Vizuál

A honfoglalás korába repít a Nemzeti Múzeum

2014.09.17. 09:37
Ajánlom
Szeptember 17-től látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) megújult Karoling- és honfoglalás kori kiállítása, amelyekkel kiegészülve Magyarország legnagyobb állandó régészeti tárlata jön létre az intézményben.

"Megvan a hiányzó láncszem" az MNM őskőkortól a rendszerváltásig ívelő állandó kiállításában, amely a Nemzeti Kulturális Alap 200 millió forintos támogatásának köszönhetően részben megújulhatott, részben kiegészülhetett egy új, 9-10. századi résszel - mondta el a tárlat szeptember 16-ai sajtóbemutatóján Tomka Gábor főigazgató-helyettes.

Ritoók Ágnes főkurátor hangsúlyozta: mivel az új egység egy nagy tárlat végére került, különös gondot fordítottak arra, hogy a közönség valódi kiállítási térbe kerüljön, ahol 3D-s animációk, makettek, és kipróbálható tárgyak is helyet kaptak.

Szőke Béla Miklós, a Karoling-kori kiállítás szakkurátora felidézte: a 9. század elejére a Kárpát-medencét addig uraló Avar Kaganátus összeomlott, és a Dunántúl egyes részei frank, morva, valamint óhorvát uralom alá kerültek, míg a Dunától keletre egyre szegényedő avar maradványok éltek tovább; ezt az időszakot képviseli a kiállításban például a későavar korban elrejtett nagyszentmiklósi kincsegyüttes másolata.

A század közepére Mosaburg (Zalavár) fejlődött a Dunántúl legfontosabb központjává, ahonnan az évtizedek óta folyó ásatások számos szenzációszámba menő eredményét az MNM tárlata mutatja be először a közönségnek. Igazi különlegességnek számítanak a Cirill és Metód által akkoriban frissen kidolgozott, glagolita írással bevésett cseréptöredékek, melyek a latin és görög betűs kerámiákkal együtt kiásva bizonyítják a Karoling Dunántúl sokszínű népességét.

A térség legnagyobb korabeli épülete volt a mosaburgi Hadrianus-zarándoktemplom, amelyet faragvány- és üvegablak töredékek mellett maketteken és 3D-animáción keresztül is megismerhetnek a látogatók. A 9. századi lakosság életét kerámiák, övveretek, lószerszámok és fegyverek mutatják be, majd a korszak végét olyan sírok jelzik, melyekből csigolyákba fúródott magyar nyílhegyek kerültek elő - mondta el Szőke Béla Miklós.

Révész László, a honfoglalás kori tárlat szakkurátora hangsúlyozta, hogy a korszakkal kapcsolatos színes, de áltudományos elképzelésekkel szemben az eddigi kutatás által feltárt valódi tudásanyagot igyekeztek összefoglalni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden kérdés tisztázódott volna: külön képernyő mutatja be a korai magyarság vándorlására vonatkozó, jelenleg legelfogadottabb, de egymással is versengő elméleteket, ahogy abban a kérdésben is tudományos viták folynak, hogy a Dunántúl feletti magyar uralmat végleg biztosító, 907-es brezalauspurci csata helyszíne a mai Pozsony vagy Zalavár mellé tehető - fűzte hozzá.

Látványos animáció mutatja be a 899-es brentai csatát, míg a kalandozó magyarok fegyvereivel, felszerelésével és zsákmányanyagával sírleletek ismertetik meg a látogatót. A kiállítás egyaránt megmutatja a 10. századi magyarság vezető rétegének és köznépének tárgyi anyagát, és kitér a korabeli magyarság egyelőre kevéssé ismert hiedelemvilágára is. A látogatók egy 900-as évekbeli kislány szemével nézhetnek végig egy akkori magyar falun és a vállalkozó kedvűek azt is kipróbálhatják, milyen állatot tudtak volna elejteni egy reflexíjjal.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A szakértői vizsgálat előtt loptak el egy feltételezett Michelangelo-festményt

A belga kisváros templomából pár nappal azelőtt vitték el a festményt, hogy a szakértőnek alkalma lett volna megvizsgálni. A magányos elkövető kizárható, mivel a kép súlya egy mázsa körül van.
Vizuál szecesszió

Eddig ismeretlen Klimt-domborműre bukkanhattak Budapesten

A hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra Klimt jellegzetes motívumainak számítanak. A másfél éve felfedezett, gipszből készült alkotás korábban egy zongoraszalon díszéül szolgált.
Vizuál kiállítás

Hős vagy gazember? – Az ismeretlen Görgei

Görgei Artúr honvéd tábornokról szóló időszaki kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. A tárlat arra is választ igyekszik adni, igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért.
Vizuál hír

Ezekért a magyar filmekért szoríthatunk a Berlinalén

Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című rövidfilmje is szerepel a februárban kezdődő Berlini Nemzetközi Filmfesztivál programjában.
Vizuál vincent van gogh

Először hagyják el Európát Van Gogh napraforgói

A londoni National Gallery a tokiói olimpiára kölcsönzi a birtokában lévő egyetlen napraforgós Vincent van Gogh-festményt a 2020-as tokiói nyári olimpiai játékok alkalmából.