A keresztény hagyomány szerint keresztre feszítése után Jézus testét egy sziklasírban helyezték el, ahonnan a mennybe emelkedett. A sziklasír fölé a 19. század elején, egy tűzvész után márványból új, több méter magas szentélyt építettek, amely napjainkra már veszélyessé vált.
A belső szentély még a felújítás előtti állapotában a Szent Sír-templomban (Fotó/Forrás: Pool / Getty Images Hungary)
A szentély a világ egyik legősibb templomának a szívében, a Szent Sír-bazilika hatalmas kupolája alatt található. Jézus sírhelye fölé az első templomot I. (Nagy) Konstantin császár emeltette a 4. század elején. Ezt az évezredek során többször lerombolták, majd újjáépítették. A jelenlegi építményt a 12. században húzták fel a régebbi templom alapjaira.
A mostani felújítás során a szakemberek leszedték a homlokzatról a burkolólapokat, habarcscsövekkel megerősítették az alapfalakat, majd visszahelyezése előtt egyenként megtisztítottak minden márványlapot, amelyek az évszázadok alatt a zarándokok gyertyáinak füstje miatt megfeketedtek. Megerősítették az épület szerkezetét, és megtisztították a szentély freskóját és festett kupoláját is – számolt be róla a Jediót Ahronót című újság honlapja, a Ynet.
Felnyitották Jézus sírját
A felújítás alatt felnyitották a sziklasírt fedő márványlapot, amely alatt egy fehér rózsa márványlapot találtak egy belevésett kereszttel, amelyet a 14. századra, a keresztes időszakra datáltak. Az alatt egy még régebbi, a sziklát védő szürke márványlap és habarcs bújt meg, amelyet a tudósok 4. századinak határoztak meg. A restaurátorok ablakot vágtak a szentély márványfalába, ahol a zarándokok ezentúl – első alkalommal – láthatják majd az eredeti kősziklát is, az ősi temetkezési barlang kövét.
Zarándokok csókolják a márványlapot a Szent Sír-templomban (Fotó/Forrás: Spencer Platt / Getty Images Hungary)
A görög ortodoxok, az örmény egyház és a római katolikus ferences rend közösen végezte el a helyreállítást, amelyet a görög kormány és magánadományok is segítettek. A felújítás négymillió dolláros (több mint egymilliárd forintos) költségéhez 150-150 ezer euróval (45 millió forinttal) hozzájárult II. Abdalláh jordániai király és Mahmúd Abbász palesztin elnök is.
Közben már összejött a pénz a munkálatok folytatásához is: rendbe hozzák a sír környékén a vízelvezető és a szennyvíz vezetékeket, hogy ezzel is stabilizálják az építményt.

hírlevél












