Vizuál

A japán művészetnek köszönhetjük a szecessziót is?

2020.02.11. 17:00
Megosztom
A japán kultúra hatása tájképek, faágon ülő madarak, gésák portréi vagy éppen a jellegzetes technikák és motívumok révén beáramlott az európai művészetbe. Mutatjuk az eredményt!
3Juharagesverebek-153039.jpg

Katsushika Taito II: Juharág és verebek (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)

Japán több évszázadon át szinte teljesen elzárkózott a más országokkal való kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatoktól, csak a 19. század közepén nyitotta meg kikötőit. Az ekkor megélénkülő kereskedelmi tevékenység során Nyugatra kerülő japán műtárgyak jelentős hatást gyakoroltak az ottani művészekre. Az európai szemnek merőben

új és inspiráló látásmód nyomán megszületett a japonizmus, amely az iparművészetben, a képzőművészetben, a színművészetben, a zenében, az irodalomban és a divatban egyaránt jelentkezett.

Az Osztrák–Magyar Monarchia területén ez a jelenség a két ország között 1869-ben kötött diplomáciai szerződés után bontakozott ki.  

A japán fametszetek leggyakoribb témáin – természetábrázolás (táj, növény- és állatvilág), portré (gésák, színészek, kurtizánok) –, valamint az iparművészeti tárgyakon jól láthatók azok a kompozicionális, technikai és motivikus jellegzetességek, amelyek az európai művészeket leginkább megihlették. Ilyen volt

az európaitól eltérő színhasználat, síkszerűség, közelnézet, dekoratív kontúrok és díszítőelemek szerepeltetése.

Kelet és Nyugat nagy tömegekre, revelatív erővel ható találkozására a 19. század során megrendezett európai világkiállítások adtak alkalmat, Londonban (1862), Párizsban (1867), majd Bécsben (1873). A kiállításokat követő hatalmas, többek között a japán fametszetek iránti érdeklődés nyomán a művészek hamar beemelték saját törekvéseik eszköztárába az ezeken megjelenő képi megoldásokat.

További alkotásokért kattintson a képre:

Az újító szellemű alkotókra inspirálóan hatott, ahogy saját esztétikai elképzeléseiket látták viszont a japán fametszetek letisztult színvilágában, merész képkivágásában, dekoratív, körvonalakat hangsúlyozó, modellálást és perspektívát nélkülöző formaalakításában. A francia és angol művészek e japán stíluselemeket – az impresszionista spontaneitás és mozgalmasság mellett is – sokszor beemelték munkáikba.

7Parna-153129.jpg

Max Kurzweil: Párna, 1903 (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)

A mindjobban terjedő századvégi stilizálás világában a japán művek absztraktabb felfogása is megjelent. A Monarchia művészeire e keleti és nyugati elemeket vegyítő művek úgy hatottak a 19. század utolsó évtizedében, hogy sokszor nem is tudatosult az egyes képi megoldások eredete. A japonizmus így ezen a területen egyszerre reflektált a keleti művészet múltból jövő, de Európában frissnek ható látásmódjára és a nyugati művészet legmodernebb, kortárs törekvéseire. Az új stílus egész Európában közkedveltté vált, és az egyébként is reneszánszát élő nyomtatott grafika fellendülésében nagy szerepet játszott.

A japán művészeti formakincs és a nyugati japonizmus az 1890-es évekre egész Európában bekerült a szecesszió eszköztárába.

Nemrég nyílt meg Tokióban a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből összeállított bemutatkozó kiállítás, múlt héttől pedig a múzeum Michelangelo-termében egy kamaratárlat is megemlékezik a japán-magyar diplomáciai kapcsolatfelvétel 150. évfordulójáról - mondta el Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese. A tárlat anyagát elsősorban a Szépművészeti és testvérintézményei, a Magyar Nemzeti Galéria, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményeiből válogatták Bodor Kata, Dénes Mirjam és Földi Eszter kurátorok, de a Magyar Képzőművészeti Egyetemtől is érkezett több műtárgy.

4AJadenevukurtizanAviszontlatasoromenektizezerirasjegyehezcimzetthazbol-153056.jpg

Jelöletlen mester (feltehetően Utagawa Kunisada): A Jáde nevű kurtizán A viszontlátás örömének tízezer írásjegyéhez címzett házból. (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)

A Szépművészeti Múzeum kiállítása a középső falakon mutatja be a 18-19. századi japán műtárgyakat:

Hokuszai, Hirosige és más japán mesterek fametszeteit, tekercsképeit, de kisebb válogatás látható a korban szívesen gyűjtött, jellegzetes japán iparművészeti remekekből is.

Az oldalfalakon elhelyezett európai, elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchiából származó munkákkal tematikus csoportosításban találkozhat a látogató - tették hozzá Bodor Kata és Földi Eszter.

Bécsbe, Budapestre és Prágába szinte egyszerre jutottak el a japán műtárgyak, valamint az első rájuk reflektáló francia és brit munkák. Így az Osztrák-Magyar Monarchia művészeire egyaránt hatott az eredeti japán művészet és a japonizmus, mint az Henri Riviere, William Nicholson, Emil Orlik, Carl Thiemann, Carl Moll, Olgyai Viktor, Tichy Gyula, Kozma Lajos és társaik színes metszetein megfigyelhető - emlékeztettek a kurátorok.

További alkotásokért kattintson a képre

A Kelet vonzásában című kiállítás május 17-ig látogatható a Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében.

Gésák a Duna-parton - A japán kultúra hatása a magyar művészetre

Kapcsolódó

Gésák a Duna-parton - A japán kultúra hatása a magyar művészetre

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közös munkájának köszönhetően először láthatunk olyan kiállítást Magyarországon, amely a japán kultúra magyar művészetre gyakorolt hatását mutatja be a századforduló képzőművészeti anyagának segítségével. A kiállítás együttműködő partnerei a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum.

Nézegessen gyönyörű japán hullámokat minden mennyiségben!

Nézegessen gyönyörű japán hullámokat minden mennyiségben!

Kacusika Hokuszai A nagy hullám Kanagawánál című fametszete a világ egyik legtöbb példányban reprodukált műtárgya, de nem előzmény nélküli: az óceán- és hullámábrázolás egy ősi tradíció része volt Japánban, amely Hokuszai halálával sem ért véget.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Kovács János: „Egy zenekar érző lelkekből áll”

Hetvenötödik születésnapján köszönti a Kossuth-díjas karmestert a Nemzeti Filharmonikus Zenekar: december 10-én Mahler 6. szimfóniáját adják elő a Müpában. Kovács János a művel való első találkozásáról is mesélt.
Vizuál

A fák titkaitól az angyalokig – Wim Wenders és Enyedi Ildikó találkozása Berlinben

Wim Wenders és Enyedi Ildikó beszélgetett november 12-én a Collegium Hungaricum Berlin színpadán. Fák, emberek, helyek, emlékek és persze angyalok – ezekről osztották meg gondolataikat a világhírű filmrendezők.
Zenés színház

Visszakövetelt támogatásból finanszírozhatta előadásait az Opera? – újabb állítások a Mentőöv Programról

A SzíDoSz időközben húsz érintett beszámolóját gyűjtötte össze, és azt állítja: a művészekkel visszafizettetett állami támogatást az intézmény végül saját előadásainak finanszírozására fordította.
Plusz

Krasznahorkai László díszdoktori címet vehetett át a Szegeden

Koszorúzással, jubileumi szenátusi üléssel, díszdoktori címek és rangos egyetemi kitüntetések átadásával ünnepelte november 14-én a Szegedi Tudományegyetem az Egyetem Napját.
Vizuál

Öt magyar emigráns, akik nyomot hagytak London építészetén és dizájnján

A londoni Liszt Intézet november 19-én nyílik kiállítás azon magyar alkotókról, akik az 1930-as évek üldöztetései elől menekülve formálták a brit főváros látképét és a modern dizájnt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Öt magyar emigráns, akik nyomot hagytak London építészetén és dizájnján

A londoni Liszt Intézet november 19-én nyílik kiállítás azon magyar alkotókról, akik az 1930-as évek üldöztetései elől menekülve formálták a brit főváros látképét és a modern dizájnt.
Vizuál beszámoló

A fák titkaitól az angyalokig – Wim Wenders és Enyedi Ildikó találkozása Berlinben

Wim Wenders és Enyedi Ildikó beszélgetett november 12-én a Collegium Hungaricum Berlin színpadán. Fák, emberek, helyek, emlékek és persze angyalok – ezekről osztották meg gondolataikat a világhírű filmrendezők.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A legszárazabb 1901 óta

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, miért látszik beigazolódni azon tudósok elmélete, akik szerint az évszázad közepére a víz lesz a legértékesebb természeti kincs.
Vizuál ajánló

Brad Pitt ismét Cliff Booth bőrébe bújik – Tarantino új történetét David Fincher rendezte meg

Cliff Booth újabb zűrös kalandjai címmel decemberben érkezik a Netflixen a Volt egyszer egy... Hollywood folytatása, amely ezúttal Los Angeles sötétebb, bűnnel és intrikákkal teli oldalát mutatja meg. Előzetes a cikkben!
Vizuál kritika

Van, akinek tizenkilenc különböző hanggal kell együtt élnie a saját fejében

Maasja Ooms holland rendező megrázó pszichológiai portréja olyan emberek történetét mutatja be, akik különböző hangokat hallanak a fejükben. A terápiás folyamat során egy pszichiáter közvetlenül a hangokkal is párbeszédbe lép.