Katsushika Taito II: Juharág és verebek (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)
Japán több évszázadon át szinte teljesen elzárkózott a más országokkal való kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatoktól, csak a 19. század közepén nyitotta meg kikötőit. Az ekkor megélénkülő kereskedelmi tevékenység során Nyugatra kerülő japán műtárgyak jelentős hatást gyakoroltak az ottani művészekre. Az európai szemnek merőben
új és inspiráló látásmód nyomán megszületett a japonizmus, amely az iparművészetben, a képzőművészetben, a színművészetben, a zenében, az irodalomban és a divatban egyaránt jelentkezett.
Az Osztrák–Magyar Monarchia területén ez a jelenség a két ország között 1869-ben kötött diplomáciai szerződés után bontakozott ki.
A japán fametszetek leggyakoribb témáin – természetábrázolás (táj, növény- és állatvilág), portré (gésák, színészek, kurtizánok) –, valamint az iparművészeti tárgyakon jól láthatók azok a kompozicionális, technikai és motivikus jellegzetességek, amelyek az európai művészeket leginkább megihlették. Ilyen volt
az európaitól eltérő színhasználat, síkszerűség, közelnézet, dekoratív kontúrok és díszítőelemek szerepeltetése.
Kelet és Nyugat nagy tömegekre, revelatív erővel ható találkozására a 19. század során megrendezett európai világkiállítások adtak alkalmat, Londonban (1862), Párizsban (1867), majd Bécsben (1873). A kiállításokat követő hatalmas, többek között a japán fametszetek iránti érdeklődés nyomán a művészek hamar beemelték saját törekvéseik eszköztárába az ezeken megjelenő képi megoldásokat.
További alkotásokért kattintson a képre:
Az újító szellemű alkotókra inspirálóan hatott, ahogy saját esztétikai elképzeléseiket látták viszont a japán fametszetek letisztult színvilágában, merész képkivágásában, dekoratív, körvonalakat hangsúlyozó, modellálást és perspektívát nélkülöző formaalakításában. A francia és angol művészek e japán stíluselemeket – az impresszionista spontaneitás és mozgalmasság mellett is – sokszor beemelték munkáikba.
Max Kurzweil: Párna, 1903 (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)
A mindjobban terjedő századvégi stilizálás világában a japán művek absztraktabb felfogása is megjelent. A Monarchia művészeire e keleti és nyugati elemeket vegyítő művek úgy hatottak a 19. század utolsó évtizedében, hogy sokszor nem is tudatosult az egyes képi megoldások eredete. A japonizmus így ezen a területen egyszerre reflektált a keleti művészet múltból jövő, de Európában frissnek ható látásmódjára és a nyugati művészet legmodernebb, kortárs törekvéseire. Az új stílus egész Európában közkedveltté vált, és az egyébként is reneszánszát élő nyomtatott grafika fellendülésében nagy szerepet játszott.
A japán művészeti formakincs és a nyugati japonizmus az 1890-es évekre egész Európában bekerült a szecesszió eszköztárába.
Nemrég nyílt meg Tokióban a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből összeállított bemutatkozó kiállítás, múlt héttől pedig a múzeum Michelangelo-termében egy kamaratárlat is megemlékezik a japán-magyar diplomáciai kapcsolatfelvétel 150. évfordulójáról - mondta el Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese. A tárlat anyagát elsősorban a Szépművészeti és testvérintézményei, a Magyar Nemzeti Galéria, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményeiből válogatták Bodor Kata, Dénes Mirjam és Földi Eszter kurátorok, de a Magyar Képzőművészeti Egyetemtől is érkezett több műtárgy.
Jelöletlen mester (feltehetően Utagawa Kunisada): A Jáde nevű kurtizán A viszontlátás örömének tízezer írásjegyéhez címzett házból. (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)
A Szépművészeti Múzeum kiállítása a középső falakon mutatja be a 18-19. századi japán műtárgyakat:
Hokuszai, Hirosige és más japán mesterek fametszeteit, tekercsképeit, de kisebb válogatás látható a korban szívesen gyűjtött, jellegzetes japán iparművészeti remekekből is.
Az oldalfalakon elhelyezett európai, elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchiából származó munkákkal tematikus csoportosításban találkozhat a látogató - tették hozzá Bodor Kata és Földi Eszter.
Bécsbe, Budapestre és Prágába szinte egyszerre jutottak el a japán műtárgyak, valamint az első rájuk reflektáló francia és brit munkák. Így az Osztrák-Magyar Monarchia művészeire egyaránt hatott az eredeti japán művészet és a japonizmus, mint az Henri Riviere, William Nicholson, Emil Orlik, Carl Thiemann, Carl Moll, Olgyai Viktor, Tichy Gyula, Kozma Lajos és társaik színes metszetein megfigyelhető - emlékeztettek a kurátorok.
További alkotásokért kattintson a képre
A Kelet vonzásában című kiállítás május 17-ig látogatható a Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében.
hírlevél
