Vizuál

A japán nő, aki hamvaiból élesztette újjá a hagyományos női kalligráfiát

2019.07.03. 15:35
Ajánlom
Amikor az írás még a férfiak privilégiuma volt, a japán nők kitaláltak maguknak egy saját rendszert, amivel kifejezhették magukat írásban. Ismerje meg Kaoru Akagawát, aki felélesztette a kalligráfiának csaknem feledésbe merült ágát, a kanát!

A 11. században Sei Shōnagon kora „bloggernője” volt, aki tradicionális női írással, a kanával jegyezte fel a Heian-éra arisztokráciájának mindennapjait a Párnakönyv című írásában.

A kanát majd’ egy évezreden keresztül használták a nők arra a célra, hogy a speciálisan őket érintő dolgokról írjanak.

A „középkori” Japánban ugyanis a nők el voltak tiltva a kanji írástól – amely a kínai íráshoz hasonlóan lolografikus, azaz szóalapú, – ezért a kreativitás jegyében létrehozták a kanát, amely azonban már fonetikus szótagírást jelent. A 20. század elejére azonban a kana írásjelek 90%-a a feledés homályába veszett.

traditional1-144056.jpg

Tradicionális kana írás (Fotó/Forrás: Kauro Akagawa oldala)

Most azonban a japán kalligráfusnő, Kauro Akagawa felélesztette ezeket, miután elolvasta nagyanyja egyik kana írással írt levelét. „A nagymamám írását kiolvasni egész tinédzser koromban kihívást jelentett, mindig firkának tűnt. Mindig meg kellett őt kérnem, hogy írja le „rendesen” ugyanazt a szöveget” – meséli Akagawa. Évekkel később, kalligráfiai tanulmányai után azonban ellátogatott Himekaidóba, a női utazók kedvelt célpontjára, ahol a kastélyokban és templomokban találkozott ugyanezzel az írásmóddal.

„Olyan érzés volt ezekkel az írásokkal találkozni, mintha a DNS-embe kódolt történetemet olvasnám”

– árulta el, mivel ekkor szembesült azzal, hogy nagyanyja írásjegyei nem krikszkrakszok voltak, hanem kana betűk.

 

 

„Amikor az emberek a japán kalligráfiáról beszélnek, általában a kanji shodót értik ezalatt. Ez a Kínából importált stílus, amelyet szamurájok és szerzetesek gyakoroltak” – magyarázza Akagawa. A kana shodo viszont – amelyet a 10. században onnade-ként ismertek – maga a „női kézjegy”, ami a női irodalom gerincét jelentette. A női irodalom első emlékét, a világirodalom első regényeként is emlegetett Gendzsi szerelmei című művet is kana írással vetette papírra Muraszaki Sikibu. Mivel a  nők nem ismerték a kanjit, ezért szerelmesleveleikhez is a kana írást használták, így szívük választottjai is kénytelenek voltak ezzel az írással válaszolni.

Voltak azonban a női írásnak olyan fajtái is, amit egyetlen férfi sem értett, így a nüshu, amit kizárólag a kínai Hunan tartomány Jiangyong városának női lakosai használtak,

akik dalokat és költeményeket is írtak ezzel a kalligráfiai rendszerrel. Ennek az írásnak az utolsó értője, Yang Huanyi 2004-ben meghalt, de szerencsére a nyelvészek eddigre „felgyűjtötték” tőle a tudást.

Ezek az írásmódok hosszú évszázadokon keresztül éltek és virágoztak, mígnem a japán kormány 1900-ban sztenderdizálta az írást, létrehozva a kanji, a hiragana és a katakana karakterekből álló írásrendszert. A több mint 550 kana írásjelből pedig mindösszesen 50 maradt fent, amiből létrejött a mai napig használt gojūon, azaz ötven hang rendszere. A második világháború során azonban ezek is majdnem eltűntek. Az utolsó generáció egyik képviselője volt Akagawa nagymamája, aki 1921-ben született: „Nagyon boldog volt, amikor elmondtam neki, hogy a kana shodo-t tanulom” – emlékezett vissza Akagawa, aki művészetében a tradicionális kana írásmódot fuzionálja új technikákkal, amit kana art-nak keresztelt el. A Beyond Time And Space című sorozatában például a keleti és nyugati kultúrát oly módon ötvözte, hogy klasszikus japán festők műveit, pl

Hokuszai A nagy hullám Kanagawánál című fametszetét Wagner A bolygó hollandi librettószövegének kanával való lejegyzéséből rajzolta ki, mivel szerinte ez az opera olyan sodróan indul, mint amilyen lendületes Hokuszai hulláma.

Egy másik sorozatában pedig nyugati klasszikus zenei műveket, például Beethoven Holdfény szonátáját – pontosabban annak japán szolmizációját – írta le kana írásjelekkel. További izgalmas műveiért látogass el a művész oldalára!

 (forrás: The Guardian, címlapkép: Stefan Eichberg)

Mit jelent ez a titokzatos tintakör?

Kapcsolódó

Mit jelent ez a titokzatos tintakör?

Első pillantásra egy semmitmondó, formátlan körről van szó, valójában a kezdet és vég, üresség és teljesség, a pillanatban való jelenlét szimbóluma az enszó (ensō, 圓相), aminek gyakorlása a megvilágosodáshoz vezető út része a zen buddhizmusban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Alig várja Boros Misi, hogy bejárja az országot

Országos turnéra indul Boros Misi. Tizenhét évesen tizenhét városban lép fel, de mielőtt elindulna, szóra bírtuk tinédzserkorról, szlogenekről és továbbtanulási tervekről.
Jazz/World

Cseh Tamás fia is színpadra lép a magyar kultúra napján édesapja dalaival

Születésének 77. évfordulóján Cseh Tamásra emlékeznek a Kolibri Színházban január 22-én, a magyar kultúra napján.
Zenés színház

Gyönyörű színházban kap helyet Bayreuth második operafesztiválja

Újabb operafesztivál kezdődik Bayreuthban 2020-ban. A Bayreuthi Ünnepi Játékok mellett ősztől a Bayreuth Barokk is várja a komolyzene kedvelőit.
Könyv

Volt rendőr és mosogatott is az 1984 írója

Szemben állt az imperializmussal és az osztálytársadalommal, ugyanakkor támadta a szervezett szocialista mozgalom legtöbb formáját. 1950. január 21-én hunyt el George Orwell angol író, kritikus, újságíró, az Állatfarm szerzője.
Vizuál

Meghalt Terry Jones, a Monty Python tagja

A legendás angol humorista csapat tagja hosszú betegség után, 77 éves korában hunyt el.  

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A tolvajok évekkel ezelőtt bevallották a Klimt-kép ellopását, de nem hittek nekik

Tovább bonyolódik a húsz év után, egy üregből előkerült festmény története. Két férfi bevallotta, hogy ellopta egy olasz galériából, majd később visszavitte oda Gustav Klimt Bildnis einer Frau (Egy hölgy arcképe) című művét.
Vizuál hír

Debrecenbe megy a Természettudományi Múzeum

A kormány tervei szerint tíz év múlva már Debrecenbe kell ellátogatni a bálnacsontvázért vagy az életnagyságú mamutért.
Vizuál ajánló

A díva, akit "kitoloncoltak" az opera világából

Harcoljunk az álmainkért – javasolja Miklósa Erika, ahogy teszi Siv Wennberg svéd operaénekesnő is, akiről izgalmas dokumentumfilm látható a BIDF versenyprogramjában. A magyar operaénekesnő már látta a filmet és arra biztat, hogy mi se hagyjuk ki.
Vizuál ajánló

Budapestre érkezik a Banksy-kiállítás

A titokzatos brit utcaművész csaknem hetven alkotását láthatja a magyar a közönség az Art of Banksy című kiállításon, amely február elsején nyílik Budapesten a Tesla Loftban a Godot Kortárs Művészeti Intézet szervezésében.
Vizuál gyász

Meghalt Terry Jones, a Monty Python tagja

A legendás angol humorista csapat tagja hosszú betegség után, 77 éves korában hunyt el.