Vizuál

A folytatás, amely túlszárnyalja az előzményét – Kritika A játszmáról

2022.06.08. 09:15
Ajánlom
Sötétben bujkáló, lódenkabátos elvtársak helyett a hatvanas évek színes, oldottabb hétköznapjai keretezik A játszma történetét. Köbli Norbert forgatókönyvíró és Fazakas Péter rendező, megőrizve a nagy előd érdemeit, újfajta minőséget, drámaiságot csempészett a kultikus kémtörténet folytatásába.

Egy kezünkön meg lehetne számolni, hányszor sikerült egy film második része jobban, mint az első – de legalábbis könnyebb dolgunk van, ha azokat az alkotásokat próbáljuk összegyűjteni, amelyeknek valósággal bűn volt elkészíteni a folytatását. Különösen nehéz dolog ez egy kultfilm esetében.

Amikor 2011-ben bemutatták a mozikban A vizsga című filmet Bergendy Péter rendezésében, Köbli Norbert forgatókönyve alapján, váratlan sikert aratott a hazai közönség előtt. Ennek elsődleges oka talán az lehetett, hogy a történet tökéletesen lekövette az amerikai kémthrillerek fordulatos dramaturgiáját. Egy átélhető-élvezhető szórakozás volt, az alacsony költségvetés ellenére is. A csattanó – még ha a rutinosabb nézők az elszórt jelekből ki is találhatták – jól működött, és még afféle parabolisztikus tanulságot is megfogalmazott az emberi természetről, a bizalomról. Mindezt egy olyan kor kontextusába helyezték – a Rákosi-diktatúra utáni évekbe –, amely a közbeszédben gyakran még mindig úgy jelenik meg, mint egy feldolgozatlan korszak. Ráadásul az államvezetés paranoid logikája tökéletes alapanyag is volt egyben egy kémjátszmához.

filmintezet-161502.jpeg

Nagy Zsolt és Staub Viktória A játszma című filmben (Fotó/Forrás: InterCom)

És akkor még meg sem emlékeztünk a nagyszerű színészi játékról, különösképp Kulka Jánoséról, aki a határozott, de belül jószívű ávós Márkó Pál bőrébe bújva felejthetetlen alakítást nyújtott. Nem csoda, hogy az ő karaktere volt a katalizátor a folytatáshoz, Köbli Norbert bevallottan Kulka Jánosnak akart forgatókönyvet írni, ezért döntött a folytatás mellett.

Egy jó második részhez elengedhetetlen, hogy az alkotók valamennyire elszakadjanak az előzménytől, hogy véletlenül se kísértse meg őket az egyszer már bevált recept. Ahogy már a cím is jelzi, nem A vizsga 2-t készítették el, hanem A játszmát.

A történet szerint hat év telt el azóta, hogy Markó Pál elbukott a vizsgán. Jung András (Nagy Zsolt) boldogan él feleségével, Évával (Hámori Gabriella), karrierje az állambiztonság tisztjeként egyre feljebb ível, az előléptetés csupán egy hajszálnyira van. Egy, a Pravdában megjelent cikk azonban mindent megváltoztat: Jung attól tart, hogy rehabilitálni szeretnék Markót, akinek minden oka megvan, hogy bosszút álljon. Markó azonban korántsem ugyanaz, aki egykor volt: felesége halálát követően ugyanis agyvérzést kapott. Jung, hogy bebiztosítsa előmenetelét, még egyszer konspirációs játszmát tervez.

Valamennyi színész a tőle elvárható, magas szinten alakít.

Kulka János egyetlen szeme rezdülésében annyi dráma van, mint ezernyi kimondott szóban, míg Nagy Zsolt élete alakítását nyújtja a főszerepben.

De a vásznon debütáló Staub Viktória is remekül helytáll a történetben, bizonyára érdemes lesz a későbbiekben is nyomon követni a pályáját.

Az alkotók valóban elszakadtak az előzménytől, annyira, amennyire kellett. Ez már a korszakváltásban és így a látványvilágban is meglátszódik: míg A vizsga egy sötét kémjátszma volt, zegzugokba húzódó, árnyékban megbúvó, lódenkabátos elvtársakkal, addig A játszma sokkal színesebb képi világgal, hangulatos zenékkel próbálja megidézni a hatvanas évek fesztelenebb légkörét. A látványban a túlstilizáltság leghalványabb jelét sem fedezhetjük fel szerencsére, a korszak nem nosztalgikusan (giccsesen/klisésen) jelenik meg.

Intercom-161501.jpeg

Kulka János és Staub Viktória A játszma című filmben (Fotó/Forrás: InterCom)

A játszma azon kevés filmek egyike, amelyek túlszárnyalják az előzményüket. Elsősorban azáltal, hogy – bár megőrzi azt, amit szerettünk A vizsgában: a csavaros történetet – új látásmóddal közelít a karakterekhez, és megmutatja a mögöttük húzódó motivációkat, félelmeket, vágyakat. Drámai színezetet kap Markó Pál, Jung és Éva is, és ezt tökéletesen segíti Nagy András operatőri munkája, aki a feszültség pillanataiban meg-megremegő kézikamerával egészen új minőséget ad a jeleneteknek.

A drámaiságot tovább fokozza, hogy a forgatókönyv nyíltan behoz mélyebb témákat: Jung például arról beszél a film elején, hogyan lesz a gondolatból vágy, a vágyból pedig tett. Később is központi kérdés lesz, hogy vajon az emberek kivetkőzhetnek-e a természetükből, lemondhatnak-e a vágyaikról. Míg egy új szereplő, Abigél (Staub Viktória) helyenként filozófiai tanulmányokból olvas fel részleteket.

Mindamellett, hogy a fő- és antihősök új árnyalatokat kapnak, tökéletesen hitelesek nem lesznek: továbbra is jól felismerhetőek bennük a tipikus filmes karakterek, akik pontosan az általunk elvárt módon viselkednek. De, minthogy a film egyértelműen nem egy tökéletesen reális, hanem egy élvezhető történet bemutatására törekszik, ez teljességgel működőképes.

A játszma premierje június 9-én lesz Veszprémben, a Magyar Mozgókép Fesztivál nyitófilmjeként, aznaptól látható a hazai mozikban is.

Fejléckép: Jelenet A játszma című filmből (Fotó/forrás: InterCom)

Kulka János a magyar Clint Eastwood – Interjú Köbli Norberttel

Kapcsolódó

Kulka János a magyar Clint Eastwood – Interjú Köbli Norberttel

Nem akarta még egyszer azt csinálni, amit A vizsga című filmben, elsősorban magát szerette volna meglepni. Köbli Norbert Balázs Béla-díjas forgatókönyvíróval, érdemes művésszel A játszma című kémfilm kapcsán beszélgettünk, egyebek közt arról, miért döntött a folytatás mellett, illetve mi motiválta írás közben.

Ha nyár, akkor mozi! - Hamarosan kezdődik a Magyar Mozgókép Fesztivál

Ha nyár, akkor mozi! - Hamarosan kezdődik a Magyar Mozgókép Fesztivál

Visszatér a magyar film ünnepe a gyönyörű Veszprém-Balaton régióba, ahol mintegy száz magyar film vetítése mellett változatos kísérőprogramok is várják a közönséget a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 9. és 12. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Vizuál

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Amikor pancsolni indul a kislány

Fabulon naptej, Bambi, NDK-s hűtőláda, Orion rádió és falatnyi bikiniben napozó nők ­– igazi retró hangulatú szabadtéri kiállításon jártunk a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertjének déli panorámateraszán.
Vizuál kritika

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.
Vizuál ajánló

NÉGY-SZÖG: Gáspár György, Halmi-Horváth István, Kóródi Zsuzsanna és Victor Vasarely kiállítása

Negyven műalkotás, üvegszobrok, festmények, grafikai munkák a geometria jegyében – megnyílt a NÉGY-SZÖG, Gáspár György, Halmi-Horváth István, Kóródi Zsuzsanna és Victor Vasarely közös kiállítása a Veszprémi Művészetek Házában. Az alkotások 2022. szeptember 11-ig várják az érdeklődőket.
Vizuál ajánló

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Vizuál ajánló

A főváros egyetlen sörgyárát is bejárhatjuk a Múzeumok Éjszakáján

Idén is megnyitja kapuit a Dreher Söripari Emléktár a Múzeumok Éjszakáján. Ennek apropóján egy négy részből álló talkshow sorozatot indítanak Sztorik habbal címmel, amelyben építészetről, gasztrotörténelemről, képzőművészetről és a múzeumok működéséről beszélgetnek.