Vizuál

A kontinens első földalatti vasútvonala, amin még Ferenc József is utazott

2017.04.27. 15:01
Ajánlom
1896-ban adták át Budapesten Európa első motorkocsis üzemű földalatti vasútját (a londoni eredetileg gőzhajtású volt), a mai kisföldalattit.

Budapest az Osztrák-Magyar Monarchia idején (1867–1918) vált világvárossá. Mai, historizáló és szecessziós városképi arculatát a 19. század utolsó harmadában és a századforduló időszakában nyerte el más európai fővárosok, többek között Bécs és Párizs mintáját követve. A budapesti Millenniumi Földalatti Vasút a kontinens első földalatti vasútvonalaként nyílt meg 1896-ban. A földalatti vasút építkezése 1894-ben kezdődött, az alagutat két irányból kezdték el ásni. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat is emeltek. A vonalat az akkori közlekedési szabályok szerinti „balra tarts” elrendezéssel építették ki (ezért voltak a lejáratok sokáig „fordítva”).

A vasútvonalat 1896. május 2-án (más források szerint 3-án) Ferenc József nyitotta meg a magyar állam ezeréves fennállását ünneplő Millenniumi Ünnepségek részeként.

Az uralkodó a számára külön épített, a többitől különböző, luxus kivitelű kocsival végigutazott a vonalon,

majd hozzájárulását adta, hogy a vasút felvegye nevét.

A földalatti vasút a pesti Belvárost kötötte össze a Városligettel, a Millenniumi Ünnepségek fő helyszínével. Nyomvonala a főváros fő sugárútja, az 1870-es években kiépült Andrássy út alatt fut. Az 1876-ban átadott Sugárút (1885-től Andrássy út) reprezentatív, neoreneszánsz paloták sorából áll, amit olyan jelentős középületek tagolnak mint az Operaház, a Régi Zeneakadémia, a Régi Műcsarnok és a Mintarajztanoda épületei.

AZ EREDETI ÁLLOMÁSOK

  • Gizella tér (ma Vörösmarty tér)
  • Deák Ferenc tér
  • Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út)
  • Opera
  • Oktogon
  • Vörösmarty utca
  • Körönd (ma Kodály körönd)
  • Bajza utca
  • Aréna út (ma Hősök tere)
  • Állatkert (megszűnt)
  • Artézi fürdő (ma Széchenyi fürdő)

A Millenniumi Földalatti Vasút fotódokumentációját a német származású Klösz György (1844–1913) fényképész és műterme készítette, amelyből összesen négy változat maradt fenn különböző budapesti közgyűjteményekben.

A párizsi Magyar Intézet Akik Budapestet építették című kiállítása a várost fizikailag építő iparosok szempontjából mutatja be Budapest történetének a Monarchia alatti időszakát, a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény anyagának felhasználásával. A tárlaton kiállított album 15 eredeti papír pozitívot tartalmaz, amely az Andrássy út távlati felvételein kívül a metróállomások már elpusztult épületeit is dokumentálja (Gizella tér, Deák Ferencz tér, Operaház, Octogon tér, Aréna út).

A kiállítás kísérőrendezvényei között szerepel egy konferencia (május 16.), valamint a Múzeumok éjszakája (május 20.) is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Szabó Benedek, a Zeneakadémia hallgatója

A fiatal tehetség halálhíréről az Egyetem tuba tanszéki csoportja számolt be. Szabó Benedek első albuma idén januárban jelent meg The Thousand-faced Construct címmel.
Könyv

„Akkor még könnyebben nyíltak meg az emberek” – Závada Pál a Lírástudók vendége

Új regényének szereplői a kulákperek kárvallottjait keresik, a gyújtogatással vádolt parasztgazdák igazsága és a vérbírók hamissága után nyomoznak a rendszerváltás idején. A Lírástudók új epizódjában a Pernye és fű önéletrajzi hátterére is kíváncsi volt podcastunk műsorvezetője, Grisnik Petra.
Klasszikus

Christoph Eschenbach: „Érzem, hogy köt valami Magyarországhoz”

Nemrég két koncerten is vezényelte a MÁV Szimfonikus Zenekart a világhírű zongoraművész-karmester, Christoph Eschenbach. A mesterrel a Zeneakadémián tartott főpróba után tudtunk röviden beszélgetni.
Könyv

Az ember a nagy jelzők mögött – portrékötet jelenik meg Cserhalmi Györgyről

November 6-án az Open Books kiadó gondozásában jelenik meg Csáki Judit kötete, amelyben betekintést nyerhetünk a magyar filmművészet és színházi élet egyik legnagyobb alakjának életútjába.
Plusz

Jonas Kaufmann és Diana Damrau is fellép a 2025-ös Bartók Tavaszon

Április 4. és 13. között ismét kihagyhatatlan programokkal várja a nézőket a Bartók Tavasz: közös koncertet ad Diana Damrau és Jonas Kaufmann, miközben Kelemen Barnabás a Münchner Philharmoniker, Pusker Júlia pedig a Kammerorchester Basel vendége lesz.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Leváltották a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyetteseit

„Új idők, új szelek, új működési rend” – egyebek közt ezzel indokolta Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, miért váltak meg Hammerstein Judittól és Virágos Gábortól.
Vizuál hír

A felhők felett két héttel tovább kék az ég – meghosszabbították Gaál Kata kiállítását

Szeptember 13-án nyílt meg a Várfok Galériában Gaál Kata A felhők felett mindig kék az ég című kiállítása, amelynek zárlatára eredetileg október 31-én került volna sor, ám a galéria most bejelentette, hogy a tárlatot két héttel tovább, november 16-ig még látogathatja a közönség.
Vizuál interjú

Immerzív utazás az emberi psziché és a természet rejtett birodalmaiban – A Light Art Múzeum legújabb kiállításán jártunk

A LAM Phantom Vision című, 2025. június 30-ig megtekinthető új tárlatáról a két kurátorral, Bencsik Barnabással és Szalai Borbálával beszélgettünk.
Vizuál gyász

Elhunyt az underground filmjeiről híres Paul Morrissey, Andy Warhol egykori alkotótársa

Paul Morrissey 86 éves volt. Noha világéletében konzervatívnak vallotta magát, Warhol „szupersztárjaival” – modellekkel, drag queenekkel és transznemű színészekkel – forgatta underground filmjeit – írja a hvg.hu a Guardianre hivatkozva.
Vizuál ajánló

„Ha a tudat csendje beköszön” – Szaladják „Taikyo” István fényképei a Capa Központban

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban nyílt meg a közelmúltban Szaladják „Taikyo” István Utazás Hirosigével című kiállítása. A tárlaton látható panorámaképeken a magyar táj emberi figura nélküli látványa elevenedik meg, amely megidézi a magányos elvonulás érzését.