Vizuál

A köddé párologtatott valóság - Gerhard Richter Budapesten

2021.10.02. 18:25
Ajánlom
A világ egyik legkeresettebb képzőművésze, Gerhard Richter sokoldalú és szerteágazó életművéből nyújt teljes körű áttekintést az ősz grandiózus tárlata a Nemzeti Galériában. Megnéztük a Valós látszat alcímet viselő kiállítást. 

Váratlanul robbant a hír tavaly, amikor a világ egyik legkeresettebb képzőművésze, a jövőre kilencvenedik évét betöltő Gerhard Richter bejelentette, hogy lezártnak tekinti festői életművét. Az persze kérdéses, hogy valóban lezárt-e az életmű, és a művész képes-e tudatosan abbahagyni az alkotómunkát, de a bejelentés hatással volt a készülő budapesti tárlatra is. Megerősítette Bódi Kinga kurátor elképzelését abban, hogy a legújabb alkotásokat is beemelje az anyagba, valamint hogy az életművet ne időrendben, hanem tematikusan mutassa be. Így a Nemzeti Galériában látható Gerhard Richter életműkiállítás a hat évtizeden át ívelő rendkívüli pálya valamennyi korszakát átfogja, a művész festészeti irányai, kérdésfeltevései, fordulópontjai köré épül fel.

Sok kép érkezett a bázeli Szépművészeti Múzeumból, valamint egyenesen a művész kölni műterméből és drezdai archívumából, a Gerhard Richter Archivból, beleértve a legújabbakat, a 2021 tavaszán kifejezetten Budapestnek készített, leheletfinom, költői ceruzarajzokat.

Az első termemben látható, naplórajzoknak is tekinthető hangulati képek visszatérést jelentenek a művészi gondolat legelső médiumához: a ceruzához és a papírhoz. Sokat elárulnak a kivételesen érzékeny és intellektuális, egyszerre dinamikus és visszafogott alkotó gondolkodásáról, sőt retrospektíven nézve magáról a festői életműről is. 

GettyImages-848739166-185758.jpg

Gerhard Richter a Birkenau sorozat bemutatásakor a Reichstag épületében, 2017-ben (Fotó/Forrás: Sean Gallup / Getty Images Hungary)

Gerhard Richtert szokás zavarba ejtően sokoldalú művésznek tekinteni, kortársaihoz, Robert Rauschenberghez vagy Georg Baselitzhez hasonlóan, az ő életműve sem lineárisan fejlődik, nem egyetlen, célirányos koncepcióból fakad. Elsősorban Tiziano, Vermeer és Caspar David Friedrich festészete vált megkerülhetetlenné számára, de hosszú pályája során a legkülönbözőbb festészeti kifejezésmódok és művészettörténeti reflexiók foglalkoztatták a fotórealizmustól az absztraktig, a figurálistól a tájképeken át a városképekig, ő volt az, aki egyszerre több zsánerben és stílusban is alkotott.

Például lányáról, Bettyről készült portréját, a kiállítás egyik kiemelt képét, absztrakt korszaka kellős közepén festette – saját magát is meglepve a kép expresszivitásával.

Betty-114654.jpg

Gerhard Richter: Betty (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Richter 1964-ben kezdte megszámozni munkáit, első művének az 1962-ben készült Asztal című képét tette meg. 2020-ban a 937-es sorszámú, a tholey-i apátság szentélyébe tervezett ólomüvegablakaival zárta le életművét.

Sokszor hangoztatta, hogy nincsenek témái, nincs stílusa és nem követ rendszereket - ami igaz is, meg nem is. Hosszú és szövevényes pályáján többször is rátalált saját stílusára, színskálái és digitális munkái kivételével szinte mindegyik korszakában felfedezhető a kézjegyévé vált „homályosítás”, vagyis az életlenség módszeres festői alkalmazása. Szokás blurnek is nevezni azt a következetesen tematikus vezérfonalat, amely a rögzítettnek tűnő látvány elmosódásából fakadó feloldhatatlan ellentmondásokat fejezi ki. Ilyen a háborúban elvesztett, kedves rokonokat ábrázoló portré (Rudi bácsi és Marianne néni) - a nagybácsi a fronton, a nagynéni a nácik eutanázia programjában vesztette életét; a ’72-es Velencei Biennálé német pavilonjában bemutatott és a Nemzeti Galériában is látható, sokkoló 48 portré, írók, természettudósok, filozófusok, zeneszerzők (kivétel nélkül férfiak) lexikonokból kivágott fényképei megfestve és név nélkül kiállítva; de ilyen a gyerekkori háborús élményeit felidéző Bombázók sorozata, vagy az anarchista Vörös Hadsereg Frakciónak emléket állító 1977. október 18. c. festménysorozata is. Mind-mind a második világháború utáni, újjászerveződő német identitás, a német történelem töréspontjainak, traumáinak, tabuinak kifejeződései.

VaroskepPL_Stadtbild-105020.jpg

Városkép PL (Stadtbild PL, CR: 250) 1970 , Olaj, vászon, 170 cm × 170 cm, Neues Museum, Staatliches Museum für Kunst und Design, Nürnberg (letét magángyűjteményből) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria, © Gerhard Richter 2021)

Végső soron Richter állandó témája köszön vissza bennük, a mintaképek kínzó hiánya, az elveszett apakép fájdalma.

Gerhard Richter regényes életére sokan felfigyelhettek a kiváló német filmrendező, Florian Henckel von Donnersmarck Mű szerző nélkül című alkotásából is. Bármilyen megrázó volt a film (Richter elhatárolódott tőle), mégis számos életrajzi elemet megismerhetünk belőle. Ahogy kortársai, Baselitz vagy Polke, ő is a kelet-német területeken született, és bár csak néhány hónappal korábban, de még a berlini fal 1961-es felépítése előtt távozott nyugatra. Bár az NDK-ban már jó nevű, elismert festőnek számított, mindent és mindenkit hátrahagyott, ami korábban az életét jelentette. 29 évesen teljesen ismeretlenül érkezett Düsseldorfba, ami a hatvanas években sokszínű, nyitott, izgalmas helynek számított, számos kísérletező irányzattal és művésszel. A ma Kölnben élő alkotó itt kezdte nulláról az életét, beleértve azt a radikális elhatározást, hogy újra járta a Képzőművészeti Akadémiát. Elsősorban a teoretikus elmaradásait próbálta behozni, egyfajta stílus- és témakeresés jellemezte, hiszen a szocialista realizmusba vetett hitét már rég elvesztette.

1962-ben fedezte fel az amatőr fényképek és a bulvármagazinok világát. Ettől kezdve könyvekből, újságokból, fotóalbumokból kivágott képeket kezdett gyűjteni, amelyeket aztán a festményeihez használt fel.

Később montázsokat készített belőlük és az úgynevezett Atlasába gyűjtötte őket. Korai fotófestményei még részben festőiek és szentimentálisak, ezekből is válogatást nyújt a kiállítás. Az első ránézésre vidám képek (Úszónők) hátterében súlyos történetek húzódnak meg, emberi tragédiák (Helga Matura a jegyesével), sőt gyilkosságok (Titkárnő). Szürke tónusú, az elmosódottság benyomását keltő képeivel a valóság (alig hihető) látszatával akar szembesíteni, a kép egészét akarja láttatni. Richter többször hangsúlyozza, hogy műveiben a személyesség kizárására törekszik, nos, hogy ez mennyiben lehetséges, már az első teremben, legújabb rajzait látva is megkérdőjeleződik bennünk, de elmosódó fotó-realisztikus festményei is erős nyomot hagynak az egyszerű szemlélőben és természetesen a kortárs képzőművészetben is.

Titkarno_Sektrarin-105020.jpg

Titkárnő (Sekträrin, CR: 14) 1963, Olaj, vászon, 150 cm × 100 cm, A Bundeskunstsammlung letétje, Gerhard Richter Archiv, Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Drezda (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria, © Gerhard Richter 2021)

Az 1972-es Velencei Biennálé után az útkeresés újabb időszaka következett be Richter gondolkodásában, aki ekkoriban, elsősorban Tiziano mintájára, saját oltárképet szeretett volna festeni. Bármilyen mesterien és tudatosan is használt mindent a modern festészet és régebbi korok művészetének eszközeiből ez a kísérlete kudarcba fulladt. Angyali üdvözlete elkészítése során rájött, hogy több száz év távlatából már nem hozható vissza a múlt, hiába is szeretné, már nem lehet úgy festeni, mint Tiziano korában.

Sajátos elemző, absztrakciós folyamata során „szétfestette” és csodálatos „rózsaszín köddé párologtatta” a mintául szolgáló alapművet, és végül négy fázisban festette meg oltárképeit, amelyek a kiállítás legszebb darabjai közé tartoznak.

Angyaliudvozlet_Tizianoutan_Verkundigung_nach_Tizian-105659.jpg

Angyali üdvözlet Tiziano után (Verkündigung nach Tizian, CR: 344-2) Részlet a sorozatból, 1973, Olaj, vászon, 150 cm × 250 cm, Kunstmuseum Basel, Bázel (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria, © Gerhard Richter 2021)

Különös megtiszteltetés érte amikor 2007-ben Köln díszpolgárává avatták, és egy világ csodálta, amikor még abban az évben elkészült a kölni székesegyház kereszthajójának déli oldalán található 19 méter magas üvegablak ólomüveg-díszítésével.

GettyImages-77442007-185757.jpg

A kölni székesegyház üvegablaka, Gerhard Richter, 2017 (Fotó/Forrás: Ralf Juergens / Getty Images Hungary)

A legmegrázóbb élmény a tárlat utolsó teremében vár ránk.

Először 2015-ben Drezdában, majd 2017-ben a Reichstagban mutatták be Richter Birkenau című, négy monumentális absztrakt képből álló sorozatát. Az egészen a drezdai diákévekig visszanyúló művészi számvetés budapesti állomására különleges installációt álmodott meg a művész, amely ebben a formában itt látható először. A sorozat kiindulópontja az auschwitz-birkenaui Sonderkommando tagjai által titokban készített, a holokausztot dokumentáló négy eredeti fénykép volt. Richter a fotók életlen és véletlenszerű látványát először részletesen felfestette a képekre, majd sokévnyi vívódás után, sokszorosan átfestette azokat, mégsem írta felül a nem látható figurális „rétegeket”. A nagy méretű, absztrakt képek elmosódó szürke-fekete alapú atmoszféráját meg-megtöri az élet méregzöld és a halál bíborvörös színpárja.

A négy festménnyel pontosan szemben elhelyezett szürke tükörkompozíciók erősítik a látványt: a múlt tükröződik bennük, miközben a jelennel nézünk szembe.

240728505_10159628956518245_344447411204918841_n-105904.jpg

Gerhard Richter: Birkenau 2014/2021 c. sorozatának képei (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Végül is, mi tesz képpé egy képet?

– teszi fel a kérdést Richter, és meg is adja a választ: a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, átfestése. A valós látszat. Egy pillanat megragadása, majd szertefoszlása. Mindennek a megkérdőjelezése és a továbblépés kérlelhetetlen igénye.

Gerhard Richter. Valós látszat

Magyar Nemzeti Galéria
2021. augusztus 27.-november 14.

Fejléckép: Gerhard Richter: Absztrakt festmény (részlet) / Forrás: Magyar Nemzeti Galéria, © Gerhard Richter 2021

Szenzációs Gerhard Richter kiállítás a Nemzeti Galériában

Kapcsolódó

Szenzációs Gerhard Richter kiállítás a Nemzeti Galériában

Az augusztus 27-én nyíló Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a világhírű német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Zavarba ejtően jó filmekkel jön a Skandináv Filmfesztivál

A kilencvenes évek közepétől tart a skandináv mozi újjászületése, krimiben, társadalomkritikában, magánéleti krízisben a legerősebbek között vannak – fej-fej mellett a román újhullámmal. Premierekkel, Best of válogatással és dokumentumfilmekkel jön a 8. Skandináv Filmfesztivál az Art+ Cinemában. 
Vizuál ajánló

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Vizuál interjú

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.
Vizuál hír

Peruban is szerették Vörös Eszter Márquez-filmjét

Tovább folytatódik A Nagy Parranda – Történetek Gabriel García Márquezről című film sikersorozata. Vörös Eszter sajátos zenei és személyes nézőpontból készült dokumentumfilmje legutóbb Peruban nyert fődíjat. 
Vizuál Zöldhullám

KÉP-regény: Mindenki vegyen egy nagy levegőt!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a pekingi szürke szmogról készített fotójáról mesélt.