Vizuál

„…a képnek meg kell szólalnia…”

2020.08.18. 11:00
Ajánlom
Interjú Haris László fotóművésszel, az MMA rendes tagjával, a Magyar Fotóművészek Szövetsége volt elnökségi tagjával az őszre tervezett Fotóhónap projektről. Lesti Árpád interjúja

Hogyan válik valaki fotóművésszé? Hogyan lesz a fényképezés szerelmese?

Valószínű ahány ember, annyi módja van ennek, nem hiszem, hogy erre lehetne valamilyen szabályt mondani. Mindenesetre az, hogy van az embernek vonzalma a gépek területén, az már viszonylag kis korban meglátszik. Végül művész lesz-e valaki vagy technikai őrült, aki otthon van ugyan a technikában, de a művei abszolút használhatatlanok, az akkor még nem tudható.

A művészi lét olyan, hogy csak akkor lehet és szabad csinálni, ha borzasztó fontos az embernek az, amit csinál.

Művész az lesz, aki a nehézségek ellenére is kitart, folytatja.

2020_08_14_HarisLaszlointerju_HalmasionarcDI-102854.jpg

Haris László: Halmási önarckép (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Öt gyerekünk van, sokan kérdezik: „Na és, hogy fotóznak?” Szoktam mondani „van fényképezőgépük, de nem tudom”, ugyanis akkor tesz igazán jót az ember a fejlődésben lévő és az útját kereső gyerekkel, ifjúval, ha nem próbálja meg utánzásra rávenni, hanem hagyja, hogy megkeresse azt az utat, ami tényleg az övé. Ha valakiben művészi tehetség van, akkor ő akkor is művésszé válik, ha a szülei nem szeretnék, hogy az legyen.

Az a jó, ha nem szülői javaslatra próbál művészkedni a gyermek, mert akkor előfordulhat, hogy soha nem ébred rá, hogy jobb lett volna, ha el se kezdi.

Ilyen zsákutcába futó művész rengeteg van.

Honnan lehet azt tudni egy fotóról, hogy az művészi nívót képvisel?

Magának a képnek meg kell szólalnia. Ha ez nem történik meg, akkor az lehet technikailag talán kifogástalan alkotás, de nem lényeges. Fontos, hogy a megszólalás nem a művészre vonatkozik, hanem konkrétan a képre.

A Hórusz Archívumban, ami Kardos Sándor Kossuth-díjas operatőr gyűjteménye, kizárólag nem szükséges, kidobott képek vannak, amit a tulajdonosa nem tartott fontosnak.

Ebben rengeteg egészen zseniális fénykép van, aminek nem is ismerjük a készítőjét. Ha egy különleges, mágikus pillanat van a képen, az a képnek a tulajdonsága. Talán egy művész gyakrabban hoz létre ilyen képet, de abszolút nincs kizárva, hogy olyan ember készít zseniálisat, aki sem fényképészettel, sem művészettel nem foglalkozik. A fényképészetnek az egyik nagyon különleges ajándéka az emberiség számára az, hogy egy művészeti ág technikáját minimális szinten ismerő személy előtt nincs akadálya annak, hogy zseniális művet hozzon létre. Például egy hegedűművésznek sokkal rosszabb a helyzete; rossz belegondolni a világon hány bámulatos hegedűművész kallódott el, mert nem volt lehetősége megtanulni hegedülni.

2020_08_14_HarisLaszlointerju_2-102859.jpg

Haris László munka közben (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Ötven éve volt az első önálló tárlata, ami kapcsán Sik Csaba azt írta Önről, hogy „Haris László olyan festő, aki nem ecsettel, hanem fényképezőgéppel dolgozik”. Miért írhatta ezt Önről?

Engem a fényképezés nagyon érdekelt, de igazándiból a képzőművészek közt váltam egy élénk, szellemileg izgalmas társaság tagjává. Anno a Szürenon csoporthoz tartozó művészekkel kezdtem megismerkedni, s évtizedekig velük állítottam ki. Műveim is inkább tekinthetőek képzőművészetnek, bár én hajlok arra a véleményre, hogy

a fotóművészet is a képzőművészet része, csak éppen más eszközöket használ.

A képzőművészeten belül micsoda különbség van egy bronz szobrot készítő szobrász és egy tusrajzot alkotó művész munkája között! Ennél nem nagyobb, hogy én fényképezőgéppel készítem műveimet.

Több művében belenagyít ismerősei festményeibe. Hogyan jött ez a gondolat?

Voltak és vannak képzőművész barátaim, akiknek megfigyeltem műveit, és felfedeztem, hogy egy-egy képzőművészeti alkotást lehet úgy szemlélni, mint magát a világot. Ansel Adams is ezzel kezdte: lefényképezte az ismert természeti világ csodálatos részeit, például a Grand Canyont, s attól, hogy lefényképezte, attól lett az mű. Ezt az élményt fedeztem fel a festmények részleteiben bolyongva, figyelve a kép részleteit, s ahol megszólított valami, azt a részletet lefényképeztem. Ez tulajdonképpen független a képtől és annak alkotójától.

2020_08_14_HarisLaszlointerju_2013Telekiter-102857.jpg

Haris László: Teleki tér (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hogyan született meg a Magyar Fotóművészek Szövetségének Fotóhónap projektjének ötlete?

A fotográfia háttérbe szorított létét talán hatásosabban lehet emelni akkor, ha van egy koncentrált időszak, amikor azokat is el lehet érni, akiket nem nagyon érdekel a fényképezés és a képek. Folyamatosan nyílnak kiállítások, de egy koncentrált, fotográfiának szentelt időszakban, jobban el tudjuk érni a közönséget, és a tárlatoknak jobb a reklámja.

Magyarországon a fotográfia háttérbe van szorítva?

A fotográfia egyenjogúsítása az 1940-50-es években kezdődött. A történészek 1944-re datálják, mert ekkor nyitott Ansel Adamsnak New Yorkban, a MoMA-ban (Museum of Modern Arts) életmű kiállítása, amely az első alkalom volt, hogy élő fotóművésznek nyílt önálló kiállítása kifejezetten képzőművészeti helyen. Európában akkor már dúlt a háború, előbb helyre kellett állítani az okozott károkat, így néhány évvel elmaradt ebben a műfajban, s csak a ’40-es évek vége felé kezdődött a feléledés:

a múzeumok elkezdtek érdeklődni a fotók iránt, emiatt el kellett kezdeni tanítani egyetemeken fotótörténetet, ki kellett találni a fotómuzeológiát, aztán fotórestaurátorokat kellett képezni, majd alkalmazni.

Tehát tudományosan fel kellett építeni mindezt, és ez 20-25 évet vett igénybe a világon. Magyarországon azonban mindez megkésett, hiszen csak a ’80-as évek közepén kezdték el főiskolai szinten tanítani a fotóművészetet. Azóta kétségtelenül javul a helyzet, de lassan halad a 35-40 éves lemaradás pótlása. A képzőművészek és fotóművészek alkotásainak ára mára azonos, de kellene a kereslet folyamatos növekedése, mind több jól működő galéria.

2020_08_14_HarisLaszlointerju_Alegfobbjo-102856.jpg

Haris László: A legfőbb jó (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A Magyar Művészeti Akadémia milyen módon tervez kapcsolódni a kezdeményezéshez?

Tervem szerint a Film- és Fotóművészeti Tagozat fotográfia területén dolgozó tagjai közösen állítanak ki az MMA-MMKI Művészeti Ösztöndíj Programjának hároméves képzésében résztvevő fotóművészekkel, akik közül az első évben ösztöndíjassá válók jövőre már végzősek lesznek. Ösztöndíjasok azok lehettek, akik mögött már több éves, akár évtizedes, komoly referenciákkal alátámasztott út áll; így jó visszajelzés lesz a közös tárlat számunkra is: hol tartunk, mennyivel többet tudnak már az ösztöndíjasok.

(Támogatott tartalom)

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Vizuál

Goya, Tiepolo, Canaletto – Újra láthatóak a Régi Képtár kincsei

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége. Immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatunk átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A Néprajzi Múzeum műtárgyainak mintáiból alkothatunk saját dizájnt ezzel az alkalmazással!

A Múzeumok Világnapján bemutatott motívumalkotó applikációban ezer darab vektorizált díszítmény és motívum közül válogathatunk.
Vizuál hír

Fődíjas lett a Külön falka Olaszországban

Kis Hajni szívszorító és felemelő apa-lánya kapcsolatról szóló mozifilmje a közönségdíjat és a legjobb férfi főszereplő díját is elnyerte a Riviera Nemzetközi Filmfesztiválon, az olaszországi Sestri Levantéban.
Vizuál ajánló

Fenntartható? - Az újrahasznosítás és a lassulás jegyében jön a Műtárgyak éjszakája

A fenntarthatóság lesz a kiemelt témája a VI. Műtárgyak éjszakájának, amely ötven budapesti és néhány vidéki helyszínen csaknem száz művészeti sétával, tárlatvezetéssel, szakmai előadással, műterem-látogatással és egyéb programmal invitálja a látogatókat május 26. és 28. között.
Vizuál hír

Jobbnál jobb filmekkel jön az Artmozik éjszakája

Premier előtti vetítések és az elmúlt évek legjobb filmjei várják a filmrajongókat az idei Artmozik éjszakáján, május 20-án késő délutántól másnap hajnalig, öt fővárosi moziban. Ezúttal is filmről filmre vándorolhatunk a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozik között.
Vizuál ajánló

100 éve lappangó remekműveket árverez el a Virág Judit Galéria

A 25 éves Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla kivételesen értékes alkotása is kalapács alá kerülnek. Mindhárom festmény eddig magángyűjteményekben rejtőzött. A művek két héten át ingyenesen megtekinthetők a Falk Miksa utcai galériában.