Vizuál

A hajtogatós művész

2014.05.07. 17:10
Ajánlom
Elsőként rendez átfogó életműkiállítást Hantai Simon munkáiból a Ludwig Múzeum, ahol május 9-től a Franciaországban világhírűvé vált magyar festő 68 munkájával találkozhatnak a látogatók.

A nagyszabású tárlat bemutatja Hantai Simon művészetének fő aspektusait, korszakait, a Magyarországon készült korai munkáktól egészen az utolsó alkotásokig - mondta el a Lumú igazgatója. Fabényi Júlia emlékeztetett arra, hogy tavaly a párizsi Pompidou Központ rendezett nagysikerű kiállítást Hantai műveiből, mint azonban hozzátette, a Ludwig Múzeum tárlata nem erre az anyagra épül. Magyarországi gyűjteményekben a Hantai-életmű korai szakaszából lelhetők fel művek, az emigráció előtti korszakból, a Lumúban többek között ezek is láthatók lesznek - hangsúlyozta.

Daniel Hantai, a Hantai archívum gondozója felidézte: Fabényi Júliával 2009-ben találkoztak Pécsen, ezt követően kezdték el egy magyarországi tárlat szervezését. A Ludwig Múzeum és a Hantai család együttműködésében megvalósuló kiállítás anyagát elsősorban a család és annak barátai tulajdonában álló, többségében eddig nem látható munkákból, továbbá a Magyarországon őrzött képekből állították össze Fabényi Júliával.

Hantai Simon leghíresebb munkái az általa kifejlesztett pliage technikával készültek, melynek lényege, hogy a festő nem keretre feszítette a vásznat, hanem összegyűrte, illetve összehajtotta azt, és úgy kent rá festéket, sajátos absztrakt mintázatokat létrehozva. A Lumú augusztus 31-ig nyitva tartó tárlatán Daniel Hantai elmondása szerint a látogatók jól nyomon követhetik majd a pliage technika fejlődését, Fabényi Júlia pedig elárulta: a budapesti múzeum tulajdonában álló Hantai-festményt a közönség első alkalommal láthatja majd keretre feszítve.

Hantai Simon 1922-ben született Biatorbágyon. Tanulmányait Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla vezetésével végezte, majd a negyvenes évek végén Franciaországba emigrált. Párizsban megismerkedett André Bretonnal, akinek hatására erőteljes színvilágú vásznait fantasztikus lényekkel, organikus formákkal, biomorf alakzatokkal borította be, műfaji és technikai kísérleteket folytatott.

A szürrealista képekkel párhuzamosan, a folyamatos kísérletezés eredményeként festészete egyre erőteljesebben gesztuálissá vált. A hatvanas évektől dolgozta ki sajátos pliage technikáját; a hajtogatás módszerével készült művek sorozatokba, formai szekvenciákba rendeződtek (Máriás-képek, Catamurons, Bendők, Meuns, Etűdök, Fehérek és Tabulák). Az 1982-es Velencei Biennálén Hantai képviselte Franciaországot, ezt követően visszavonult a nyilvánosságtól. 2008 szeptemberében, párizsi otthonában hunyt el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Mihez kezdjünk a gonosszal? – kritika a Csak egy baleset című filmről

A hazájában üldözött Dzsafar Panahi Arany Pálma-díjas alkotásában egy örök erkölcsi csapdahelyzetet vázol fel: hogyan lépjünk fel a gonosszal szemben anélkül, hogy magunk is azzá válnánk? Csak egy baleset kritika.
Klasszikus

Riccardo Muti olasz börtönben koncertezett

A neves karmester a 2004-ben általa alapított Luigi Cherubini Ifjúsági Zenekarral adott koncertet a rendhagyó helyszínen, ahol egy szimbolikus jelentésű darabba a fogvatartottak is bekapcsolódtak.
Klasszikus

Magyar művészek lemezeit ismerték el

A digitális felvételeknek szentelt Native DSD platform év eleji listájában több magyar művész albuma is helyet kapott, sőt a közönségkedvenc is egy Bartók-lemez lett.
Színház

A Sátántangóval ünnepli a magyar kultúra napját a Csiky Gergely Színház

Krasznahorkai László kultikus regénye, a Sátántangó áll a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház magyar kultúra napi programjának középpontjában: az irodalom, a zene és a képzőművészet párbeszédére épülő esten a mű új olvasata bontakozik ki.
Vizuál

Nemes Jeles Lászlótól Enyedi Ildikóig – erős mezőny állt össze a 45. Magyar Filmszemlén

Mások mellett Nemes Jeles László, Deák Kristóf, Fliegauf Bence, Olasz Renátó, Pálfi György, Sophy Romvari, Holtai Gábor, Enyedi Ildikó, Nagy Borbála és Soós Bálint Dániel rendezését is beválogatták a 45. Magyar Filmszemle programjába.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál videó

Udvaros Dorottya levesestáljai a Néprajzi Múzeumban

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas színművész megnézte az intézmény Hétköznapi luxus – A királyné asztalától a parasztházig című kiállítását, ahová személyes tárgyait is magával vitte. A látogatásról videó is készült.
Vizuál hír

Feiner Janka diplomafilmjét beválogatták a Berlinale programjába

A Lángbogár a zsebemben című animációs rövidfilmet a 76. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Generation Kplus versenyprogramjába válogatták be. Az alkotás varázslatos gombauniverzumba kalauzolja a nézőt, bepillantást engedve a gyerekek lelkivilágába.
Vizuál ajánló

„Annyi valóság van, amennyit csak akarsz.” – 100 művész, 150 alkotás Szentendrén

A magyar kultúra napján, január 22-én nyílik meg Kerettörténetek címmel a Ferenczy Múzeum új kiállítása, amely a több mint kétmillió tárgyat őrző gyűjteményeiből válogat.
Vizuál ajánló

Skandináv hangulat Erdélyben: a Valan – Az angyalok völgyével folytatódik a Filmrendezők klubja

Január 19-én 19 órától a Művész Mozi Bunuel termében láthatja a közönség Bagota Béla 2019-es thrillerét a Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete sorozatában. A vetítést követően a rendező mesterkurzust tart a résztvevőknek.
Vizuál kritika

Mihez kezdjünk a gonosszal? – kritika a Csak egy baleset című filmről

A hazájában üldözött Dzsafar Panahi Arany Pálma-díjas alkotásában egy örök erkölcsi csapdahelyzetet vázol fel: hogyan lépjünk fel a gonosszal szemben anélkül, hogy magunk is azzá válnánk? Csak egy baleset kritika.