Az UNESCO világörökség részévé vált vizivároshoz, a délvidéki Szucsou (Suzhou) településhez is közelebb kerülhetünk a Budapesti Kínai Kulturális Központ jóvoltából a Délvidék Kulturális Hónapja eseménysorozaton. Megismerhetjük a város csodálatos kertjeit, hídjait, építészetét, bepillantást nyerhetünk az egyedi festőkultúrába, a kézművesség, fafaragás és kalligráfia hagyományaiba, vagy akár a híres selyemkészítés műhelytitkaiban is elmerülhetünk.

A különleges gasztronómia élmények virtuálisan mutatkoznak be, hívószóként egy jövőbeni szucsoui utazás tervezéséhez.

Délvidék Kulturális Hónapja (Fotó/Forrás: Budapesti Kínai Kulturális Központ)

A kínai Délvidék Kulturális Hónapja kapcsán a Budapesti Kínai Kulturális Központ igazgatóját, Jin Haót kérdeztük.

Nehéz időszakban kezdte meg működését a Budapesti Kínai Kulturális Központ, amelynek ön a vezetője. A pandémia miatt egyelőre csak online kulturális jelenléttel tudták a Kína iránt érdeklődő magyar közönséget kiszolgálni. Mi az elképzelés, hogyan fogják a távolinak tűnő kínai kultúrát közelebb hozni a magyar közönséghez ebben a kihívásokkal teli helyzetben?

A pandémia arra kényszerít bennünket, hogy akaratunk ellenére is fizikai távolságot tartsunk, ugyanakkor ez az emberek kultúra iránti lelkesedésén mit sem változtat. Az elmúlt bő félév során a Budapesti Kínai Kulturális Központ online szervezte meg a Bivaly Éve alkalmából kibocsátott bélyeg népszerűsítését, a Taohuawu újévi fametszetek kiállítását, valamint a „Tervezzünk együtt egy jellegzetes kínai női ruhát, egy csipaót, magyar motívummal” interaktív programot és a „Beszélgessünk a sárkányhajó ünnepről” című rendezvényeket.

Ezekben a napokban szervezzük meg a „Délvidék Kulturális Hónapja” elnevezésű rendezvényt, ahol Kína déli országrészének vízivárosait mutatjuk be a közönségnek. Gyönyörű tájakat és helyi szokásokat ismertetünk meg önökkel, amelyek sok hasonlóságot mutatnak a szintén folyópartra épült Budapesttel. Keressék fel Facebook oldalunkat, és kövessék velünk az eseményt, ismerjék meg a kínai Délvidéket!

Jin Hao, a Kínai Kulturális Központ igazgatója (Fotó/Forrás: Kínai Kulturális Központ)

Mint jelent az, hogy délvidéki kultúra? Pontosan mely területeket értjük ezalatt?

Nagyon jó kérdés. A Délvidék konkrétan a Jangce folyó középső és alsó folyásának a déli, folyómenti területeit jelenti, ahová ma Shanghaj városa, valamint Csianghszu, Csöcsiang és Anhui tartományok tartoznak. A történelem során a Délvidék fogalmának jelentése állandó változásban volt, a terület határai viszonylag képlékenyek voltak. Ugyanakkor mindig is a vízhez tartozó tájakat, annak szépségét, bőségét jelentette.

Szülővárosom, Szucsou, egy jellegzetes délvidéki város. Sok magyar barátom, amikor kínai útjáról mesél, megemlíti a Jangce deltáját, mint olyan helyet, amely mély benyomást tett rá. Ilyenkor mindig nagyon büszkén mondom el, hogy az én szülővárosom, Szucsou, éppen ott van!

Mit kell tudunk Szucsouról?

Csianghszu tartományban fekszik, Shanghaj szomszédságában. Területe több mint 8600 négyzetkilométer, állandó lakosságának száma több mint 12 millió fő. Szucsou óvárosa több mint 2500 éves történelmi múltra tekint vissza, az úgynevezett Wu kultúra jelentős forrásterülete. A Ming- (1368–1644) és a Csing-kor (1644–1911) óta Szucsou a keleti országrész kereskedelmi és kulturális központja, amelyet „az emberi világ mennyországának” is neveznek. Szucsou tája gyönyörű, nevezetességei közé tartoznak a világörökségként számontartott régi kertek, a sokféle helyi készítésű termékek, az olyan, országszerte híres kézműves portékák, mint a legyező, a jádefaragás, a fafaragás, az újévi képek stb. A város kulturális hagyományai rendkívül gazdagok, sok híres gondolkodó, festő és kalligráfus, építész, színész, irodalmár született itt. Szucsou a kuncsü opera hazája is, amely a szellemi világörökség része.

Sokféle terméket készítenek itt, a leghíresebb közülük kétségkívül a szucsoui hímzés, ami Kína négy leghíresebb hímzése közül a legkifinomultabb és a legszebb.

A kész munka felülete olyan mintha élne, olyan egyenletes a felülete, akár az olajfestménynek. A legjellegzetesebb a kétoldali hímzés: egyazon alapra, ugyanazon hímzési folyamat során, a színére és a visszájára, két különböző képet hímeznek – ez igazán páratlan művészet!

Szucsou (Fotó/Forrás: Budapesti Kínai Kulturális Központ)

Milyen különbségek és hasonlóságok figyelhetők meg Budapest és Szucsou között?

Budapest és Szucsou egyaránt vízpartra épült, a magyar fővárost „a Duna gyöngyének” nevezik, míg Szucsou a Peking–Hangcsou Nagy Csatorna partjára épült. A kínai Nagy Csatornát 2014-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Annak érdekében, hogy még jobban megmutathassuk a két város közötti hasonlóságokat és különbségeket, a most megszervezésre kerülő délvidéki kulturális hónap rendezvényünk részeként a Budapesti Kínai Kulturális Központ online fotókiállítást szervezett a Magyar Fotóművészek Szövetségének együttműködésével, „vízparti városok” címmel. A kiállítás magyar fotóművészek szemével mutatja be a Délvidéket és kínai fotóművészek szemével pedig Budapestet.

Augusztus 11-től fent leszünk a Facebookon, kövessenek bennünket, és osszák meg velünk véleményüket!

Szucsou nagyon gazdag hagyományokkal és kultúrával rendelkezik. Kevéssé ismerik a szucsoui vizivárosi- és kertkultúrát Európában. Mit tud erről mondani?  

Szucsou a legjellegzetesebb délividéki viziváros, ezt a nevet nemcsak annak köszönheti, hogy áthalad rajta a Nagy Csatorna, hanem annak is, hogy Kína harmadik legnagyobb édesvizű tava, a Taihu-tó partján fekszik.

Szucsou városát a folyók hálóként szövik át, több mint 340 kisebb és nagyobb híd található a városban. Az apró átkelők és keskeny folyók, a fehérre meszelt falak és a szürke tetőcserepek egyedi látványt nyújtanak. Ezért úgy is nevezik, hogy „a Kelet Velencéje”.

Taihu-tó, Szucsou (Fotó/Forrás: Budapesti Kínai Kulturális Központ)

Szucsou városnak 2500 éves történelme van, emiatt rendkívül gazdag, mélyrétű és változatos kulturális örökséggel rendelkezik. A 13. században az olasz kereskedő, Marco Polo útinaplójában hosszasan dicsérte a település szépségét és pompáját. Az európaiak egy része Szucsouról a régi kertek kapcsán hallott. A császári kertektől eltérően ezeket magánszemélyek építtették. Jelenleg kilenc régi szucsoui kertet sorolnak az UNESCO világörökségbe, a leghíresebb a „Szerény hivatalnok kertje” (Zhuo zheng yuan), a Liu-kert és az Oroszlános liget (Shizi lin).

Több mint 600 éves múltra tekint vissza, keletkezése és fejlődése több mint 300, máig létező kínai drámai műfajra hatott, ezért úgy is nevezik, hogy Kína „száz drámájának őse.” 2001-ben a kuncsü operát az UNESCO a szellemi világörökség részévé választotta. A mostani, online kulturális hónap részeként bemutatjuk Szucsou hagyományos művészeteit, a kuncsü operát, a délvidéki selymet és bambusz fuvolát is.

A kínai konyha témája önmagában megérne egy külön beszélgetést. Úgy tudom, a szucsouiak nagy hangsúlyt fektetnek az étkezésre. Ez pontosan mit jelent? Mi jellemzi a délvidéki kínai gasztronómiát? Melyek a legnépszerűbb szucsoui ételek?

Ó, igen, a gasztronómia közkedvelt téma! A Szucsou térségére jellemző ételek elnevezése a „szubangcai”, ez Kína nyolc nagy, regionális konyhája közül a szucsoui, amely kiváló alapanyagokkal dolgozik, az étel friss, édes és ízletes. További jellegzetessége, hogy nagy figyelmet fordít az étkezés időszakára. Akárcsak Magyarország, a kínai Délvidék is gazdag halfajtákban. A Taihu-tóban három híres fehérhúsú halfélét tenyésztenek: ezüst lazacot, fehér húsú halat és fehér rákot. Mindhárom húsa friss, puha és ízletes.

Ahogy a szucsoui mondás is tartja, mindig az időszaknak vagy évszaknak megfelelően kell étkezni, mert az a legtáplálóbb, ha mindig friss ételeket eszünk. Az elegáns, rendkívül magas szintet képviselő szubangcai-on kívül a kis utcákban kaphatók szucsoui sütemények és falatkák is, mind hamisítatlan délvidéki, díjnyertes ínyencség! Akár egy hónapon át minden nap másféle reggelit ehetünk, csupán szucsoui tésztából is több tucat különböző ízesítésű van, vagy ott van még a gyöngyöző kis huntun-leves, a különböző színű süteménygombócok, az édes kása, a szucsoui csónakos falatkák és sok más. Tényleg megszámlálhatatlanul sok!

Szucsou (Fotó/Forrás: Budapesti Kínai Kulturális Központ)

A gazdag történelmi múlt mellett, milyen a városkép ma? Mi a jellemző a mai Szucsoura?

Napjaink Szucsouja régi és egyben modern nagyváros. Ezen kívül a legnagyobb gazdasági erővel rendelkező tartományi szintű város is egyben. 2020-ban az éves, regionális, bruttó hazai össztermék meghaladta a kettő billió RMB-t, és ezzel az országos rangsorban a 6. helyet foglalja el a városok között. Az egy főre eső GDP 29 ezer USD. Ami az iparát illeti, Szucsoura az export-orientált gazdaság jellemző. 2020-ban a teljes város import-export összértéke meghaladta a 300 milliárd USD-t. Legkiválóbb iparágai a hagyományos feldolgozóipar, a turizmus és a szolgáltatóipar. A helyi kormányzat irányításával az olyan új iparágak, mint az információtechnológia, az orvosbiológia, a nanotechnológia felhasználása vagy a mesterséges intelligencia az utóbbi években gyors fejlődésnek indultak.

A pandémia előtt az idelátogatók száma éves szinten meghaladta a 130 millió főt. A gazdaság gyors növekedése nem befolyásolta Szucsou szépségét és régi hangulatát. A város mindig is óvta gazdag történelmi hagyatékát és páratlan kulturális örökségét.

Milyen konkrét kulturális együttműködési területeket, kapcsolódási pontokat lát Magyarország, Budapest és Szucsou között?

Budapest és Szucsou egyaránt gyönyörű, sokoldalú, művészi hangulatú és ugyanakkor nemzetközi város. Rengeteg kulturális terület kínál együttműködési lehetőségeket, például a művészet, turizmus, kézművesség, építészet, az óváros megóvása, kreatív művészet stb. Reméljük, hogy a Budapesti Kínai Kulturális Központ a jövőben még több teret és lehetőséget tud kínálni a kölcsönös együttműködésre a két ország művészeinek a kultúra, a művészet, például a kézművesség területén, és segíteni fogja a két város lakosait abban, hogy megismerjék egymás kultúráját, és hosszútávú baráti kapcsolatokat alakítsanak ki.

Támogatott tartalom.