Vizuál

"A fotográfia nagy öregjei irigylésre méltó trükköket tudtak"

2015.04.03. 13:30
Ajánlom
Második alkalommal ad otthont a Magyar Sajtófotó Pályázatra érkezett pályamunkákból rendezett kiállításnak a Robert Capa Központ. A csaknem ötszáz képből álló tárlat érzékletes keresztmetszete az elmúlt év legfontosabb eseményeinek. A kirajzolódó tendenciákról és a formabontónak számító kiállításról Szigeti Tamás kurátort, a Fotóriporterek Szakosztályának titkárát kérdeztük. INTERJÚ

- A kiírásra 243-an pályáztak, mi olvasható ki ebből a számból?

- Az eszközök mindenki számára sokkal könnyebben elérhetők, mint korábban. Ma már azt is nehéz mondani, hogy csak fényképezőgép kell hozzá, hiszen tabletekkel, telefonokkal és egyéb eszközökkel fényképeznek az emberek. Biztos, hogy ez is befolyásolja azt, hogyan alakul a pályázók száma. Azt gondolom, nem véletlen, hogy egyre több a fiatal pályázó, bennük ugyanis még inkább megvan az igény, hogy leképezzék a körülöttük lévő világot. A közösségi portálokon is láthatjuk, hogy tonnaszám töltik fel a képeket.

- Milyen tendencia figyelhető meg a beküldött képek témáit vizsgálva?

- Megfigyelhető, hogy eltérő témákkal találkozhatunk a professzionális és a nem professzionális fotográfusok esetében. Ennek egyik oka, hogy a hivatásszerűen fotografálók olyan helyekre is eljutnak, ahová a nem hivatásosak, akik mögött nincs egy intézményi háttér, általában nem, gondoljunk csak például az ukrajnai háborúra. Ez elve meghatározza a témaválasztást. Nagyon sok kép érkezik koncertekről, olyan témákról, amikhez könnyebb hozzáférni. A hivatásos fotográfusokat jobban izgatják az olyan hagyományos témák, mint a társadalmi jelenségek, a hajléktalanság, a szegénység vagy a migráció, ami most nálunk igen jelentősen benne van a köztudatban.

- Az idei World Press Photo pályázatra tömegesen nyújtottak be manipulált, nem megengedett digitális utómunkán átesett fotókat. A magyar pályázatnál hogyan szabályozták ezt?

- A pályázat kiírásában elég szigorúan meghatároztuk annak idején, hogy mi az, ami megengedett. Ezt egyszerűbb onnan megközelíteni, hogy semmi nem megengedett, ami a kép tartalmát befolyásolja. Tehát tilos képi elemet hozzáadni vagy eltávolítani a fotóról, mivel az már nem a valóságot tükrözné. A hagyományos képjavító eszközöket viszont szabad használni. Senki nem fotóz ideális körülmények között, a színhőmérséklet és a színek beállítása ezért megengedett, hogy fotográfiailag helyessé tegye a képet. Minden olyan eljárás szóba jöhet, amit annak idején a fotólaborban el lehetett végezni, ahol azért a fotográfia nagy öregjei irigylésre méltó trükköket tudtak arra, hogyan lehet egy képet még jobbá tenni.

- Mitől lesz jó egy sajtófotó?

- Több helyen kell megfelelnie a sajtófotónak. Az első rendeltetése, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Ennek a helyi értéke az, hogy kellőképpen informáljon egy adott eseményről, és ezt megfelelő esztétikai színvonalon tegye. Nekem a szívem csücske az egyedi hírkép, mert ez a sajtófotó legnehezebb műfaja, ahol egy képbe kell belesűríteni minden információt. Szerencsére mára már van utóéletük a sajtófotóknak, éppen ennek a pályázatnak és a kapcsolódó kiállításnak köszönhetően, amikor a képek folyamatosan átalakulnak, és itt már számít a dokumentumérték, az, hogy utaljon egy időszak legfontosabb jelenségeire, problémáira. Ezen a kiállításon is vannak olyan fotók, amik azért kerültek be, mert fontosnak tartottuk, hogy legyen valamilyen lenyomata egy-egy eseménynek, ami 2014-ben történt Magyarországon, mint például a főpolgármester-választás. Természetesen ez nem jelent minőségi kompromisszumot, tehát egy alkalmatlan fotó nem fog azért bekerülni, mert megtörtént az esemény, de ha egy fontos eseményről jó kép van, akkor az kikerülhet a falra.

- A kiállítás számára rendhagyó formát választottak: a képek elrendezése a nyomtatott újságra utal. Miért éppen erre esett a választás?

- Arra gondoltunk, hogy egy kicsit nyúljunk vissza a sajtófotó eredeti megjelenési formájához, az újságban való publikáláshoz, gondoljunk akár a napilapokra vagy a magazinokra. Ez a forma lehetőséget adott arra, hogy betördelve jelenjenek meg a képek, a képméretekkel téve különbséget egy-egy anyagon belül a fontosabbnak és kevésbé fontosnak tartott fotók között. Ebben a megjelenítésben sokkal jobban tudnak együtt élni a képek, mert nem választják el őket a keretek. Mindeközben a papírcsík-forma visszautal magára a nyomdatechnikai eljárásra is. Ma már a sajtófotók töredéke jelenik csak meg nyomtatásban, hiszen az internet lassan átveszi a hatalmat ezen a területen is. Ezért akartuk itt megadni a lehetőséget a képeknek, hogy újra a klasszikus formában jelenhessenek meg.


A 33. Magyar Sajtófotó Pályázat díjnyertes fotóiból ide kattintva tekinthet meg válogatást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Klasszikus

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar famme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.
Vizuál sixtus-kápolna

Egyetlen hétre visszatérnek a Sixtus-kápolnába Raffaello falikárpitjai

Évszázadok után ismét együtt láthatóak a sorozat darabjai a Sixtus-kápolnában. A kárpitokat Raffaello tervezte X. Leó pápa megbízásából a pápai magánkápolnába. A különleges kiállítással ünneplik a reneszánsz festőművész és építész halálának 500. évfordulóját a Vatikáni Múzeumok.
Vizuál oszk

Száz évvel ezelőtti bálok titokzatos kincsei

Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán megtekinthető és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatunk be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig alkalmanként, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.
Vizuál interjú

Filmzenét írt hat óra alatt, nyert – interjú Hodován Milánnal

A Zeneakadémia hallgatója huszonegy évesen hozta el a legjobb filmzenéért járó díjat az Eindhoveni Film­fesztivál 48 Hour Film Project versenyéről decemberben. Hodován Milánnal beszélgettem. A FIGARO MAGAZIN CIKKE.
Vizuál ajánló

Az azeri tájak festői világába invitálnak az Azerbajdzsáni Filmnapok

A fiatal azerbajdzsáni rendezők új hullámának alkotásaiból válogat az Azerbajdzsáni Filmnapok, amelyen hét alkotás látható február 18. és 22. között három helyszínen, Budapesten, Szegeden és Pécsen.