Vizuál

A japán nő, aki hamvaiból élesztette újjá a hagyományos női kalligráfiát

2019.07.03. 15:35
Ajánlom
Amikor az írás még a férfiak privilégiuma volt, a japán nők kitaláltak maguknak egy saját rendszert, amivel kifejezhették magukat írásban. Ismerje meg Kaoru Akagawát, aki felélesztette a kalligráfiának csaknem feledésbe merült ágát, a kanát!

A 11. században Sei Shōnagon kora „bloggernője” volt, aki tradicionális női írással, a kanával jegyezte fel a Heian-éra arisztokráciájának mindennapjait a Párnakönyv című írásában.

A kanát majd’ egy évezreden keresztül használták a nők arra a célra, hogy a speciálisan őket érintő dolgokról írjanak.

A „középkori” Japánban ugyanis a nők el voltak tiltva a kanji írástól – amely a kínai íráshoz hasonlóan lolografikus, azaz szóalapú, – ezért a kreativitás jegyében létrehozták a kanát, amely azonban már fonetikus szótagírást jelent. A 20. század elejére azonban a kana írásjelek 90%-a a feledés homályába veszett.

traditional1-144056.jpg

Tradicionális kana írás (Fotó/Forrás: Kauro Akagawa oldala)

Most azonban a japán kalligráfusnő, Kauro Akagawa felélesztette ezeket, miután elolvasta nagyanyja egyik kana írással írt levelét. „A nagymamám írását kiolvasni egész tinédzser koromban kihívást jelentett, mindig firkának tűnt. Mindig meg kellett őt kérnem, hogy írja le „rendesen” ugyanazt a szöveget” – meséli Akagawa. Évekkel később, kalligráfiai tanulmányai után azonban ellátogatott Himekaidóba, a női utazók kedvelt célpontjára, ahol a kastélyokban és templomokban találkozott ugyanezzel az írásmóddal.

„Olyan érzés volt ezekkel az írásokkal találkozni, mintha a DNS-embe kódolt történetemet olvasnám”

– árulta el, mivel ekkor szembesült azzal, hogy nagyanyja írásjegyei nem krikszkrakszok voltak, hanem kana betűk.

 

 

„Amikor az emberek a japán kalligráfiáról beszélnek, általában a kanji shodót értik ezalatt. Ez a Kínából importált stílus, amelyet szamurájok és szerzetesek gyakoroltak” – magyarázza Akagawa. A kana shodo viszont – amelyet a 10. században onnade-ként ismertek – maga a „női kézjegy”, ami a női irodalom gerincét jelentette. A női irodalom első emlékét, a világirodalom első regényeként is emlegetett Gendzsi szerelmei című művet is kana írással vetette papírra Muraszaki Sikibu. Mivel a  nők nem ismerték a kanjit, ezért szerelmesleveleikhez is a kana írást használták, így szívük választottjai is kénytelenek voltak ezzel az írással válaszolni.

Voltak azonban a női írásnak olyan fajtái is, amit egyetlen férfi sem értett, így a nüshu, amit kizárólag a kínai Hunan tartomány Jiangyong városának női lakosai használtak,

akik dalokat és költeményeket is írtak ezzel a kalligráfiai rendszerrel. Ennek az írásnak az utolsó értője, Yang Huanyi 2004-ben meghalt, de szerencsére a nyelvészek eddigre „felgyűjtötték” tőle a tudást.

Ezek az írásmódok hosszú évszázadokon keresztül éltek és virágoztak, mígnem a japán kormány 1900-ban sztenderdizálta az írást, létrehozva a kanji, a hiragana és a katakana karakterekből álló írásrendszert. A több mint 550 kana írásjelből pedig mindösszesen 50 maradt fent, amiből létrejött a mai napig használt gojūon, azaz ötven hang rendszere. A második világháború során azonban ezek is majdnem eltűntek. Az utolsó generáció egyik képviselője volt Akagawa nagymamája, aki 1921-ben született: „Nagyon boldog volt, amikor elmondtam neki, hogy a kana shodo-t tanulom” – emlékezett vissza Akagawa, aki művészetében a tradicionális kana írásmódot fuzionálja új technikákkal, amit kana art-nak keresztelt el. A Beyond Time And Space című sorozatában például a keleti és nyugati kultúrát oly módon ötvözte, hogy klasszikus japán festők műveit, pl

Hokuszai A nagy hullám Kanagawánál című fametszetét Wagner A bolygó hollandi librettószövegének kanával való lejegyzéséből rajzolta ki, mivel szerinte ez az opera olyan sodróan indul, mint amilyen lendületes Hokuszai hulláma.

Egy másik sorozatában pedig nyugati klasszikus zenei műveket, például Beethoven Holdfény szonátáját – pontosabban annak japán szolmizációját – írta le kana írásjelekkel. További izgalmas műveiért látogass el a művész oldalára!

 (forrás: The Guardian, címlapkép: Stefan Eichberg)

Mit jelent ez a titokzatos tintakör?

Kapcsolódó

Mit jelent ez a titokzatos tintakör?

Első pillantásra egy semmitmondó, formátlan körről van szó, valójában a kezdet és vég, üresség és teljesség, a pillanatban való jelenlét szimbóluma az enszó (ensō, 圓相), aminek gyakorlása a megvilágosodáshoz vezető út része a zen buddhizmusban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabadon hozzáférhető Sára Sándor hét emblematikus filmje

A közelmúltban elhunyt Sára Sándor emléke előtt tisztelegve, hét emblematikus filmjét mától 20 napon át szabadon elérhetővé teszi a Magyar Nemzeti Filmalap.
Klasszikus

RENDKÍVÜLI: Ázsiai turnéra indulunk a Concerto Budapesttel

Három nagyvárosba, Bangkokba, Fucsouba és Sanghajba kísérjük el a világhírű magyar szimfonikus zenekart, amely többek között Bartók mesterművével, a Concertóval a bőröndben utazik.
Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

Egy nő a férfidominálta zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.
Zenés színház

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Klasszikus

Rolla János az életéről mesél a Fidelio Klasszikban

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása október 12-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Fila Balázsal, Hámori Mátéval és Rolla Jánossal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Miért csillog Erzsébet királyné esküvői ruhájának uszálya?

A Kiscelli Múzeum Templomterében nyílt Ragyogj! - Divat és csillogás című kiállítás a divattörténetben nélkülözhetetlen fényeket és csillogást mutatja be. Szatmári Judit Anna kurátort a divat, a fényűzés és a társadalmi reprezentáció összefüggései érdekelték.
Vizuál hír

A kikiáltási ár kétszereséért kelt el Czóbel Béla remekműve

Czóbel Béla Kertben című remekműve érte el a legmagasabb leütési árat, de jól szerepelt Hantai Simon és Vörös Géza egy-egy alkotása is a Kieselbach Galéria péntek esti árverésén a Budapest Marriott Hotelben.
Vizuál gyász

Elhunyt Robert Forster, Tarantino egyik kedvenc színésze

A nagy visszatérőként emlegetett amerikai színész 78 éves volt, agydaganat okozta a halálát – számolt be róla a 24.hu.
Vizuál képregény

KÉP-regény: A villám és az elefánt

A Fidelio új sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról mesél, miért fontos, hogy tudjuk, egy elefánt pont egy másodpercig tart.
Vizuál Film

Szabadon hozzáférhető Sára Sándor hét emblematikus filmje

A közelmúltban elhunyt Sára Sándor emléke előtt tisztelegve, hét emblematikus filmjét mától 20 napon át szabadon elérhetővé teszi a Magyar Nemzeti Filmalap.