Vizuál

A festő naplói alapján keresi az eltűnt képeket László Fülöp családja

2019.12.26. 17:20
Ajánlom
László Fülöp leszármazottai és az általuk létrehozott alapítvány máig azon fáradozik, hogy felkutassa a festő életművét. Az 1800-as évek végétől 1937-es haláláig folyamatosan alkotó művész számos képe tűnt el a két világháború alatt. A The de László Archive Trust igazgatója, Sandra de László és Katherine Field kurátor Budapesten meséltek arról, hogyan bukkannak fel eltűntnek hitt képek akár a legváratlanabb helyen is. 

Felhívás!

Ha tudomása van a hiányzó festmények hollétéről, lépjen kapcsolatba az alapítvánnyal: catalogue@delaszlo.com

Az alapítvány online katalógusában külön szekciót alkotnak a lappangó alkotások. Honnan tudják egyáltalán, hogy léteznek?

Katherine Field kurátor: Philip de László nagyon pontosan dokumentált mindent, a munkáit is. Még azt is, melyik szignóját használta, és a kép mely pontján.

Ezek szerint naplót vezetett róluk?

KF: Igen, de a modellekről vezetett nyilvántartásából és a levelezéséből is sok részlet kiderül. Így rengeteg információ áll rendelkezésünkre, amelynek segítségével azonosítani tudjuk a képeket. Megkönnyíti a dolgunkat, hogy nagyon jellegzetes a stílusa – bár a korai képei nem annyira ismertek, így ott nehezebb az azonosítás.

12-204011.jpg

László Fülöp: Agathe von Ratibor und Corvey hercegnő, 1899 (Fotó/Forrás: Matthew Hollow © de Laszlo Foundation)

Sok hamisítvány kering még most is. Gyakran bukkannak fel aukciókon,

de az is előfordul, hogy valaki felkeres minket azzal, hogy van egy de László-festménye. Ezekről azonban többnyire kiderül, hogy valami nem stimmel: a dátum, vagy nem úgy használta a nevét abban az időben. Könnyű őket kiszűrni.

8-203950.jpg

László Fülöp: Argyll hercegnéje, Lujza brit királyi hercegnő, 1915 (Fotó/Forrás: Philip Mould & Company)

Ezek szerint megéri László Fülöp-festményt hamisítani? Magas áron kelnek el a képei az aukciókon?

KF: Már a művész életében is így volt. Ő maga is beszámol róla a naplójában, hogy kénytelen volt ilyen ügyekben megkeresni az aukciósházakat.

Ez egyfajta elismerés is…

KF: Valóban, ugyanakkor nagyon kimerítő – neki is az volt, és nekünk is az. Nemrég az egyik hamisítvány feltűnt egy londoni árverési katalógusban. Megkerestem az aukciósházat, tájékoztattam őket arról, hogy a festmény nem de László munkája, és vissza is vonták a tételt. Hogy aztán két hónappal később mégis eladják. Ha az új tulajdonosa jelentkezik nálunk, kénytelenek leszünk elárulni neki, hogy hamisítvánnyal van dolga.

Voltak olyan hamisítók, akik kifejezetten László Fülöpre specializálódtak?

KF: Az 1980-es évek elején valószínűleg voltak. Általában az akvarellképeit másolták, illetve a magyar témákat: zenészeket, táncosokat.

Sandra de László alapító: Vagyis az állítólagos korai munkáit, amelyeket kevésbé ismertek Angliában.

A szignón megfigyelhető kézírás alapján négy-öt hamisítót is meg tudtunk különböztetni.

11-204014.jpg

László Fülöp: Anny Ahlers mint Madame Dubarry, 1933 (Fotó/Forrás: Matthew Hollow © de Laszlo Foundation)

A kutatást nehezíti, hogy óriási életműről beszélünk. László Fülöp hihetetlenül gyorsan dolgozott. Még akkor is festett, amikor úton volt.

SL: De László az élete vége felé azt mondta, hogy 2700-an ültek neki modellt. Ehhez jönnek a portrékhoz készített vázlatok, tanulmányok, illetve a saját családtagjairól festett képek vagy az utazásai alatt készített tájképek.

A teljes életmű közel 6000 alkotásra tehető.

14-204012.jpg

László Fülöp: Baron Hugo von Reischach, 1899 (Fotó/Forrás: Matthew Hollow © de Laszlo Foundation)

Honnan kerülnek elő festmények?

SL: A Wenckheimer családról festett képe például teljesen váratlanul bukkant fel. Hosszú ideje próbáltunk már a nyomára akadni, amikor magyar kollégánk, Somfalvi Beáta

egy sajtótájékoztatót nézett a YouTube-on, és egyszer csak észrevette a festményt,

ahogy a kamera pásztázott a teremben. Mint kiderült, ez csak másolat volt, innen azonban már könnyen visszakövettük az eredetit, amelyet a Munkácsy Mihály Múzeumban őriznek. A kép eredetileg a Wenckheimer család palotájának falán lógott, a II. világháború során azonban – amikor a család elhagyta az országot – rábízták a festményt a helyi múzeumra.

KF: Az egyik kedvenc sztorim, hogy amikor elkezdtünk együtt dolgozni a kiállítás megszervezésén a Magyar Nemzeti Galériával,

teljesen váratlanul a galéria raktárából került elő az egyik eltűntnek hitt de László-kép.

Imádom annak az izgalmát, hogy sohasem tudhatjuk, melyik festmény kerül elő következőnek. Mindig lapulhat egy e-mail a leveleink között egy új képről. Sohasem tudhatod.

További festményekért kattints a képre!

„A nagyvilág művésze vagyok…” László Fülöp (1869–1937)
Magyar Nemzeti Galéria
2019. szeptember 26. – 2020. január 5.

Duff Hart-Davis: László Fülöp élete és festészete
Corvina Kiadó

Az ismeretlen magyar híresség

Kapcsolódó

Az ismeretlen magyar híresség

László Fülöp, vagy ahogy később nevezte magát, Philip de László a századforduló legkeresettebb portréfestője volt. Képei a londoni National Portrait Gallery-ben függnek, uralkodók, államfők és arisztokraták adták kézről kézre a nevét. A művészt szülőhazájában azonban mára szinte teljesen elfelejtettek. A Nemzeti Galéria kiállításának egyik kurátora, Bellák Gábor mesélt a művész életéről.

Véletlenül bukkantak rá a világhírű festő magyar arisztokrata házaspárról festett képeire

Véletlenül bukkantak rá a világhírű festő magyar arisztokrata házaspárról festett képeire

László Fülöp kettős portréját a Christie’s katalógusában fedezték fel a leszármazottai, a brit követség pedig akcióba lépett, hogy a Scitovszky-házaspár hazatérhessen egykori villájába.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Vizuál

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Vizuál

Angyalszív, Madárka, Evita - Alan Parker legjobb filmjei

Hetvenhat éves korában, július 31-én meghalt Alan Parker angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer, akinek nevéhez olyan kult filmek fűződnek mint a Pink Floyd:Fal, az Angyalszív vagy az Evita.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál portré

Az Apokalipszis most sztárja egy érsek után választotta nevét

Két évig még díszletmunkásként is dolgozott mielőtt Coppola filmje meghozta számára a sikert. Két fia követte őt a szakmában. Martin Sheen amerikai színész augusztus 3-án ünnepli 80. születésnapját. 
Vizuál ajánló

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Vizuál magazin

Angyalszív, Madárka, Evita - Alan Parker legjobb filmjei

Hetvenhat éves korában, július 31-én meghalt Alan Parker angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer, akinek nevéhez olyan kult filmek fűződnek mint a Pink Floyd:Fal, az Angyalszív vagy az Evita.
Vizuál Film

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Vizuál interjú

Fontos a fiatal művészek önmenedzselése

„Magyarországon, és persze a legkiemelkedőbb gócpontban, Budapesten a jelenkor művészetével, kultúrájával egy igen behatárolható közeg foglalkozik, és jár el kiállításokra, megnyitókra, előadásokra. Ismerjük egymást látásból, és ezek a személyes kapcsolódások gyakran felértékelhetik az alkotói produktumot” – mondta el Pócs Veronika művészettörténész, a MANK Galériában augusztus 2-ig látogatható kiállítás kurátora. Hozzátette: elengedhetetlen az önmenedzselés, sok energiát kell ebbe is fektetniük a fiataloknak. A 35 éven aluli művészek számára meghirdetett pályázat eredményeként létrejött szentendrei kiállítás munkáinak válogatásakor fontos szempont volt a sokszínűség.