Vizuál

A fotó és a film határán – Ruth Orkin fényképeiből nyílt kiállítás a Mai Manó Házban

2023.10.11. 15:50
Ajánlom
Annak ellenére, hogy nem élhetett álmai hivatásának, Ruth Orkin a fényképezés során mindig igyekezett a film keretein belül dolgozni, kialakítva egy egészen sajátos vizuális nyelvet. A művész munkásságából nyílt kiállítást 2024. január 14-ig láthatja a magyar közönség. Cikkünkben galéria található!

Komoly kihívásokkal kellett szembenéznie annak a nőnek, aki a 20. század első felében filmkészítő szeretett volna lenni az Egyesült Államokban. Miközben a nők részt vettek az „álomgyár” nyersanyaggal való ellátásában, nem lehetett kétség afelől, hogy a termékek előállítói, vagyis azok, akik a kamera mögött foglaltak helyet, férfiak. Ruth Orkin (Boston, 1921. szeptember 3. – New York, 1985. január 16.) nem választhatta azt a pályát, amely iránt elhivatottságot érzett – legalábbis nem úgy, ahogy elképzelte –, és ez alapvető módon határozta meg fotográfiai munkásságát, amelyet most a magyar közönség is megismerhet a Mai Manó Házban, október 10-én nyílt meg ugyanis Az idő illúziója – Ruth Orkin (1921–1985) című tárlat a múzeumban. 

Ruth Orkin díjnyertes amerikai fotóriporter és filmes Mary Ruby némafilm-színésznő és Samuel Orkin, az Orkin Craft nevű játékhajók készítőjének egyetlen gyermekeként, az 1920-as és 1930-as évek hollywoodi aranykorában nőtt fel.

Tízéves korában kapta meg első fényképezőgépét, egy 39 centes Univexet.

Tizenhét évesen kerékpárral indult útnak Los Angelesből, hogy megnézze az 1939-es New York-i világkiállítást, útközben pedig végig fényképezett – bár Orkin igazi szenvedélye a mozgókép, a filmkészítés volt.

Az 1940-es évek elején, miközben riportfotográfiát tanult a Los Angeles-i City College-ban, olyan nagy képes magazinok számára készített fotóriportokat, mint a Life, a Look és a Ladies Home Journal. 1943-ban New Yorkba költözött, ahol éjszakai mulatókban fényképezett, nappal pedig csecsemőkről készített képeket. Az 1940-es években az összes nagy magazinnak dolgozott,

nyaranta pedig Tanglewoodban fényképezte a fesztiválra készülő zenészeket, köztük a kor olyan nagyságait, mint Leonard Bernstein, vagy Isaac Stern.

Egy ideig küldöncként dolgozott a Metro-Goldwyn-Mayernél, és miközben ide-oda futkosott a részlegek között, mindig talált időt arra, hogy nézelődjön, az így nyert tudást állóképeiben kamatoztatta. A mozi iránti lelkesedése azonban mindvégig ott munkált a fotográfiáiban. Annak ellenére, hogy nem álmai hivatásának élt, Orkin igyekezett a film keretein belül dolgozni, kialakítva egy olyan, a mozgó- és az állókép között elhelyezkedő vizuális nyelvet, amely két párhuzamos időkezelés között biztosít folyamatos párbeszédet.

1951-ben a Life magazin Izraelbe küldte, hogy végigkísérje az Izraeli Filharmonikusok turnéját. Orkin, aki innen Olaszországba ment, Firenzében ismerkedett meg egy művészettörténetet tanuló honfitársával, Ninalee Craiggel, aki az Amerikai lány Olaszországban című kép modellje lett. A fotó az eredetileg Utazz bátran egyedül címet viselő sorozatnak volt része, amely arról szólt, hogy mivel szembesültek a nők a háború utáni Európában.

New Yorkba visszatérve Orkin összeházasodott Morris Engel fotográfussal és filmrendezővel, akivel két játékfilmet is készítettek közösen. Ezek egyikét,

a ma már klasszikusnak számító A kis szökevényt 1953-ban Oscar-díjra jelölték,

és ugyanabban az évben elnyerte a Velencei Filmfesztivál Ezüst Oroszlán-díját. A New York-i Central Parkra néző lakásukból Orkin a futóversenyeket, felvonulásokat, tüntetéseket fényképezte és megörökítette az évszakok váltakozását. A képek az Egy világ az ablakomon át és a További képek az ablakomból című, széles körben elismert albumokban jelentek meg.

Orkin fotográfiáit látva egyértelmű, hogy a mozi szelleme – ami a legkorábbi képektől kezdve változatos formákban jelenik meg életművében – belopódzik a képkocka apró repedéseibe, kettős mélységet hozva létre, amelyben megindul a mozgás: egy szikra, egy nyom, amely „filmes időkezelést” zár körül, egy szimulált időtartamot, ami a mozi egyik láthatatlan trükkje – mert végső soron mi más a film, mint a mozdulatlanságból létrehozott mozgás művészete?

Orkin sorozatokkal, a mozgás felbontásával, megkettőzéssel, egyidejűséggel és szimultaneitással igyekezett az állókép pillanatnyi idejét kombinálni a film szimulálása érdekében. Vizuális nyelve a fotó és a film, a mozdulatlanság és a mozgás találkozásánál helyezkedik el.

Fotóművészete olyan olvasztótégely, amely visszaállítja az időt és a mozgást, és addig feszegeti a fényképészet nyelvének határait, amíg az be nem hódol az illúziónak és a mágiának. 

A rákkal folytatott hosszú küzdelem végén Orkin New York-i otthonában hunyt el 1985. január 16-án, ahol csodálatos fotóhagyatéka vette körül, ablakából pedig a Central Parkra nyíló kilátás.

Az idő illúziója – Ruth Orkin (1921–1985)

(2023. október 11. – 2024. január 14. 

Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház)
Kurátorok: Anne Morin, Baki Péter

További részletek a Mai Manó Ház honlapján.

Fejléckép: Ruth Orkin: Fiú a víztározónál, Central Park, New York City, 1960 (Fotó/Forrás: Ruth Orkin Archive)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Kiderült, mi lesz a Tompos Kátyának szánt adományok sorsa

A tavasszal elhunyt színművész kezelésére összegyűlt adományok nem maradhatnak az örökösöknél, azok felhasználásáról az adományozóknak kell nyilatkozatot tenni. 
Színház

Gubás Gabi: „Ha megtalálod azt, aki passzol hozzád, akkor a csillagokat is le tudod hozni az égről”

Jason és Phoebe egy zseniális írópáros két tagja, sikeres darabokat írnak együtt, de a saját szerelmi életüket képtelenek megfejteni. A Thália Színház friss bemutatójában Allisont, az elismert darabszerző feleségét alakító Gubás Gabit kérdeztük.
Vizuál

Megvannak a Golden Globe-díj idei jelöltjei

Az Európai Filmdíjak után a tengerentúlon is tarolhat Jacques Audiard legújabb filmje, amely összesen tíz jelöléssel várhatja a januári gálát. A díjra mások mellett Hugh Grant, Demi Moore, Kate Winslet és Angelina Jolie is esélyes.
Könyv

„Ez mennyiben saját út?” – Grecsó Krisztián a Lírástudók vendége

Az Apám üzent című regény nyomozás a családi múlt után, ami során feltárulnak az előző generációk férfimintái. Grecsó Krisztiánt az autofikció divatjáról és saját történeteiről kérdezte Grisnik Petra.
Klasszikus

Újabb fesztivállal bővül a tizedik alkalommal megrendezett Fesztivál Akadémia Budapest programja

Koncertek, mesterkurzusok, zenei versenyek, határokat feszegető események Budapesten és az ország számos pontján – ez a sokszínűség jellemzi a Fesztivál Akadémia Budapestet, amely tavasszal már az Őrségben is várja a művészetbarátokat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: „szúkelzsemel”

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a kairói tevepiacon tett, örkényien groteszk látogatását idézi fel. 
Vizuál hír

Több mint háromszáz filmet neveztek a 44. Magyar Filmszemlére

„Örömteli ez a nagy érdeklődés, mert azt mutatja, hogy minden filmes műfajban születnek új alkotások és bíztató, hogy sok a jelentkezők között a pályakezdő filmes” – fogalmazott a szemle igazgatója a rekordszámú nevezés kapcsán. 
Vizuál ajánló

„Benned is rejlik egy film” – üzeni nekünk Cserhalmi György a BIDF plakátján

Január 25. és február 2. között rendezik meg a 11. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált (BIDF), amely során tizenegy városban hatvan filmmel és csaknem kétszáz vetítéssel várják az érdeklődőket.
Vizuál hír

Megvannak a Golden Globe-díj idei jelöltjei

Az Európai Filmdíjak után a tengerentúlon is tarolhat Jacques Audiard legújabb filmje, amely összesen tíz jelöléssel várhatja a januári gálát. A díjra mások mellett Hugh Grant, Demi Moore, Kate Winslet és Angelina Jolie is esélyes.
Vizuál ajánló

Gazdag Gyula klasszikusával folytatódik a Filmrendezők Klubja

December 16-án a Hol volt, hol nem volt című 1986-os film kerül terítékre a Magyar Játékfilmrendezők Egyesületének mesterkurzusán. A vetítést követően a közönség ezúttal is beszélgetést hallgathat meg a rendezővel a Művész Moziban.