A Készman József kurálásával rendezett kiállítás alapgondolata egy mindannyiunk számára ismerős, csaknem hétköznapi építészeti jelenség: a Kádár-kocka mint a modernizáció architekturális kifejeződésének megjelenítése. A 60-as és 70-es évek tipikus családi háza a mai napig meghatározza a magyar vidék településeinek képét. A magyarországi szocreál utáni műépítészet által lenézett „mostohagyermek” a múlt század legmaradandóbb építészeti formájának bizonyult.
Bárhogyan is viszonyulunk a kockaházhoz, az épített kulturális örökségünk része.

A Ludwig Múzeum Kis magyar kockológia című kiállításának részlete (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)
A kiállítás célja megmutatni a 20. századi magyarországi építészet egyik meghatározó formájának kulturális környezetét és genealógiáját. A kockaház mint a priváterős magánépítkezések (kaláka) médiuma és a modernizáció építészeti alakzata a népi építészet spontán reakciója volt a társadalom lakásépítési igényeire. A szigorúan véve mintegy két évtized alatt – az ötvenes évek végétől a hetvenes évek végéig – keletkezett magyar vidéki házak tipológiája egészen a következő háztípus, az alpesi ház dominánssá válásáig jelentős helyi kisugárzással bíró, mintaadó, stílusteremtő tényező maradt térségünkben.
A kiállításon elsősorban kortárs képzőművészek kockaház-tematikájú művei kerülnek bemutatásra.

A Ludwig Múzeum Kis magyar kockológia című kiállításának részlete (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)
A munkák jelentős része eredetileg más kontextusban született, különböző fókuszú alkotás, a kiállítás összefüggésében mégis számos fontos, bár eltérő részletet tárnak fel. A kiállítás megkísérli újraértelmezni és összekötni a múlt adottságait a jelen kérdéseivel, egyben másként tekinteni egy meghatározó kulturális mintázatra.
A kiállítás megtekinthető május 18. és augusztus 18. között.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Katharina Roters: Index 2, 2004 – 2012/2024, részlet (fotó/forrás: Ludwig Múzeum / A művész jóvoltából)