Vizuál

A honfoglalás korába repít a Nemzeti Múzeum

2014.09.17. 09:37
Ajánlom
Szeptember 17-től látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) megújult Karoling- és honfoglalás kori kiállítása, amelyekkel kiegészülve Magyarország legnagyobb állandó régészeti tárlata jön létre az intézményben.

"Megvan a hiányzó láncszem" az MNM őskőkortól a rendszerváltásig ívelő állandó kiállításában, amely a Nemzeti Kulturális Alap 200 millió forintos támogatásának köszönhetően részben megújulhatott, részben kiegészülhetett egy új, 9-10. századi résszel - mondta el a tárlat szeptember 16-ai sajtóbemutatóján Tomka Gábor főigazgató-helyettes.

Ritoók Ágnes főkurátor hangsúlyozta: mivel az új egység egy nagy tárlat végére került, különös gondot fordítottak arra, hogy a közönség valódi kiállítási térbe kerüljön, ahol 3D-s animációk, makettek, és kipróbálható tárgyak is helyet kaptak.

Szőke Béla Miklós, a Karoling-kori kiállítás szakkurátora felidézte: a 9. század elejére a Kárpát-medencét addig uraló Avar Kaganátus összeomlott, és a Dunántúl egyes részei frank, morva, valamint óhorvát uralom alá kerültek, míg a Dunától keletre egyre szegényedő avar maradványok éltek tovább; ezt az időszakot képviseli a kiállításban például a későavar korban elrejtett nagyszentmiklósi kincsegyüttes másolata.

A század közepére Mosaburg (Zalavár) fejlődött a Dunántúl legfontosabb központjává, ahonnan az évtizedek óta folyó ásatások számos szenzációszámba menő eredményét az MNM tárlata mutatja be először a közönségnek. Igazi különlegességnek számítanak a Cirill és Metód által akkoriban frissen kidolgozott, glagolita írással bevésett cseréptöredékek, melyek a latin és görög betűs kerámiákkal együtt kiásva bizonyítják a Karoling Dunántúl sokszínű népességét.

A térség legnagyobb korabeli épülete volt a mosaburgi Hadrianus-zarándoktemplom, amelyet faragvány- és üvegablak töredékek mellett maketteken és 3D-animáción keresztül is megismerhetnek a látogatók. A 9. századi lakosság életét kerámiák, övveretek, lószerszámok és fegyverek mutatják be, majd a korszak végét olyan sírok jelzik, melyekből csigolyákba fúródott magyar nyílhegyek kerültek elő - mondta el Szőke Béla Miklós.

Révész László, a honfoglalás kori tárlat szakkurátora hangsúlyozta, hogy a korszakkal kapcsolatos színes, de áltudományos elképzelésekkel szemben az eddigi kutatás által feltárt valódi tudásanyagot igyekeztek összefoglalni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden kérdés tisztázódott volna: külön képernyő mutatja be a korai magyarság vándorlására vonatkozó, jelenleg legelfogadottabb, de egymással is versengő elméleteket, ahogy abban a kérdésben is tudományos viták folynak, hogy a Dunántúl feletti magyar uralmat végleg biztosító, 907-es brezalauspurci csata helyszíne a mai Pozsony vagy Zalavár mellé tehető - fűzte hozzá.

Látványos animáció mutatja be a 899-es brentai csatát, míg a kalandozó magyarok fegyvereivel, felszerelésével és zsákmányanyagával sírleletek ismertetik meg a látogatót. A kiállítás egyaránt megmutatja a 10. századi magyarság vezető rétegének és köznépének tárgyi anyagát, és kitér a korabeli magyarság egyelőre kevéssé ismert hiedelemvilágára is. A látogatók egy 900-as évekbeli kislány szemével nézhetnek végig egy akkori magyar falun és a vállalkozó kedvűek azt is kipróbálhatják, milyen állatot tudtak volna elejteni egy reflexíjjal.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

„Ha valaki harisnyában is férfi tud maradni, az igazán férfi”

Balázsi Gergő Ármin, a Magyar Nemzeti Balett szólistája kapta a Tánc Világnapján Az évad legjobb férfi balettművésze-díjat. Ennek apropóján kérdeztük őt hivatásról, szerepálmokról, stresszkezelésről.
Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Klasszikus

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál csirke

A fotós, aki portréival látni engedi a tyúkok lelkét

Miért eszünk csirkét és mit mond el minden idők legsikeresebb szárnyasa rólunk, emberekről? Ennek járt utána Szalai Dánial, aki Novogen című fotográfiai projektjével high-tech űrlény-csirkék nyomába eredt.
Vizuál cannes

Tarantino nem nyert semmit Cannes-ban

Bong Dzsun Ho dél-koreai rendezőnek egy munkanélküli családról forgatott Élősködők című komikus thrillere érdemelte ki szombat este az Alejandro González Inárritu mexikói rendező vezette zsűritől az Arany Pálmát a 72. cannes-i fesztiválon.
Vizuál kritika

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Vizuál magazin

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Hamvadó ifjúság

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a lángoló BS-re emlékszik vissza.