénytelenek leszünk elárulni neki, hogy hamisítvánnyal van dolga.
Voltak olyan hamisítók, akik kifejezetten László Fülöpre specializálódtak?
KF: Az 1980-es évek elején valószínűleg voltak. Általában az akvarellképeit másolták, illetve a magyar témákat: zenészeket, táncosokat.
Sandra de László alapító: Vagyis az állítólagos korai munkáit, amelyeket kevésbé ismertek Angliában.
A szignón megfigyelhető kézírás alapján négy-öt hamisítót is meg tudtunk különböztetni.
A kutatást nehezíti, hogy óriási életműről beszélünk. László Fülöp hihetetlenül gyorsan dolgozott. Még akkor is festett, amikor úton volt.
SL: De László az élete vége felé azt mondta, hogy 2700-an ültek neki modellt. Ehhez jönnek a portrékhoz készített vázlatok, tanulmányok, illetve a saját családtagjairól festett képek vagy az utazásai alatt készített tájképek.
A teljes életmű közel 6000 alkotásra tehető.
Honnan kerülnek elő festmények?
SL: A Wenckheimer családról festett képe például teljesen váratlanul bukkant fel. Hosszú ideje próbáltunk már a nyomára akadni, amikor magyar kollégánk, Somfalvi Beáta
egy sajtótájékoztatót nézett a YouTube-on, és egyszer csak észrevette a festményt,
ahogy a kamera pásztázott a teremben. Mint kiderült, ez csak másolat volt, innen azonban már könnyen visszakövettük az eredetit, amelyet a Munkácsy Mihály Múzeumban őriznek. A kép eredetileg a Wenckheimer család palotájának falán lógott, a II. világháború során azonban – amikor a család elhagyta az országot – rábízták a festményt a helyi múzeumra.
KF: Az egyik kedvenc sztorim, hogy amikor elkezdtünk együtt dolgozni a kiállítás megszervezésén a Magyar Nemzeti Galériával,
teljesen váratlanul a galéria raktárából került elő az egyik eltűntnek hitt de László-kép.
Imádom annak az izgalmát, hogy sohasem tudhatjuk, melyik festmény kerül elő következőnek. Mindig lapulhat egy e-mail a leveleink között egy új képről. Sohasem tudhatod.
További festményekért kattints a képre!
„A nagyvilág művésze vagyok…” László Fülöp (1869–1937)
Magyar Nemzeti Galéria
2019. szeptember 26. – 2020. január 5.
Duff Hart-Davis: László Fülöp élete és festészete
Corvina Kiadó





hírlevél












