Vizuál

A japán nő, aki hamvaiból élesztette újjá a hagyományos női kalligráfiát

2019.07.03. 15:35
Ajánlom
Amikor az írás még a férfiak privilégiuma volt, a japán nők kitaláltak maguknak egy saját rendszert, amivel kifejezhették magukat írásban. Ismerje meg Kaoru Akagawát, aki felélesztette a kalligráfiának csaknem feledésbe merült ágát, a kanát!

A 11. században Sei Shōnagon kora „bloggernője” volt, aki tradicionális női írással, a kanával jegyezte fel a Heian-éra arisztokráciájának mindennapjait a Párnakönyv című írásában.

A kanát majd’ egy évezreden keresztül használták a nők arra a célra, hogy a speciálisan őket érintő dolgokról írjanak.

A „középkori” Japánban ugyanis a nők el voltak tiltva a kanji írástól – amely a kínai íráshoz hasonlóan lolografikus, azaz szóalapú, – ezért a kreativitás jegyében létrehozták a kanát, amely azonban már fonetikus szótagírást jelent. A 20. század elejére azonban a kana írásjelek 90%-a a feledés homályába veszett.

traditional1-144056.jpg

Tradicionális kana írás (Fotó/Forrás: Kauro Akagawa oldala)

Most azonban a japán kalligráfusnő, Kauro Akagawa felélesztette ezeket, miután elolvasta nagyanyja egyik kana írással írt levelét. „A nagymamám írását kiolvasni egész tinédzser koromban kihívást jelentett, mindig firkának tűnt. Mindig meg kellett őt kérnem, hogy írja le „rendesen” ugyanazt a szöveget” – meséli Akagawa. Évekkel később, kalligráfiai tanulmányai után azonban ellátogatott Himekaidóba, a női utazók kedvelt célpontjára, ahol a kastélyokban és templomokban találkozott ugyanezzel az írásmóddal.

„Olyan érzés volt ezekkel az írásokkal találkozni, mintha a DNS-embe kódolt történetemet olvasnám”

– árulta el, mivel ekkor szembesült azzal, hogy nagyanyja írásjegyei nem krikszkrakszok voltak, hanem kana betűk.

 

 

„Amikor az emberek a japán kalligráfiáról beszélnek, általában a kanji shodót értik ezalatt. Ez a Kínából importált stílus, amelyet szamurájok és szerzetesek gyakoroltak” – magyarázza Akagawa. A kana shodo viszont – amelyet a 10. században onnade-ként ismertek – maga a „női kézjegy”, ami a női irodalom gerincét jelentette. A női irodalom első emlékét, a világirodalom első regényeként is emlegetett Gendzsi szerelmei című művet is kana írással vetette papírra Muraszaki Sikibu. Mivel a  nők nem ismerték a kanjit, ezért szerelmesleveleikhez is a kana írást használták, így szívük választottjai is kénytelenek voltak ezzel az írással válaszolni.

Voltak azonban a női írásnak olyan fajtái is, amit egyetlen férfi sem értett, így a nüshu, amit kizárólag a kínai Hunan tartomány Jiangyong városának női lakosai használtak,

akik dalokat és költeményeket is írtak ezzel a kalligráfiai rendszerrel. Ennek az írásnak az utolsó értője, Yang Huanyi 2004-ben meghalt, de szerencsére a nyelvészek eddigre „felgyűjtötték” tőle a tudást.

Ezek az írásmódok hosszú évszázadokon keresztül éltek és virágoztak, mígnem a japán kormány 1900-ban sztenderdizálta az írást, létrehozva a kanji, a hiragana és a katakana karakterekből álló írásrendszert. A több mint 550 kana írásjelből pedig mindösszesen 50 maradt fent, amiből létrejött a mai napig használt gojūon, azaz ötven hang rendszere. A második világháború során azonban ezek is majdnem eltűntek. Az utolsó generáció egyik képviselője volt Akagawa nagymamája, aki 1921-ben született: „Nagyon boldog volt, amikor elmondtam neki, hogy a kana shodo-t tanulom” – emlékezett vissza Akagawa, aki művészetében a tradicionális kana írásmódot fuzionálja új technikákkal, amit kana art-nak keresztelt el. A Beyond Time And Space című sorozatában például a keleti és nyugati kultúrát oly módon ötvözte, hogy klasszikus japán festők műveit, pl

Hokuszai A nagy hullám Kanagawánál című fametszetét Wagner A bolygó hollandi librettószövegének kanával való lejegyzéséből rajzolta ki, mivel szerinte ez az opera olyan sodróan indul, mint amilyen lendületes Hokuszai hulláma.

Egy másik sorozatában pedig nyugati klasszikus zenei műveket, például Beethoven Holdfény szonátáját – pontosabban annak japán szolmizációját – írta le kana írásjelekkel. További izgalmas műveiért látogass el a művész oldalára!

 (forrás: The Guardian, címlapkép: Stefan Eichberg)

Mit jelent ez a titokzatos tintakör?

Kapcsolódó

Mit jelent ez a titokzatos tintakör?

Első pillantásra egy semmitmondó, formátlan körről van szó, valójában a kezdet és vég, üresség és teljesség, a pillanatban való jelenlét szimbóluma az enszó (ensō, 圓相), aminek gyakorlása a megvilágosodáshoz vezető út része a zen buddhizmusban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Vizuál

Catherine Deneuve és Gérard Depardieu új filmjeivel jön a Frankofón Filmnapok

Online rendezik meg a 11. Frankofón Filmnapokat április 22. és május 2. között. A tíz napon át látható válogatásban nyolc olyan játékfilm kapott helyet, amellyel a magyar közönség először találkozhat.
Vizuál

Hartung Dávid és Réder György is a legjobb operatőrök között

Hat kategóriában adták át Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny díjait szombat este a Pesti Vigadóban. A közönség a Facebookon nézhette élőben a rendezvényt.
Plusz

Új kutatás bizonyítja a komolyzene felszabadító hatását

A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok - derül ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív felmérés adataiból.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál pályázat

Várják a jelentkezőket az Esterházy Art Award 2021 pályázatára

A 2021. június 11-ig beérkezett pályázatokból a nemzetközi zsűri előreláthatóan 20 pályázót jelöl a díjra, akiknek Short List 2021 – Esterházy Art Award Magyarország címmel 2021. december 3-án nyílik kiállítása a Ludwig Múzeum –Kortárs Művészeti Múzeumban.
Vizuál hír

A Downton Abbey visszatér a mozivászonra

Az azonos című, hat évadot megélt, többszörös díjnyertes sorozat alapján készült 2019-es Downton Abbey filmváltozatának érkezik a folytatása, melyet várhatóan 2021. december 22-én mutatnak be - adta hírül a Telex, a Hollywood Reporterre hivatkozva.
Vizuál cannes

Marion Cotillard és Adam Driver musicaljével nyílik a cannes-i filmfesztivál 

A látomásos és rejtélyes filmjeiről ismert francia rendező, Leos Carax angol nyelvű, Annette című zenés filmjével kezdődik július 6-án a 74. cannes-i fesztivál - jelentette be hétfőn Thierry Frémaux fesztiváligazgató a France Inter rádióban.
Vizuál napló

Ilyen volt a karantén nyolc képzőművész szemével

Vírushelyzet alatt készült kortárs műveket mutat be a MANK Karantén-naplók címmel. Az új online kiállításon a művészek naplószerűen fogalmazzák meg hogyan hatott életükre, gondolkodásukra a vírus és az elmúlt egy év.
Vizuál Film

Hartung Dávid és Réder György is a legjobb operatőrök között

Hat kategóriában adták át Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny díjait szombat este a Pesti Vigadóban. A közönség a Facebookon nézhette élőben a rendezvényt.