Vizuál

A gerillaszobrász és szomjas trollok költője a Kult50-ben

Kult50 – A kultúra ötven arca
2019.04.25. 15:40
Ajánlom
Kolodko Mihály a gerillaszobrairól ismert, Varró Dániel pedig A szomjas troll című kötetéért került be a Kult50-be. A két alkotó videónkban a játékról és a meséről beszélgetett, és sok közöset találtak egymásban.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

 

Kolodko Mihály

Az ember, aki beköltöztette Mekk mestert a Széll Kálmán térre, kiültette a Főkukacot a Duna-partra, és új őrhelyet talált a Kockásfülű nyúlnak a Várban.

Kevés alkotóra illik annyira a „rejtőzködő művész” jelző, mint az ungvári születésű Kolodko Mihályra. Váratlanul felbukkanó miniszobrairól egész Budapest találgatta, ki lehet az alkotójuk, míg a Duna-parti Főkukac ungvári ikertestvére el nem árulta a művészt.

Játékos figurái a felfedezés örömét ajándékozzák a nézőknek. Az új alkotások bejelentés nélkül tűnnek fel a főváros különböző pontjain. „Így magától születik meg a szobor, és találja meg a közönségét. Azt akarom, hogy a nézők ne is tudják, hogy ott kell keresni. Aki megtalálja, annak legyen az az érzése, hogy ő az első, aki felfedezte.”

_MG_3276-120810.jpg

Kolodko Mihály

 

Az elhelyezkedésükön kívül az apró részleteknek is szimbolikus jelentőségük van. Az eredetileg monumentális szobrász szakon végzett Kolodko a saját kislányai számára próbálta otthonosabbá tenni a várost, amikor Ungvárról Budapestre költöztek. Az apró alkotások azonban egész rajongótábort gyűjtöttek, akik télen méretben megfelelő sálat és sapkát kötnek a szobroknak. Az ukrán városban a rajzfilmfigura mellett olyan hírességek miniatűr, karikatúraszerű mását mintázta meg, mint Švejk, Csontváry Kosztka Tivadar, Napóleon vagy Jon Lord. „Hogy viccesek, az csak egy oldal. Annak a nézőnek szól, aki nem akar belemászni a gondolatiságukba. Ő nyugodtan emlékezzen erre. De nem ezért csinálom őket groteszkre, hanem hogy erősek és karakteresek legyenek” – avatta be lapunkat a művész.

(szerző: Borbély Zsuzsa)

varro_daniel_foto_posztos_janos-153036.jpg

Varró Dániel (Fotó/Forrás: Posztós János)

Varró Dániel

Van egy remek kis unokaöcsém – Varró Dánieltől kölcsönözve milyenségét, szóval ő egy „lébenkanál természetű” –, aki estéről estére arra kéri szüleit, Varró Danit olvassanak neki, és amikor az óvó néni egyszer megkérdezte tőle, ki a legkedvesebb mesefigurája, rögtön rávágta, hogy Varró Dani.

Persze már jó régóta Dániel a Dani, mégiscsak huszonöt éve író és három kisfiú apukája. Annyiban mesehős, hogy mesevilágokat épít, legújabban a Maszat-hegytől messze északra, ahol a trollok, goblinok, orkok, leprikónok, törpök laknak. Meg hablegények, hableányok. Ki ne maradjon a fókatündér, a szárnyas vadmalac, na és dullahan, a lovas, aki hóna alatt cipeli a fejét Varró Dániel vikingbirodalmában.

A szomjas troll – Kis viking legendárium című verses mesefüzér (Jelenkor Kiadó) 2018-ban jelent meg. Főszereplőit Varró Dániel kicsit a kisfiairól is mintázta. A kis hablegényt a legkisebbről, a kíváncsi és csintalan óratörpét, azt a bizonyos „lébenkanál természetűt”, aki lyukat beszél az emberek hasába, a középső gyerekéről, a leprikónos vikinges történet hősét a legidősebb kisfiáról. Az író felesége pedig szereti a finn metálzenekarokat, ők dalaikban sűrűn megidézik a kőbunkójukkal menetelő trollokat.

A kötettel a feleségemnek is kedveskedtem

– mondta Varró. Könyvét tehát az egész család ihlette. A meséket és legendákat rímeivel, szófordulataival, „varródaniságával” tette elevenné.

A szomjas troll négy történetének egyikében, A leprikónok átkában egy viking falura különös varázslat száll, amitől a felnőttek infantilissá válnak, erre a vikinggyerekek nyomozásba kezdenek, miféle rontás érte el őket. Persze a világra leselkedő veszély ellenére a világ rendje itt is helyreáll, mint mindig Varró Dánielnél. Olyan jó, hogy nála nincs felső korhatár. Úgyhogy ha egy ogre kocsmájában járnak, ki ne hagyják a lakkaszörpöt. (szerző: Karácsony Ágnes)

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Kapcsolódó

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.

Az alkotó árulja el a budapesti miniszobrok rejtélyét

Az alkotó árulja el a budapesti miniszobrok rejtélyét

Felkerestük az elmúlt hónapokban sorra felbukkanó pici szobrok, például a Főkukac és Mekk mester alkotóját, Kolodko Mihályt, aki elárulta, miért titokban helyezi ki őket, és azt is, hogy milyen rejtett jelentése van a minialkotások minden apró részletének, sőt a helyüknek is.

Varró Dani: Ha nagy leszek, szoftvertesztelő leszek

Varró Dani: Ha nagy leszek, szoftvertesztelő leszek

Tűzoltó leszel, katona, vadakat terelő juhász… vagy etikus hekker, esetleg machine learning szakértő. Az informatikai foglalkozásokat csomagolta népdalokba és mondókákba Varró Dániel ingyenesen letölthető kötete.

Sorozatunk előző részei

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Megválasztották a Nemzet Művészeit

Nyolcan nyerték el idén az egyik legrangosabb magyarországi művészeti elismerésnek számító Nemzet Művésze díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.
Klasszikus

Ifjú muzsikusokat díjaztak Cziffra György születésnapján

Ünnepi koncertet adott Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész november 5-én. A hangverseny alkalmából átadták a Cziffra Fesztivál két díját: az Ifjú Tehetség díjat és az Innovatív Zenei Projekt díjat.
Színház

Borsi-Balogh Máté: Ha azt érzem, nem szeret a közönség, egy kicsit bele tudok halni

A Junior Prima Díjas színművésszel a Galilei élete című előadás kapcsán beszélgettünk szakmai életútjáról, a meggyőződések és az érdekek furcsa viszonyáról, a világ megváltoztathatóságáról, de szóba került az is, vajon miért szoronganak annyira a fiatal generációk.
Zenés színház

Az ellentmondásokban rejlő erő – Tulassay Ádám az Operaház új Requiem-produkciójáról

Verdi Requiemje egyházzenei alkotás vagy színpad nélküli opera? Mi áll a középpontjában, a halálfélelem vagy a bizakodás? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az OPERA új produkciója, melynek kapcsán a rendezővel, Tulassay Ádámmal beszélgettünk.
Zenés színház

Eltérő befejezéssel játssza a Turandotot a két szereposztás az Operaházban

Sümegi Eszter és Rálik Szilvia, valamint László Boldizsár és Yusif Eyvazov főszereplésével, a színpadra tíz év után visszatérő Gulyás Dénes közreműködésével viszi színre Barta Dóra Puccini Turandotját a Magyar Állami Operaházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Dal Európáért

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arra emlékezik vissza, amikor 1995-ben Magyarországon járt Ennio Morricone.
Vizuál hír

Így utazott Debrecenből Budapestre az egyik leghíresebb magyar festmény

A debreceni Déri Múzeum kölcsönadta Munkácsy Mihály Golgotáját a Szépművészeti Múzeumnak, ahol hamarosan nagyszabású jubileumi tárlat nyílik a magyar művész munkásságából. Cikkünkben galéria is található.
Vizuál ajánló

Európa újra mozizni megy

November 17-én rendezik meg a 9. Európai Art Mozi Napot, amely során fesztiváldíjas produkciókkal és premier előtti vetítésekkel várják az art mozik az európai filmek szerelmeseit.
Vizuál hír

Európai Filmdíjak – Pedro Almodóvar, Ralph Fiennes és Tilda Swinton is a jelöltek közt

A legjobb európai film díjáért idén tizenöt produkció verseng majd. Az Európai Filmakadémia elismeréseit decemberben adják át Luzernben. Magyar alkotás ezúttal nincs a jelöltek közt. 
Vizuál kritika

A rabszolgaság költői hangja szólal meg Mati Diop Arany Medve-díjas dokumentumfilmjében

Három évvel ezelőtt a Benini Köztársaság visszakapott Franciaországtól huszonhat, a gyarmatosítás során elrabolt műkincset. Ennek a politikai gesztusnak az utóéletét követi nyomon a Dahomey – Kik vagyunk? című dokumentumfilm. Az alkotást a 2024-es Verzió Filmfesztiválon is láthatjuk.