Vizuál

A japán nő, aki hamvaiból élesztette újjá a hagyományos női kalligráfiát

2019.07.03. 15:35
Ajánlom
Amikor az írás még a férfiak privilégiuma volt, a japán nők kitaláltak maguknak egy saját rendszert, amivel kifejezhették magukat írásban. Ismerje meg Kaoru Akagawát, aki felélesztette a kalligráfiának csaknem feledésbe merült ágát, a kanát!

A 11. században Sei Shōnagon kora „bloggernője” volt, aki tradicionális női írással, a kanával jegyezte fel a Heian-éra arisztokráciájának mindennapjait a Párnakönyv című írásában.

A kanát majd’ egy évezreden keresztül használták a nők arra a célra, hogy a speciálisan őket érintő dolgokról írjanak.

A „középkori” Japánban ugyanis a nők el voltak tiltva a kanji írástól – amely a kínai íráshoz hasonlóan lolografikus, azaz szóalapú, – ezért a kreativitás jegyében létrehozták a kanát, amely azonban már fonetikus szótagírást jelent. A 20. század elejére azonban a kana írásjelek 90%-a a feledés homályába veszett.

traditional1-144056.jpg

Tradicionális kana írás (Fotó/Forrás: Kauro Akagawa oldala)

Most azonban a japán kalligráfusnő, Kauro Akagawa felélesztette ezeket, miután elolvasta nagyanyja egyik kana írással írt levelét. „A nagymamám írását kiolvasni egész tinédzser koromban kihívást jelentett, mindig firkának tűnt. Mindig meg kellett őt kérnem, hogy írja le „rendesen” ugyanazt a szöveget” – meséli Akagawa. Évekkel később, kalligráfiai tanulmányai után azonban ellátogatott Himekaidóba, a női utazók kedvelt célpontjára, ahol a kastélyokban és templomokban találkozott ugyanezzel az írásmóddal.

„Olyan érzés volt ezekkel az írásokkal találkozni, mintha a DNS-embe kódolt történetemet olvasnám”

– árulta el, mivel ekkor szembesült azzal, hogy nagyanyja írásjegyei nem krikszkrakszok voltak, hanem kana betűk.

 

 

„Amikor az emberek a japán kalligráfiáról beszélnek, általában a kanji shodót értik ezalatt. Ez a Kínából importált stílus, amelyet szamurájok és szerzetesek gyakoroltak” – magyarázza Akagawa. A kana shodo viszont – amelyet a 10. században onnade-ként ismertek – maga a „női kézjegy”, ami a női irodalom gerincét jelentette. A női irodalom első emlékét, a világirodalom első regényeként is emlegetett Gendzsi szerelmei című művet is kana írással vetette papírra Muraszaki Sikibu. Mivel a  nők nem ismerték a kanjit, ezért szerelmesleveleikhez is a kana írást használták, így szívük választottjai is kénytelenek voltak ezzel az írással válaszolni.

Voltak azonban a női írásnak olyan fajtái is, amit egyetlen férfi sem értett, így a nüshu, amit kizárólag a kínai Hunan tartomány Jiangyong városának női lakosai használtak,

akik dalokat és költeményeket is írtak ezzel a kalligráfiai rendszerrel. Ennek az írásnak az utolsó értője, Yang Huanyi 2004-ben meghalt, de szerencsére a nyelvészek eddigre „felgyűjtötték” tőle a tudást.

Ezek az írásmódok hosszú évszázadokon keresztül éltek és virágoztak, mígnem a japán kormány 1900-ban sztenderdizálta az írást, létrehozva a kanji, a hiragana és a katakana karakterekből álló írásrendszert. A több mint 550 kana írásjelből pedig mindösszesen 50 maradt fent, amiből létrejött a mai napig használt gojūon, azaz ötven hang rendszere. A második világháború során azonban ezek is majdnem eltűntek. Az utolsó generáció egyik képviselője volt Akagawa nagymamája, aki 1921-ben született: „Nagyon boldog volt, amikor elmondtam neki, hogy a kana shodo-t tanulom” – emlékezett vissza Akagawa, aki művészetében a tradicionális kana írásmódot fuzionálja új technikákkal, amit kana art-nak keresztelt el. A Beyond Time And Space című sorozatában például a keleti és nyugati kultúrát oly módon ötvözte, hogy klasszikus japán festők műveit, pl

Hokuszai A nagy hullám Kanagawánál című fametszetét Wagner A bolygó hollandi librettószövegének kanával való lejegyzéséből rajzolta ki, mivel szerinte ez az opera olyan sodróan indul, mint amilyen lendületes Hokuszai hulláma.

Egy másik sorozatában pedig nyugati klasszikus zenei műveket, például Beethoven Holdfény szonátáját – pontosabban annak japán szolmizációját – írta le kana írásjelekkel. További izgalmas műveiért látogass el a művész oldalára!

 (forrás: The Guardian, címlapkép: Stefan Eichberg)

Mit jelent ez a titokzatos tintakör?

Kapcsolódó

Mit jelent ez a titokzatos tintakör?

Első pillantásra egy semmitmondó, formátlan körről van szó, valójában a kezdet és vég, üresség és teljesség, a pillanatban való jelenlét szimbóluma az enszó (ensō, 圓相), aminek gyakorlása a megvilágosodáshoz vezető út része a zen buddhizmusban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Plusz

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező. 
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Strucctojással alapított gyűjteményt a magyar világutazó

A keleti tárgyak magyar gyűjtői mind más céllal utaztak távoli tájakra, ahonnan eleinte saját kedvükre hoztak haza érdekességeket. Hopp Ferenc sem állt meg a tárgyaknál, villája kertjét is ritka növényekkel népesítette be.
Vizuál uránia

Újonnan felfedezett NASA-archívokkal jön az Apollo 11

Egyetlen alkalommal, eredeti nyelven vetíti az Uránia a Holdra szállás 50-ik évfordulója alkalmából készült új dokumentumfilmet. Az Apollo 11 expedíció küldetéséről szóló Todd Douglas Miller-film, a NASA filmarchívumának újonnan felfedezett filmjeiből és hanganyagából válogat.
Vizuál ajánló

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.
Vizuál Film

Az újjászületett Meseautóval jön a III. Budapesti Klasszikus Film Maraton

A film és a zene közös történetére fókuszáló fesztiválon magyar és európai filmarchívumok restaurált filmritkaságai láthatók, a némafilmes korszak női rendezőinek alkotásaitól kezdve, Dziga Vertov klasszikusán át a rendszerváltás filmjeiig.
Vizuál ajánló

Találmányok és felfedezések a Pesti Vigadóban

Tematikus séták szakértőkkel a Pesti Vigadóhoz kötődő technikai vívmányokról a XIX. századtól napjainkig – telefonos operaközvetítés, villanyvilágítás, Bleriot monoplán, Bogányi zongora.