Budapest az Osztrák-Magyar Monarchia idején (1867–1918) vált világvárossá. Mai, historizáló és szecessziós városképi arculatát a 19. század utolsó harmadában és a századforduló időszakában nyerte el más európai fővárosok, többek között Bécs és Párizs mintáját követve. A budapesti Millenniumi Földalatti Vasút a kontinens első földalatti vasútvonalaként nyílt meg 1896-ban. A földalatti vasút építkezése 1894-ben kezdődött, az alagutat két irányból kezdték el ásni. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat is emeltek. A vonalat az akkori közlekedési szabályok szerinti „balra tarts” elrendezéssel építették ki (ezért voltak a lejáratok sokáig „fordítva”).
A vasútvonalat 1896. május 2-án (más források szerint 3-án) Ferenc József nyitotta meg a magyar állam ezeréves fennállását ünneplő Millenniumi Ünnepségek részeként.
majd hozzájárulását adta, hogy a vasút felvegye nevét.
A földalatti vasút a pesti Belvárost kötötte össze a Városligettel, a Millenniumi Ünnepségek fő helyszínével. Nyomvonala a főváros fő sugárútja, az 1870-es években kiépült Andrássy út alatt fut. Az 1876-ban átadott Sugárút (1885-től Andrássy út) reprezentatív, neoreneszánsz paloták sorából áll, amit olyan jelentős középületek tagolnak mint az Operaház, a Régi Zeneakadémia, a Régi Műcsarnok és a Mintarajztanoda épületei.
AZ EREDETI ÁLLOMÁSOK
- Gizella tér (ma Vörösmarty tér)
- Deák Ferenc tér
- Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út)
- Opera
- Oktogon
- Vörösmarty utca
- Körönd (ma Kodály körönd)
- Bajza utca
- Aréna út (ma Hősök tere)
- Állatkert (megszűnt)
- Artézi fürdő (ma Széchenyi fürdő)
A Millenniumi Földalatti Vasút fotódokumentációját a német származású Klösz György (1844–1913) fényképész és műterme készítette, amelyből összesen négy változat maradt fenn különböző budapesti közgyűjteményekben.
A párizsi Magyar Intézet Akik Budapestet építették című kiállítása a várost fizikailag építő iparosok szempontjából mutatja be Budapest történetének a Monarchia alatti időszakát, a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény anyagának felhasználásával. A tárlaton kiállított album 15 eredeti papír pozitívot tartalmaz, amely az Andrássy út távlati felvételein kívül a metróállomások már elpusztult épületeit is dokumentálja (Gizella tér, Deák Ferencz tér, Operaház, Octogon tér, Aréna út).
A kiállítás kísérőrendezvényei között szerepel egy konferencia (május 16.), valamint a Múzeumok éjszakája (május 20.) is.