Vizuál

A hely szelleme, avagy a Dreher DNS-e

2020.11.23. 16:30
Ajánlom
Mi közük a boszorkányoknak a sörfőzéshez? Hogyan fejtették meg a Dreher logóban található háromszög rejtélyét? S igaz-e a legenda, hogy miért nem koccintunk sörrel? A kőbányai Dreher Antal úton található Dreher Sörmúzeumban ezekre a kérdésekre is választ kaptam.

A megújult kiállítótér szeptember 23-án nyitotta meg kovácsoltvas kapuit a látogatók előtt, de a járvány miatt sajnos ez a múzeum is bezárt. Kivételezettnek éreztem magam a helyszínen, az állandó kiállítás tárgyai között, ahol Szabó Ibolyával, a Dreher Sörgyárak Zrt. vállalati kapcsolatok vezetőjével és Török Róberttel, a sörmúzeum főmuzeológusával ültem le. Beszélgetésünk egyik központi eleme a hely szelleme – avagy a Dreher DNS-e volt.

Megváltoztatja-e a sör ízét a márka története és a hozzá kapcsolódó hagyományok ismerete?

Szabó Ibolya: A válasz egyértelmű igen. Azért, mert – és ez mindenre igaz – ha valaminek nem tudod a történetét, akkor az csak egy a sok közül. De ha elkezded megismerni, fölfedezed a múltját is: kik voltak mögötte, mi a története, mit képvisel most. Így részese leszel a sztorinak és akkor már másként állsz hozzá, máshogy kóstolod. Mert belépsz a márka világába, s ez érzéseket indít el benned. Napjainkban sok az információ, éppen ezért nagy a bizonytalanság is. Volt egy viszonylag jól tervezhető élet, de mindez ma már nem igaz.

Most igen sokan visszanyúlnak azokhoz a régi, nagy márkákhoz, amelyek a hagyományt, a minőséget, a biztonságot képviselik. Egy olyan örök értéket – modern köntösben –, ami kapaszkodó lehet ebben a változó világban.

Tehát most éppen időszerű eljuttatni az üzenetet?

SZI: Igen, erre most fogékonyabbak az emberek. Ma reggel azon gondolkodtam, miként tudnám elmondani ebben az interjúban, hogy amikor bejövök ide a Dreher Múzeumba, mit érzek. Ez itt igazából a Dreher DNS-e. Megérted, hogy miről szól ez az egész.

Török Róbert: Ibolya, emlékszel arra, amikor elkezdtük felújítani a múzeumot? Az emberek eljöttek ide, benéztek. Tárgyalni érkeztek és látták, hogy úristen, mi lesz itt? De jó! A már készülő tárlat is mindenkinek nagyon tetszett.

Dreher_20200708_Muzeum-18-123019.jpg

A Dreher Sörmúzeum kiállítótere (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

SZI: Fontos volt, hogy a kiállításon a Dreher család legyen a fókuszban, hogy visszatérjünk a gondolkodásukhoz, a szellemiségükhöz. Itt nemcsak tárgyak vannak, hanem eszmeiség és történelem is. Az idősebb Dreher Antal – akit „sörkirály”-ként is emlegetnek – kora „startup”-ere, újítója volt. De a Dreherek nem ijedtek meg az első világháborútól sem. Ez van – mondták –, akkor most csinálunk valami mást. Ha az emberek nem fogyasztanak sört, akkor van gyár, maláta, eszköz, alapanyag, emberállomány. Ifjabb Dreher Antal pedig kitalálta, mindezzel mit lehet kezdeni. A malátát meg lehet etetni a tehenekkel, tehát lesz tej. Ha lesz tej, lehet csokoládét és kekszet csinálni. Ha pedig van alkohol, abból lehet likőrt készíteni.

TR: Ők rakták először palackba a sört, holott mindenki hordóba tette. Nem is nagyon jött be... Akkor még nem, de utána már nagyon is. A Linde hűtést is megpróbálták, amikor a gyár még nem volt ilyen ismert. És az is sikerült.

Itt vagyunk, s mondhatjuk, hogy itt ülünk a kincseken.

Dreher_sign-144524.jpg

A márkalogóban található háromszög (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

SZI: Mi nem egy muzeológust kerestünk, aki idejön és segít, hanem olyat, akinek a Dreher Múzeum igazi szenvedélye lesz. Aki a szívén viseli ezt az egészet és meg is találtuk a legjobbat. Robi mellett ki kell még emelnünk Hegedűs Krisztián történészt, muzeológust is. Robiék sokszor fölmentek a padlásra és átnéztek mindent az 1979-ben létrejött gyűjteményünkben. Olyan felfedezéseik voltak, hogy ámulattal hallgattam őket.

TR: Az egyik rejtély a háromszög volt. Mindenhol szerepelt, hol fejjel lefelé, hol a másik irányban. Elkezdtem kutatgatni, mit jelenthet. Először megnéztem a védjegyeket, de ez nem segített. Egyszer aztán valami mást kerestem, visszamentünk a középkorig és több olyan, 13-14. századi ábrázolást is találtam, ahol szerzetes főzi a sört. Ott látható két egymásra helyezett háromszög. Egy hexagram, piros és kék. Fölül helyezkedik el, mint egy cégér. Majd kiderült, hogy ez a sörfőzés ősi szimbóluma.

A kék a vizet, a piros meg a tüzet jelenti, a védőszentünk meg Szent Flórián. A fehér szín pedig, véleményünk szerint a földet jelenti, amelyben termelünk.

Árpát, malátát, komlót, az ég áldásával. Hegedűs Krisztián meg rájött, hogy a melléküzemágaknál megfordul a háromszög. A Dreher tápszer, tej, csokoládé, likőrgyár stb. hordozóin. Amikor a Dreher márkajelzés, mindig fordítva jelenik meg. Tehát mégiscsak igaz az eredeti legenda.

SZI: A Dreher márkalogóban található háromszög jelentése pedig az árpa, maláta, komló és kristálytiszta víz, valamint a sörfőzőmester szaktudása. A múzeum kialakítása kapcsán elmentünk tanulni a Zwack Unicumhoz és a Törleyhez. Volt tudásmegosztás, mert összeköt a múlt, a hagyomány.

A nagy márkák igenis tudják egymást ilyen értelemben támogatni és nem fáj, hiszen egy ipari örökséget építünk.

S ennek fontos üzenete van. Ugyanígy tanulunk a nagy magyar és nemzetközi múzeumoktól is, főleg online aktivitásokról.

DreherSorgyar14-123029.jpg

Szabó Ibolya, a Dreher Sörgyárak Zrt. vállalati kapcsolatok vezetője (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Mondtátok, hogy kincseken ültök. Hogyan lehet jól gazdálkodni velük?

TR: Sokféle interpretáció van, az egyik maga a kiállítás. Digitalizáltunk is, tehát mindenki számára hozzáférhetőek azok a tárgyak, amelyeket itt bemutatunk. Készült két kötet, amelyekben a múltat örökítjük meg. Nem csak a tárgyi, de a szellemi örökség is bennük van. Rengeteg pozitív visszajelzés érkezett.

SZI: Mindenki megtalálja azt a kis történelmi szeletkét, amivel tud azonosulni. Itt generációk nőttek föl.

TR: A régi múzeum, amit még 1979-ben létrehoztak, mindig nagyon fontos volt. Nemcsak muzeológiailag, kiállítás-technikailag, hanem történetileg is. Egy múzeumnak nem csak az a feladata, hogy bemutassa az örökséget:

mi együtt mozgunk a világgal.

Amikor tavaly a 165 éves évfordulót ünnepeltük, ott derült ki, hogy ez az itt dolgozóknak is kiemelten fontos és érdekes. Olyan emberek is feljöttek a hordófejtőbe a készülődési időszakban, akiktől nem vártam. Az IT-sek például három óra hosszát ott voltak és másfél órás tárlatvezetést tartottam nekik, annyira érdekelte őket.

Dreher_20200708_Muzeum-14-123024.jpg

A Dreher Sörmúzeum kiállítótere (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

A járvány miatt be kellett zárnotok, de egy optimális időszakban hogy néz ki egy múzeumlátogatás?

TR: A látogató első kérdése, ha bemegy, hogy hol a mosdó és a Covid miatt is fontos, hogy hol moshat kezet. Meg tud-e pihenni. Vannak-e szociális helységek. Van-e büfé, étterem stb. Van-e bolt. Vannak-e olyan dolgok, amiket megörökíthet. Nálunk vannak QR kódok, van külön reprezentációs tér, ahol kis konferenciákat lehet tartani, leülni, vetíteni. Az érték nemcsak abban nyilvánul meg, hogy megújítottuk a múzeumot, hanem tervszerű restaurálás is zajlik. Az egyik festményünk, ami nagyon csúf, azaz rossz állapotban volt, nem is méltó helyen kiállítva. Egy 1850-60-as évekbeli különleges festett cégérről van szó, s mi szakemberek, már elsőre megmondtuk, hogy ez nagy érték. De hát olyan csúnya, mondták.

SZI: Ezt én jegyeztem meg, azért említed.

TR: Abban az állapotban tényleg csúnya volt.

SZI: Igen, mintha korommal kenték volna be. Sajnos valóban rossz állapotban volt, de – megfogadva Robiék tanácsát – léptünk.

TR: Közben kutattam, mi lehet a sztorija ennek a festménynek. S kiderült, hogy a Hild József tervezte Király utca 40-es szám alatt volt egy nagy bécsi sörház és annak volt a cégére. Restaurálás után, szép és látható lett az eredeti ábrázolása. Végre méltó helyre lehetett kitenni.

Dreher_20200708_Muzeum-70-123020.jpg

Sörösüvegek Dreher Sörmúzeumban (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

SZI: Ez a 166 év elvehetetlen a Drehertől, ezt nem tudod megkérdőjelezni. Persze, a vállalatok profitorientáltak, de van egy cél. Hogy mi az, ami mögé beállsz. S nemcsak Dreher márkáról, hanem az örökségről beszélek. Leporolni, újra virágoztatni, ismét naggyá tenni. Ha jól csináljuk, akkor a végén kimondom, hogy én, Szabó Ibolya, büszke dreheres vagyok.

TR: Mikor ide beléptem, rögtön azonosultam mindennel. Bár ha belegondolok, ez családi örökség, hisz’ az ük-nagyanyám itt dolgozott. Régen itt mentem el mindig a villamossal és láttam ezt a csodálatos palotát. Még nem volt felújítva, s néztem, milyen szép, mi ez? Ez volt a sörgyár.

SZI: Ha nem tudsz semmit a Dreherről, bejössz hozzánk egy múzeumlátogatásra, van rá 45 percünk, hogy az érdeklődést fölkeltsük benned. Ez egy nagyon fontos 45 perc. (Emellett van több állomásos, vagy kapcsolt sörtúránk is, sörvacsorával.) Tavaly készült el egy nagy volumenű dokumentumfilm és két kiadvány – ez utóbbiakat a shopban meg is lehet venni.

Négy könyvbemutatónk is volt, mind teltházzal ment és nem győztük vinni az értékesítésre szánt könyveket.

Számomra is nagy meglepetés volt, hogy ennyire díjazták és értékelték az emberek.

Nemcsak régi értékek megőrzésével erősítitek a brandet, hanem a kortárs művészet eszközeivel is. Jó példa erre Kolodko Mihály, aki két szobrot is készített a Drehernek. A gerillaszobrászról tudható, kizárólag akkor alkot, ha inspirálódik.

SZI: A művész úr elmesélte, hogy még gyerekkorából emlékszik rá, hogy a Kőbányai Sör és a Dreher sör mit jelentett akkor a család életében. Megalkotta ezt a két szobrot. Dreher Antalt benn, a gyár udvarán, a pacikat pedig a sörgyár előtt. A fő üzenet az volt, miként lehet 21. századi nyelven megszólítani az embereket, hogy eljöjjenek és megnézzenek egy 166 évre visszanyúló történelmi csomagot. Mert a Kolodko-szobroknak is a Dreher-történelem az üzenetük. A múzeum most zárva, s a benti Dreher Antal-szobrot sem tudják megnézni. Rengeteg e-mailt kapunk, hogy elsők között szóljunk, ha megnyitunk újra, mert a Kolodko-gyűjteményből csak ez az egy fotó hiányzik.

Dreher_20200708_Muzeum-106-123019.jpg

Török Róbert történész, a sörmúzeum főmuzeológusa, Kolodko Mihály miniszobrával (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

TR: A művész úr megértette az örökséget. Körbevittük a múzeumban, adtunk neki könyvet, megnézte a gyárat. S mindez olyan inspirálóan hatott rá, hogy a legjobbat alkotta meg.

SZI:  Az örökség leporolása és építése kapcsán beindítottuk a motort és most az erő vonzza az erőt. Kinyitottuk az ajtót és jönnek a csodák.

Hová emeli a fogyasztási terméket a köré épülő kultúra és művészet?

TR: A művészet mindig kapós volt, hiszen a legnevesebb plakáttervezők csináltak sörös plakátokat, s igen sok neves fényképész készített gyári fotókat. A művészet nagyon élénk volt és nem csak azért, mert a cég fizetett érte. Ezek valódi művészi alkotások voltak. A 165 évnél is volt egy plakátkiállításunk, tehát

a művészet nálunk alap.

De gondoljunk csak egy csendéletre, ahol mindig van élelmiszer. Esznek, s ott van egy virág. Nekem az volt a csoda, hogy itt a gyűjteményben ennyi minden van. Volt például egy reklám kerámia kancsó és tálak, amikről kiderültek, hogy Gorka Géza készítette őket. De vannak 18. századi habán kerámiák, maratott sörös stucnik (poharak - a szerk.), tehát művészetileg is értékes tárgyak.

SZI: Nagyon büszke vagyok a sörvacsoráinkra is. Nekem ott mutatkozik meg, amit kérdezel. Amikor egy-egy történelmi kitekintés van, elmeséljük, honnan ered a sör. Közben olyan különleges levest, vagy művészien megkomponált előételt adsz, amihez pont az a fajta söríz dukál a portfóliónkból. Közben anekdotákat mesélünk, amikre úgy reagálsz, hogy jé, tényleg? Ezt nem is tudtam! Az aha-élmény és az ízek találkozása ez. Itt van például a boszorkányok és a sör kapcsolata.

Hogyan szól ez a történet?

SE_kez_20_01-145349.jpg

Grafika a korabeli női sörfőzőkről (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

SZI: A sörfőzésben régen a nők is részt vettek. Volt a háznál gabona, ezért sok volt az egér, így macskát is tartottak. A nőknek nem volt jogosultságuk álló standhoz, ezért mindig mozogniuk kellett a piacon. Süveges sapkát kaptak azért, hogy felismerjék őket. Amikor elkészült a sörfőzet, egy seprűt tettek az ajtóba, így jelezvén, hogy lehet sört inni. Macska, seprű, süveg.

S amikor jöttek a férfiak uralta sörfőzdék, akkor állítólag a női konkurenciát jobban meg tudták szorongatni azzal, hogy boszorkányságot kiáltottak.  

Ma is vannak női sörfőzők?

SZI: Igen, nálunk is és erre nagyon büszkék vagyunk.

TR: A kiállításon beszélünk a négy Dreherről, de ha a feleségük nincs, akkor nincs ez az egész. Hisz mindegyik Dreher fiú gyerek volt még, mikor meghalt az édesapjuk. Tehát legalább 15-20 évig mindig a mamák vitték a vállalati birodalmat. Vagy a testvéreik, akik szintén nők voltak. S akkor még nem is szóltunk Árpád-házi Szent Erzsébetről, aki magyar és ő a hazai védőszentje a sörfőzésnek. A legenda szerint sörrel gyógyította a betegeket, s a kancsójában mindig újra termelődött az ital. Ez aztán a csoda!

SZI: Az is érdekes kérdés, koccintunk-e sörrel vagy nem. Robi ebben nagyon otthon van.

TR: Van ez a legenda, hogy

a ’48-as „gonosz” osztrákok sörrel koccintottak az aradi vértanúk bitófája tövében.

Itt, a vitrinbe kihelyeztünk egy osztrák, 19. századi söröspoharat. Vékony és törött. Van olyan eredeti forrás, miszerint a vendéglős tiltotta a koccintást, mert összetörték a poharat. Visszamentünk még korábbra, mert sörrel soha nem is koccintottunk! Korsóból ittuk és koccintás helyett volt, hogy lecsaptuk az asztalra. És hogy jön össze ez az egész ’48-cal? Mert van alapja! Tudjuk, hogy a hazai sörfőzők általában osztrákok, csehek, vagy németek voltak. Többek között a Dreherek is. És itt van Kőbánya, mint boros vidék. Jött a filoxéra (szőlőtetű, a szerk.) járvány, nem volt szőlő és a sör előretört. Ezért aztán sok boros vállalkozó ellenkampányba kezdett. Magyarul a boros kereskedők találták ki az egészet és minden összemosódott a végére! A koccintás, ’48, az osztrákok. Olyan dolgok terjedtek el, amikre – történészként – éles forráskritikával kell élnem.

A technológia mellett, hogyan tud bekerülni „az a bizonyos plusz” is a sörbe?

SZI: Tavaly a 165 éves évfordulónkon

az volt a kedvenc mottóm, hogy „Komló, árpa, ég áldása” és ez a szellemiség a mai napig hat.

Nem tudom, hogy az átlag fogyasztó érzi-e már azt a pluszt, amiről itt beszéltünk. De mind azon dolgozunk, hogy így legyen.

 

Fejléckép: A Dreher Sörmúzeum kiállítótere (forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Támogatott tartalom.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Új társulati tagok és jubiláló munkatársak a Vígszínházban

Díjátadóval és a jövő évad terveivel búcsúztatta a 2020/21-es évadot a Vígszínház társulata. A fennállásának 125. évét ünneplő teátrum vezetősége az eseményen köszöntötte a jövő évadtól társulati tagként ott játszó művészeket, valamint díjazta a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársakat.
Vizuál

Elhunyt Perczel Anna, építész, városvédő

2021. június 13-án elhunyt Perczel Anna az Óvás! Egyesület alapítója, Belső-Erzsébetváros épített és kulturális örökségének védelmezője, a pesti zsidónegyed lelkiismerete - adta hírül facebook oldalán az Óvás! Egyesület.
Vizuál

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.
Klasszikus

Barokk muzsikától a dallamos kortárs zenéig - 11 éves az Anima Musicae

A 11 éves Anima Musicae korszakokon átívelő műsorral készül születésnapi koncertjére. Locatelli, Haydn, Dohnányi és Wolf Péter műveivel, valamint Balog József virtuóz zongoraművésszel köszöntik a közönséget és az élet visszatértét június 20-án este, a Nádor Teremben.
Klasszikus

Szabadtéri programokkal indul újra az Óbudai Társaskör

Július 9-én a Budapesti Vonósok háromnapos sorozatával nyit az Óbudai Társaskör, majd koncertekkel és zenés összeállításokkal várja a közönséget az Óbudai Nyár keretében. Vendégük lesz többek közt Bősze Ádám, Dés László és a Sárik Péter Trió.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Rendtörténet

Akik az erdőkből merítettek erőt

A Pálosok című tárlat az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend történetéről ad áttekintést. Egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához, s nyit azok felé is, akik kevés, vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a pálos rendről.
Vizuál gyász

Elhunyt Perczel Anna, építész, városvédő

2021. június 13-án elhunyt Perczel Anna az Óvás! Egyesület alapítója, Belső-Erzsébetváros épített és kulturális örökségének védelmezője, a pesti zsidónegyed lelkiismerete - adta hírül facebook oldalán az Óvás! Egyesület.
Vizuál gyász

Június 22-én vesznek végső búcsút Jankovics Marcelltől

Június 22-én, kedden 14 óra 30 perckor a Farkasréti temetőben vesznek végső búcsút Jankovics Marcelltől - adta hírül a Magyar Művészeti Akadémia (MMA).
Vizuál interjú

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.
Vizuál hír

Fődíjat nyert Szajki Péter filmje New Yorkban

Összesen öt díjat, köztük a fődíjat hozhatta el Szajki Péter Most van most című alkotása a New York Film Awards-on.