Vizuál

A köddé párologtatott valóság - Gerhard Richter Budapesten

2021.10.02. 18:25
Ajánlom
A világ egyik legkeresettebb képzőművésze, Gerhard Richter sokoldalú és szerteágazó életművéből nyújt teljes körű áttekintést az ősz grandiózus tárlata a Nemzeti Galériában. Megnéztük a Valós látszat alcímet viselő kiállítást. 

Váratlanul robbant a hír tavaly, amikor a világ egyik legkeresettebb képzőművésze, a jövőre kilencvenedik évét betöltő Gerhard Richter bejelentette, hogy lezártnak tekinti festői életművét. Az persze kérdéses, hogy valóban lezárt-e az életmű, és a művész képes-e tudatosan abbahagyni az alkotómunkát, de a bejelentés hatással volt a készülő budapesti tárlatra is. Megerősítette Bódi Kinga kurátor elképzelését abban, hogy a legújabb alkotásokat is beemelje az anyagba, valamint hogy az életművet ne időrendben, hanem tematikusan mutassa be. Így a Nemzeti Galériában látható Gerhard Richter életműkiállítás a hat évtizeden át ívelő rendkívüli pálya valamennyi korszakát átfogja, a művész festészeti irányai, kérdésfeltevései, fordulópontjai köré épül fel.

Sok kép érkezett a bázeli Szépművészeti Múzeumból, valamint egyenesen a művész kölni műterméből és drezdai archívumából, a Gerhard Richter Archivból, beleértve a legújabbakat, a 2021 tavaszán kifejezetten Budapestnek készített, leheletfinom, költői ceruzarajzokat.

Az első termemben látható, naplórajzoknak is tekinthető hangulati képek visszatérést jelentenek a művészi gondolat legelső médiumához: a ceruzához és a papírhoz. Sokat elárulnak a kivételesen érzékeny és intellektuális, egyszerre dinamikus és visszafogott alkotó gondolkodásáról, sőt retrospektíven nézve magáról a festői életműről is. 

GettyImages-848739166-185758.jpg

Gerhard Richter a Birkenau sorozat bemutatásakor a Reichstag épületében, 2017-ben (Fotó/Forrás: Sean Gallup / Getty Images Hungary)

Gerhard Richtert szokás zavarba ejtően sokoldalú művésznek tekinteni, kortársaihoz, Robert Rauschenberghez vagy Georg Baselitzhez hasonlóan, az ő életműve sem lineárisan fejlődik, nem egyetlen, célirányos koncepcióból fakad. Elsősorban Tiziano, Vermeer és Caspar David Friedrich festészete vált megkerülhetetlenné számára, de hosszú pályája során a legkülönbözőbb festészeti kifejezésmódok és művészettörténeti reflexiók foglalkoztatták a fotórealizmustól az absztraktig, a figurálistól a tájképeken át a városképekig, ő volt az, aki egyszerre több zsánerben és stílusban is alkotott.

Például lányáról, Bettyről készült portréját, a kiállítás egyik kiemelt képét, absztrakt korszaka kellős közepén festette – saját magát is meglepve a kép expresszivitásával.

Betty-114654.jpg

Gerhard Richter: Betty (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Richter 1964-ben kezdte megszámozni munkáit, első művének az 1962-ben készült Asztal című képét tette meg. 2020-ban a 937-es sorszámú, a tholey-i apátság szentélyébe tervezett ólomüvegablakaival zárta le életművét.

Sokszor hangoztatta, hogy nincsenek témái, nincs stílusa és nem követ rendszereket - ami igaz is, meg nem is. Hosszú és szövevényes pályáján többször is rátalált saját stílusára, színskálái és digitális munkái kivételével szinte mindegyik korszakában felfedezhető a kézjegyévé vált „homályosítás”, vagyis az életlenség módszeres festői alkalmazása. Szokás blurnek is nevezni azt a következetesen tematikus vezérfonalat, amely a rögzítettnek tűnő látvány elmosódásából fakadó feloldhatatlan ellentmondásokat fejezi ki. Ilyen a háborúban elvesztett, kedves rokonokat ábrázoló portré (Rudi bácsi és Marianne néni) - a nagybácsi a fronton, a nagynéni a nácik eutanázia programjában vesztette életét; a ’72-es Velencei Biennálé német pavilonjában bemutatott és a Nemzeti Galériában is látható, sokkoló 48 portré, írók, természettudósok, filozófusok, zeneszerzők (kivétel nélkül férfiak) lexikonokból kivágott fényképei megfestve és név nélkül kiállítva; de ilyen a gyerekkori háborús élményeit felidéző Bombázók sorozata, vagy az anarchista Vörös Hadsereg Frakciónak emléket állító 1977. október 18. c. festménysorozata is. Mind-mind a második világháború utáni, újjászerveződő német identitás, a német történelem töréspontjainak, traumáinak, tabuinak kifejeződései.

VaroskepPL_Stadtbild-105020.jpg

Városkép PL (Stadtbild PL, CR: 250) 1970 , Olaj, vászon, 170 cm × 170 cm, Neues Museum, Staatliches Museum für Kunst und Design, Nürnberg (letét magángyűjteményből) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria, © Gerhard Richter 2021)

Végső soron Richter állandó témája köszön vissza bennük, a mintaképek kínzó hiánya, az elveszett apakép fájdalma.

Gerhard Richter regényes életére sokan felfigyelhettek a kiváló német filmrendező, Florian Henckel von Donnersmarck Mű szerző nélkül című alkotásából is. Bármilyen megrázó volt a film (Richter elhatárolódott tőle), mégis számos életrajzi elemet megismerhetünk belőle. Ahogy kortársai, Baselitz vagy Polke, ő is a kelet-német területeken született, és bár csak néhány hónappal korábban, de még a berlini fal 1961-es felépítése előtt távozott nyugatra. Bár az NDK-ban már jó nevű, elismert festőnek számított, mindent és mindenkit hátrahagyott, ami korábban az életét jelentette. 29 évesen teljesen ismeretlenül érkezett Düsseldorfba, ami a hatvanas években sokszínű, nyitott, izgalmas helynek számított, számos kísérletező irányzattal és művésszel. A ma Kölnben élő alkotó itt kezdte nulláról az életét, beleértve azt a radikális elhatározást, hogy újra járta a Képzőművészeti Akadémiát. Elsősorban a teoretikus elmaradásait próbálta behozni, egyfajta stílus- és témakeresés jellemezte, hiszen a szocialista realizmusba vetett hitét már rég elvesztette.

1962-ben fedezte fel az amatőr fényképek és a bulvármagazinok világát. Ettől kezdve könyvekből, újságokból, fotóalbumokból kivágott képeket kezdett gyűjteni, amelyeket aztán a festményeihez használt fel.

Később montázsokat készített belőlük és az úgynevezett Atlasába gyűjtötte őket. Korai fotófestményei még részben festőiek és szentimentálisak, ezekből is válogatást nyújt a kiállítás. Az első ránézésre vidám képek (Úszónők) hátterében súlyos történetek húzódnak meg, emberi tragédiák (Helga Matura a jegyesével), sőt gyilkosságok (Titkárnő). Szürke tónusú, az elmosódottság benyomását keltő képeivel a valóság (alig hihető) látszatával akar szembesíteni, a kép egészét akarja láttatni. Richter többször hangsúlyozza, hogy műveiben a személyesség kizárására törekszik, nos, hogy ez mennyiben lehetséges, már az első teremben, legújabb rajzait látva is megkérdőjeleződik bennünk, de elmosódó fotó-realisztikus festményei is erős nyomot hagynak az egyszerű szemlélőben és természetesen a kortárs képzőművészetben is.

Titkarno_Sektrarin-105020.jpg

Titkárnő (Sekträrin, CR: 14) 1963, Olaj, vászon, 150 cm × 100 cm, A Bundeskunstsammlung letétje, Gerhard Richter Archiv, Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Drezda (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria, © Gerhard Richter 2021)

Az 1972-es Velencei Biennálé után az útkeresés újabb időszaka következett be Richter gondolkodásában, aki ekkoriban, elsősorban Tiziano mintájára, saját oltárképet szeretett volna festeni. Bármilyen mesterien és tudatosan is használt mindent a modern festészet és régebbi korok művészetének eszközeiből ez a kísérlete kudarcba fulladt. Angyali üdvözlete elkészítése során rájött, hogy több száz év távlatából már nem hozható vissza a múlt, hiába is szeretné, már nem lehet úgy festeni, mint Tiziano korában.

Sajátos elemző, absztrakciós folyamata során „szétfestette” és csodálatos „rózsaszín köddé párologtatta” a mintául szolgáló alapművet, és végül négy fázisban festette meg oltárképeit, amelyek a kiállítás legszebb darabjai közé tartoznak.

Angyaliudvozlet_Tizianoutan_Verkundigung_nach_Tizian-105659.jpg

Angyali üdvözlet Tiziano után (Verkündigung nach Tizian, CR: 344-2) Részlet a sorozatból, 1973, Olaj, vászon, 150 cm × 250 cm, Kunstmuseum Basel, Bázel (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria, © Gerhard Richter 2021)

Különös megtiszteltetés érte amikor 2007-ben Köln díszpolgárává avatták, és egy világ csodálta, amikor még abban az évben elkészült a kölni székesegyház kereszthajójának déli oldalán található 19 méter magas üvegablak ólomüveg-díszítésével.

GettyImages-77442007-185757.jpg

A kölni székesegyház üvegablaka, Gerhard Richter, 2017 (Fotó/Forrás: Ralf Juergens / Getty Images Hungary)

A legmegrázóbb élmény a tárlat utolsó teremében vár ránk.

Először 2015-ben Drezdában, majd 2017-ben a Reichstagban mutatták be Richter Birkenau című, négy monumentális absztrakt képből álló sorozatát. Az egészen a drezdai diákévekig visszanyúló művészi számvetés budapesti állomására különleges installációt álmodott meg a művész, amely ebben a formában itt látható először. A sorozat kiindulópontja az auschwitz-birkenaui Sonderkommando tagjai által titokban készített, a holokausztot dokumentáló négy eredeti fénykép volt. Richter a fotók életlen és véletlenszerű látványát először részletesen felfestette a képekre, majd sokévnyi vívódás után, sokszorosan átfestette azokat, mégsem írta felül a nem látható figurális „rétegeket”. A nagy méretű, absztrakt képek elmosódó szürke-fekete alapú atmoszféráját meg-megtöri az élet méregzöld és a halál bíborvörös színpárja.

A négy festménnyel pontosan szemben elhelyezett szürke tükörkompozíciók erősítik a látványt: a múlt tükröződik bennük, miközben a jelennel nézünk szembe.

240728505_10159628956518245_344447411204918841_n-105904.jpg

Gerhard Richter: Birkenau 2014/2021 c. sorozatának képei (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Végül is, mi tesz képpé egy képet?

– teszi fel a kérdést Richter, és meg is adja a választ: a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, átfestése. A valós látszat. Egy pillanat megragadása, majd szertefoszlása. Mindennek a megkérdőjelezése és a továbblépés kérlelhetetlen igénye.

Gerhard Richter. Valós látszat

Magyar Nemzeti Galéria
2021. augusztus 27.-november 14.

Fejléckép: Gerhard Richter: Absztrakt festmény (részlet) / Forrás: Magyar Nemzeti Galéria, © Gerhard Richter 2021

Szenzációs Gerhard Richter kiállítás a Nemzeti Galériában

Kapcsolódó

Szenzációs Gerhard Richter kiállítás a Nemzeti Galériában

Az augusztus 27-én nyíló Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a világhírű német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Plusz

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

Az Európa Kiadó énekes-gitárosát, Menyhárt Jenőt kérdeztük arról, hogyan született az egyik leghíresebb daluk, amely A besúgó című sorozat főcímdalaként vált még népszerűbbé egy új generáció körében.
Klasszikus

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Minden idők legátfogóbb Deim-tárlata nyílik a Virág Judit Galériában – KÉPEK

A Virág Judit Galéria fogadja be és bővíti ki a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Deim Pál: Csendek című életműkiállítását, amelyet február 3. és március 17. között ingyen tekinthet meg a közönség.
Vizuál ajánló

Hatalom és tehetetlenség témáját boncolgatja új filmjében Prikler Mátyás

Február 1-jén mutatkozott be a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon Prikler Mátyás legújabb filmje, a Hatalom. A szlovák-magyar-cseh koprodukcióban készült alkotás főszerepében Hajdu Szabolcs látható.
Vizuál ajánló

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Vizuál ajánló

Cristian Mungiu legjobb filmjeit vetítik az Urániában

Február 16-án kerül a mozikba Cristian Mungiu legújabb filmje, az R.M.N. A Cirko Film és a Román Kulturális Intézet retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a román új hullám egyik legkiválóbb rendezője előtt február 9. és 12. között
Vizuál hír

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.