Vizuál

A filmvilág Napóleonja: a magyar, aki feltalálta Hollywoodot

2017.07.25. 10:01
Ajánlom
Zukor Adolfot nem érdekelte a filmművészet - ő egyedül pénzt akart keresni. Megalapította a világ egyik első filmstúdióját, ötletei nélkül Hollywood ma nem létezne - vagy legalábbis nem ebben a formában. Vetélytársait kegyetlenül félreállította, miközben átlagos, fényűzés nélküli életet élt a filmipar egykori ura.

Cecil B. DeMille Hollywood  aranykorának egyik legendás rendező-producere volt. Olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Tízparancsolat, vagy A világ legnagyobb látványossága. DeMille 1913-ban Jesse L. Lasky és Samuel Goldwyn társaságában megalapította a Lasky Film Company-t, ami a későbbi Paramount stúdió őse volt. Ahhoz viszont, hogy a triumvirátus szövetségéből a világ legnagyobb filmgyártó vállalata legyen, kellett egy magyar szőrmekereskedő leleménye is: ő volt Zukor Adolf.

GettyImages-56192858

GettyImages-56192858 (Fotó/Forrás: David McNew / Getty Images Hungary)

DeMille elsősorban a produkciós értékben hitt, filmjei bámulatos kiállítású, látványos és költséges mozik voltak. Zukor ezzel szemben a sztárok megszállottja volt: szerinte ők a filmek igazi értékei. Persze nem csak ebben különböztek: DeMille amellett, hogy producer volt, rendező és művész is, míg Zukor mindegy hogy mivel üzletelt, egyedül az érdekelte, hogy minél busásabb haszonhoz jusson. És ehhez valószínűleg a korában ő értett a legjobban a világon. DeMille emlékezetében élénken élt a Zukorral való találkozás évtizedekkel az eset után is:

Összetette két, ökölbe zárt kezét, majd szép lassan szétválasztotta. 'Cecil, így ketté tudlak törni' - tette hozzá.

Zukor Adolf

Zukor Adolf (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

Zukor Adolf Ricsén született 1873. január 7-én, egy zsidó szatócs családban. Egy ideig Mátészalkán tanult, majd inasnak állt Abaújszántón. Apja és anyja is korán meghaltak, így bátyjával, a később rabbivá váló Artúrral Kálmán bácsikájukhoz költöztek. Mindössze 15 éves volt, amikor nyakába vette a világot - 1888-ban egyedül kivándorolt az Egyesült Államokba. Mindössze egy kevés készpénz volt nála, amit kabátzsebébe varrt bele.

Akkoriban egy majdnem 4 évvel idősebb lány, Mella Baumoel volt a kedvese - megígérte neki, hogy áthozza őt is a tengerentúlra, ahol hamarosan feleségül veszi. A lány nem sokkal Zukor után meg is érkezett az USA-ba, de így is elkésett. Soha többet nem találkoztak. Megtartotta viszont a Zukortól kapott gyűrűt, amit élete végéig nagy becsben őrzött. Zukor évekkel később, 1897-ben egy Lottie Kaufman nevű lányt vett feleségül, akitől két gyereke is született.

New Yorkban első állásaként egy szőrmebolt előtt sepregetett heti 2 dollárért.

Viszont hamar rájött, hogy ha picit kitanulja a szűcs szakmát, szőrmevágásért már heti 4 dollárt is megkaphat.

Így is tett. New Yorkban nemcsak szűcsként, kárpitosként is tapasztalt munkás volt már, amikor Chicagoba költözött, ahol 19 évesen szőrmeüzletet nyitott. Második évében cége, a Novelty Fur Company már 25 embert foglalkoztatott. 1925-re már kisebb vagyont szerzett, és jómódban módon élhetett.

A mozgóképpel először 1893-ban találkozott, és a fáma szerint egyből meglátta benne az üzleti lehetőséget. Egy másik anekdota szerint 1901-ben látta a Fun in Boarding House című kétperces szösszenetet egy úgynevezett penny arcade-ben, ami a korai mozik egyik őse volt. Néhány cent bedobása után egy lyukon kukucskálva lehetett kezdetleges mozgóképeket nézni benne - Zukor olyan alacsony volt, hogy csak lábujjhegyen állva tudott belesni a lyukon, de az élmény így is lenyűgözte.

Mégis, unokatestvére, Max Goldstein kellett hozzá, hogy belevágjon az évezred üzletébe, a moziba.

Goldstein kölcsönkért Zukortól, hogy kis mozijaival tovább terjeszkedhessen. 1904-ben Adolf nemcsak hitelezett rokonának, de ő maga is betársult egy nickelodeonba - a korai, kis filmszínházakat hívták így, amelyek öt centbe, vagyis egy nikkelbe kerültek. A filmek akkoriban egyre népszerűbbé váltak, így gombamód szaporodtak a vetítőhelyek az egész világon. A mozgókép már túlnőtt a filléres, bódékban és mulatságokon mutogatott bűvészmutatványokon, ahonnan indult. Nem érte még el viszont azt a szórakoztató formáját, ahogy ma ismerjük. Zukor mégis meglátta benne a potenciált, és tudta: a hosszabb, látványosabb mozik csak még nagyobb közönséget vonzanának.

Ha sikert akarsz elérni, csak meg kell értened mi történik az országban. 1900-1910 között 9-10 millió bevándorló érkezett Amerikába. A nickelodeonok újak voltak, olcsóak, némák, és épp ezért az angolul nem tudó tömegek is élvezhették őket

- magyarázta.

Marcus Loew későbbi filmmogullal szövetkezve mozihálózatot épített ki. Loew szintén a jól jövedelmező szőrmekereskedésből nyargalt át a filmiparba. Szőrmeüzletek, ruhaboltok, pékségek - mindent filmszínházzá alakítottak át, az emberek pedig csőstül áramlottak a mozikba.

A piacon  ekkor már egy tröszt állt az élen, olyan vállalatokkal, amelyek vezetői még Zukortól is korábban ráéreztek a filmben rejlő lehetőségekre.

Zukor tudta, hogy valami nagyot kell dobnia, ha talpon akar maradni a bizniszben.

Előtte viszont még volt egy félresikerült üzleti kísérlete: 1906-ban vonatszimulációs gépeket kezdett üzemeltetni a mozikban. A vászonra vetítették a látványt, a hangfalakból vonatfütty és zakatolás áradt. A vonat érkezése című első filmecske még óriási visszhangot keltett, Zukor üzlete viszont a kezdeti fellendülés után hamar befuccsolt.

1912-ben otthagyta Loew üzletét - türelmetlen volt, egész estés, hosszú filmeket akart gyártani és forgalmazni. Első hangos sikere a Sarah Bernhardt-féle Erzsébet királynő című francia film volt, aminek megvette az amerikai forgalmazási jogait. A mindössze 40 perces film az egyik első egész estés mozibemutató volt Amerikában. A 35 ezer dolláros befektetés 200 ezer dollárnál is többet fialt, az egész országban turnéztatták a tekercseket. 

Nézz egy kicsit előre és merj kockáztatni!

- ez volt Zukor jelmondata.

Sarah Berhardt akkoriban a világ legismertebb színésznője volt - a sikert Zukor egyértelműen neki tulajdonította. Eldöntötte, hogy innentől csak világhírű színészekkel készít filmeket, mert ez viszi be az embereket a moziba. Megalapította a Famous Players in Famous Company-t, és ismert arcokkal közismert darabokat és regényeket adaptált a  vászonra. Felfedezettei között volt Edwin S. Porter, a korai film egyik úttörő rendezője, Mary Pickford, az első női világsztárok egyike, de Broadway-sztárokat is a filmvilágba csábított. A cég első filmje a Monte Cristo grófja feldolgozása volt 1913-ben, természetesen zajos pénzügyi sikerrel. 1914-re vállalatával már évi 30 filmet gyártottak, a Broadway-n pedig 3500 férőhelyes mozipalotát nyitott, a Standard-ot.

Sarah Berhardt

Sarah Berhardt (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

A kor legismertebb figurái, Douglas Fairbanks, Pola Negri, Rudolph Valentino, Gloria Swanson - mind neki dolgoztak. Zukor bevezette, hogy színészei más cég filmjeiben nem szerepelhettek - tudta, hogy ők cége legnagyobb kincsei.

A legnagyobb elragadtatással az töltött el, hogy megértettem a közönséget

- mondta egyszer, magyarázva, miért ragaszkodik annyira sztárjaihoz - azért, mert a nézők őket akarják látni.

1916-ban cégével egyesült egy másik filmgyártó vállalattal, a Jesse L. Lasky vezette Lasky Feature Film Company-val, aminek Cecil B. DeMille és Samuel Goldwyn is alapító tagja volt. A cég nevéhez fűződik az első, Hollywoodban gyártott film, Az asszonyember. Az egyesüléssel létrejött új cég elnöke Zukor lett - ehhez például pont DeMille-t kellett kiütnie a nyeregből. Meg is tette - a korábban említett, félelmet nem ismerő módon. Nem hiába nevezték a filmbiznisz Napóleonjának.

Már csak a forgalmazást kellett uralnia a Zukor-féle Paramountnak, hogy a teljes filmipar felett kontrollal rendelkezzenek - a filmgyártást tekintve máris óriási erőre tettek szert.

A terjeszkedésben viszont a Paramount egy másik alapítótagja,William Hodkinson állt Zukor útjába. Hodkinson ugyanis úgy tartotta, a filmágazatoknak el kell különülniük egymástól: a producereknek szerinte a gyártásra kell koncentrálniuk, a forgalmazóknak pedig a moziüzemeltetésre. Hodkinson szerint minden sikeres film így, ezzel a felfogással került a vászonra. Zukor nem értett egyet vele - ő a verikális integrációban hitt, és az ipar minden szegmensét szerette volna megkaparintani. A két ellentétes ideológia egyébként a mai napig jelen van az amerikai filmgyártásban - Hodkinson eszméit ma olyan filmesek képviselik, mint Woody Allen, a Coen testvérek vagy Peter Jackson. Az idő viszont bebizonyította, hogy Zukor elképzelése a jövedelmezőbb - a központi irányítású filmgyártás szerint készülnek például napjaink legsikeresebb blockbusterei, a Marvel-képregényfilmek is.

Igazam van! És ha ezért kiraknak a cégből, lesz számomra hely valahol máshol!

- állt ki Hodkinson elve mellett. Igaza volt - de nem az integrációval kapcsolatban. Zukor megbuktatta őt, és partnereinek nagy részét kivásárolva egyszerűen kigolyózta a Paramountból. Soha nem vált tényezővé máshol a filmvilágban; végül légitársaságot alapított Közép-Amerikában.

A Paramount pedig viharosan nőtt és terjeszkedett. Zukor mozikat vásárolt, első, korai partnereit pedig Hodkinsonhoz hasonlóan trükkös módszerekkel eltávolíttatta a cégtől.

Óriási hatalmú, befolyásos emberré vált a filmvilágban.

Közben pedig a lapok arról cikkeztek, mennyire különbözik korának filmmoguljaitól, Samuel Goldwyntől vagy Louis B. Mayertől. Zukor ugyanis nem próbált minden szálat a kezében tartani, mindenbe belelátni, és a legapróbb részleteket is kontrollálni. Még csak nem is Hollywoodban lakott, hanem a Paramount másik telephelyéhez közel, New Yorkban.

"Megpróbáltam összehasonlítani a többi nagyágyúval a bizniszben - de rá kellett jönnöm, hogy olyan ember mint Zukor, nincs még egy Amerikában" - írta róla Benjamin Hampton filmtörténész. Zukor legendás volt simulékony modoráról, furfangosságáról és kérlelhetetlen tárgyalási módjáról. 

Volt egy látomásom - egy jól kiszámított látomásom, és a körülmények is szerencsésen alakultak

- mesélte, mikor a sikeréről kérdezték.

Gyerekkoromban kereskedő akartam lenni - és most is az vagyok, és mindig az is maradok: kereskedő

- tette hozzá.

Adolf Zukor és Charles Ray

Adolf Zukor és Charles Ray (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

Nem érdekelte a film művészi potenciálja, csak pénzt akart keresni. Ő találta ki üzlettársaival a block-booking nevű forgalmazási módot. Eszerint ha egy független mozi egy nagy sikerű filmet akar játszani, akkor csak úgy veheti meg az adott blockbuster jogait, hogy csomagban megkapja a stúdió néhány kisebb horderejű filmjét is, amit szintén köteles vetíteni.

Nem élt nagyzoló életmódot, teljesen átlagosan nézett ki és úgy is öltözködött. Hóbortok nélküli, megfontolt, jámbor, kiszámítható, majdhogynem félrevonuló típus - írta róla a New York Times, halálakor. Odavolt a golfért és a kártyajátékokért, ismerősei Sugar (jelentése: cukor, a Zukor névből), Adolph bácsi, vagy Különc néven emlegették - utóbbit úgy érdemelte ki, hogy halkan és sebesen mozgott anélkül, hogy észrevennék, így pedig a frászt hozta egyesekre.

Ahogy a mozi maga, úgy a Paramount is rengeteg kihívással volt kénytelen szembenézni az alapítása utáni évtizedekben: a független mozik, a trösztellenes törvények vagy épp a Katolikus Egyház bojkottja. Az egykor virágzó cég 1932-ben óriási veszteséget könyvelt el és csődközelbe került, részben a túlzott méretű terjeszkedésnek köszönhetően.

Fejek hullottak a felsőbb vezetők körében is, de Zukor ezt is megúszta: 1936-ig a helyén maradt.

Ekkor Barney Balaban lett a Paramount új vezetője, aki továbbra is a cégnél tartotta Zukort, mint az igazgatótanács elnökét. Cserébe Zukor a következő 28 évben csak úgy hívta a cég igazgatóját. a fiú. Balaban végül 1964-ig maradt pozíciójánál - ekkor a filmtörténelem egyik leghírhedtebb bukása nemcsak őt, de az egész akkori stúdiórendszert megbuktatta. Ez volt A Római Birodalom bukása című film. 1966-ban a Paramount végül a Gulf and Western Industries nevű konszernbe olvadt, Zukor tiszteletbeli elnök maradt.

A Római Birodalom bukása

A Római Birodalom bukása (Fotó/Forrás: Universal History Archive / Getty Images Hungary)

Életművéért 1949-ben tiszteletbeli Oscar-díjat kapott, mint "az amerikai játékfilm atyja". Mikor a filmvilág rettegve nézte a televízió térhódítását, ő csak annyit kérdezett:

Ahelyett hogy a tévé miatt elvesztenénk a nézőinket, nem lenne okosabb a televíziót is beszerezni a fegyvertárunkba?

- és el is kezdett az ABC tévétársasággal szövetkezni.

Élete végéig aktív maradt - talán ennek köszönhetően élt meg ilyen szép kort.

Ha tudtam volna hogy eddig élek, jobban odafigyelek magamra

- nyilatkozta egyszer. 1976. június 10-én hunyt el Los Angelesben. Szóvivője szerint lefeküdt délután aludni, de nem ébredt fel többet.

A mai Hollywood, sőt, az egész filmipar teljesen máshogy nézne ki Adolf Zukor és ötletei nélkül. Egyszerű, szegény családból származva kemény munkával és még több eszességgel küzdötte fel magát a csúcsra - ahol pedig szívósan ragaszkodott helyéhez. Ma a hollywood-i Hírességek sétányán csillag viseli a nevét - a 13 magyar származású csillag egyike.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.
Vizuál liget

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Vizuál downton abbey

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Vizuál székely

Panteon – kiállítás a Pesti Vigadóban

Idén nyáron kultúrtörténeti jelentőségű kiállítást rendeznek a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből a Pesti Vigadóban.
Vizuál gyász

Meghalt Friedmann Endre fotóriporter

A World Press Photo-, Balázs Béla- és Táncsics Mihály-díjas fotóst, az MTI örökös tudósítóját 84 éves korában, vasárnap érte a halál - tudatta a család.