Vizuál

"A fotográfia nagy öregjei irigylésre méltó trükköket tudtak"

2015.04.03. 13:30
Ajánlom
Második alkalommal ad otthont a Magyar Sajtófotó Pályázatra érkezett pályamunkákból rendezett kiállításnak a Robert Capa Központ. A csaknem ötszáz képből álló tárlat érzékletes keresztmetszete az elmúlt év legfontosabb eseményeinek. A kirajzolódó tendenciákról és a formabontónak számító kiállításról Szigeti Tamás kurátort, a Fotóriporterek Szakosztályának titkárát kérdeztük. INTERJÚ

- A kiírásra 243-an pályáztak, mi olvasható ki ebből a számból?

- Az eszközök mindenki számára sokkal könnyebben elérhetők, mint korábban. Ma már azt is nehéz mondani, hogy csak fényképezőgép kell hozzá, hiszen tabletekkel, telefonokkal és egyéb eszközökkel fényképeznek az emberek. Biztos, hogy ez is befolyásolja azt, hogyan alakul a pályázók száma. Azt gondolom, nem véletlen, hogy egyre több a fiatal pályázó, bennük ugyanis még inkább megvan az igény, hogy leképezzék a körülöttük lévő világot. A közösségi portálokon is láthatjuk, hogy tonnaszám töltik fel a képeket.

- Milyen tendencia figyelhető meg a beküldött képek témáit vizsgálva?

- Megfigyelhető, hogy eltérő témákkal találkozhatunk a professzionális és a nem professzionális fotográfusok esetében. Ennek egyik oka, hogy a hivatásszerűen fotografálók olyan helyekre is eljutnak, ahová a nem hivatásosak, akik mögött nincs egy intézményi háttér, általában nem, gondoljunk csak például az ukrajnai háborúra. Ez elve meghatározza a témaválasztást. Nagyon sok kép érkezik koncertekről, olyan témákról, amikhez könnyebb hozzáférni. A hivatásos fotográfusokat jobban izgatják az olyan hagyományos témák, mint a társadalmi jelenségek, a hajléktalanság, a szegénység vagy a migráció, ami most nálunk igen jelentősen benne van a köztudatban.

- Az idei World Press Photo pályázatra tömegesen nyújtottak be manipulált, nem megengedett digitális utómunkán átesett fotókat. A magyar pályázatnál hogyan szabályozták ezt?

- A pályázat kiírásában elég szigorúan meghatároztuk annak idején, hogy mi az, ami megengedett. Ezt egyszerűbb onnan megközelíteni, hogy semmi nem megengedett, ami a kép tartalmát befolyásolja. Tehát tilos képi elemet hozzáadni vagy eltávolítani a fotóról, mivel az már nem a valóságot tükrözné. A hagyományos képjavító eszközöket viszont szabad használni. Senki nem fotóz ideális körülmények között, a színhőmérséklet és a színek beállítása ezért megengedett, hogy fotográfiailag helyessé tegye a képet. Minden olyan eljárás szóba jöhet, amit annak idején a fotólaborban el lehetett végezni, ahol azért a fotográfia nagy öregjei irigylésre méltó trükköket tudtak arra, hogyan lehet egy képet még jobbá tenni.

- Mitől lesz jó egy sajtófotó?

- Több helyen kell megfelelnie a sajtófotónak. Az első rendeltetése, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Ennek a helyi értéke az, hogy kellőképpen informáljon egy adott eseményről, és ezt megfelelő esztétikai színvonalon tegye. Nekem a szívem csücske az egyedi hírkép, mert ez a sajtófotó legnehezebb műfaja, ahol egy képbe kell belesűríteni minden információt. Szerencsére mára már van utóéletük a sajtófotóknak, éppen ennek a pályázatnak és a kapcsolódó kiállításnak köszönhetően, amikor a képek folyamatosan átalakulnak, és itt már számít a dokumentumérték, az, hogy utaljon egy időszak legfontosabb jelenségeire, problémáira. Ezen a kiállításon is vannak olyan fotók, amik azért kerültek be, mert fontosnak tartottuk, hogy legyen valamilyen lenyomata egy-egy eseménynek, ami 2014-ben történt Magyarországon, mint például a főpolgármester-választás. Természetesen ez nem jelent minőségi kompromisszumot, tehát egy alkalmatlan fotó nem fog azért bekerülni, mert megtörtént az esemény, de ha egy fontos eseményről jó kép van, akkor az kikerülhet a falra.

- A kiállítás számára rendhagyó formát választottak: a képek elrendezése a nyomtatott újságra utal. Miért éppen erre esett a választás?

- Arra gondoltunk, hogy egy kicsit nyúljunk vissza a sajtófotó eredeti megjelenési formájához, az újságban való publikáláshoz, gondoljunk akár a napilapokra vagy a magazinokra. Ez a forma lehetőséget adott arra, hogy betördelve jelenjenek meg a képek, a képméretekkel téve különbséget egy-egy anyagon belül a fontosabbnak és kevésbé fontosnak tartott fotók között. Ebben a megjelenítésben sokkal jobban tudnak együtt élni a képek, mert nem választják el őket a keretek. Mindeközben a papírcsík-forma visszautal magára a nyomdatechnikai eljárásra is. Ma már a sajtófotók töredéke jelenik csak meg nyomtatásban, hiszen az internet lassan átveszi a hatalmat ezen a területen is. Ezért akartuk itt megadni a lehetőséget a képeknek, hogy újra a klasszikus formában jelenhessenek meg.


A 33. Magyar Sajtófotó Pályázat díjnyertes fotóiból ide kattintva tekinthet meg válogatást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.
Jazz/World

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Vizuál interjú

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Milorad Krstić animált krimije, a Ruben Brandt 40 ezer néző felett jár, és közel került az Oscar-jelöltséghez. A Műcsarnokban rendezett kiállítással a kör teljessé vált, a festménytolvaj visszatért születési helyére. A művészettörténeti utalásokkal zsúfolt mozi 2018 egyik legmeghatározóbb mozzanata volt a magyar kultúrában, így alkotója bekerült az idei Kult50-be is.
Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.