A mostanában egyre felkapottabb Bauhaus kifejezés meglepően ellentmondásos: sokan vitatják, hogy létezik-e egyáltalán Magyarországon ebben a stílusban készült épület, illetve mit nevezhetünk pontosan ide tartozónak. A vita eldöntéséhez adnak támpontokat azoknak, akik esetleg jobban elmélyednének a Bauhaus építészet témakörében Kovács Dániel művészettörténésznek a Budapest100 honlapján olvasható cikkei.
A Bauhaus és az art deco találkozására hívta fel a figyelmet Szij Barbara művészettörténész, a Budapest100 kutatásvezetője.
"Budapesten számos olyan ház található, ahol ennek a kettőnek a jegyei keverednek, például a Bajcsy-Zsilinszky közben álló épületek. Lehetséges, hogy kívülről bauhausos egy ház – nagyon letisztult, nagyon egyszerű, szögletes formák jellemzőek rá -, de valahol feltűnik rajta valami díszítés: egy szobor vagy egy pici dombormű. Ezt sok tényező befolyásolta, akár a megrendelő is kérhette, hogy valamilyen díszítés kerüljön a házra. (A megrendelők nehezebben szakadtak el a historizáló tradícióktól – az építészek könnyebben engedték el őket.) Azt is figyelembe vették, hogy milyen környezetbe kerül az épület."
A képre kattintva galéria érhető el:
A Margit körút 29. szám alatt álló épület pompája mára erősen megkopott, építése idején, 1936-ban azonban igazi luxus lakóépületnek számított. A harmincas években a környéken főleg még földszintes házak álltak. Ekkor egy adórendelettel próbálták ösztönözni, hogy modernebb házak épüljenek - vázolja a gazdasági hátteret Harmath-Gyetvay Enikő kutató önkéntes.
Ennek a háznak a helyén is földszintes barokk ház volt, Czibulka-háznak hívták. Tudjuk például, hogy Laczkovics János huszárkapitányt, a jakobinus mozgalom egyik vezetőjét itt tartóztatták le ebben a házban.
Az ablakokon különösen szép kovácsoltvas rácsok voltak, ezért a budai közönség felháborodva fogadta az épület bontását.
A Marit körút 29. a Trust Nyugdíjegyesület luxusbérházának épült. Korábbi fénye már megkopott, de még látható, hogy a lépcsőházban márvánnyal burkolták a falakat, ahogy eredetileg márvánnyal volt burkolva a földszinten minden: az épület előtti betonoszlopok, az üzletek kirakata, a homlokzat földszinti részét a körút felől eredetileg zöld márvánnyal burkolták, és hatalmas előtető zárta le, márványüveg betétetekkel.
E fölött, és a liget felől a homlokzaton travertin burkolat van, az udvari felületeket nemesvakolattal készítették. A lépcsőházakban még az eredeti rózsaszín, fehér, kék és vörös márványburkolatok láthatók, a padlón gumibetéttel, s bár a fűtőtestek már nincsenek mindenhol a helyükön, a kandallót imitáló márványkeretezésük szintén megmaradt. A Margit körúti szárny látványos eleme a hatalmas bevilágítóudvar, amelyet eredetileg fehér fajansz lapokkal burkoltak, hogy még több fényt juttasson a lépcsőházba és az ide nyíló mellékhelyiségekbe.
A lépcsőházat íves vasrácsba szerkesztett üvegezett felületek körítik, és a liftek is üvegdobozban közlekednek.
A ház három szárnyból áll: egy hatemeletes épület áll a Margit körúton, szintenként két 2 szoba-hallos és egy 3 szoba-hallos lakással. Egy, az udvar felé hat-, a Mechwart liget felé négyemeletes szárny áll a telek túlsó végében, ebben szintenként egy garzon, egy 1 szoba-hallos és két 2 szoba-hallos lakás van. Az összekötő szárny háromszobás lakásaiba a Margit körúti épületrészből lehet bejutni. A három szoba-hallosak pedig külön cselédbejáróval is rendelkeztek. Utóbbiak közül szinte mindet felosztották később és a felosztásakor ezek a cselédbejárók váltak a bejárattá.
A lépcsőházat márvány borítja (Fotó/Forrás: Berzsák Barna / Budapest100)
A felosztáshoz kapcsolódó valamennyi tervanyagot sikerült megtalálnia a kutatóknak, az eredeti rajzok azonban nincsenek meg, így a tervező személye is kétséges. Szinte mindenhol Platschek Imrét jelölik meg tervezőként, azonban egy 1974-es MTA-s közleményben Gábor Lászlót nevezik meg, aki ebben az időben a tervezőirodájában dolgozott.
A körúti kaputól balra eredetileg egy úri divat-, egy gyermekruha- és egy bonbonüzlet kapott helyet. A Mechwart ligeti szárnyban cukrászdába ülhettek be a látogatók, és helyet kapott egy kis lakással együtt készült bolthelyiség is, amely egy időben játékáru-üzemként működött.
Mindkét szárny tetején hatalmas tetőterasz található. A lakások a kor minden kényelmi berendezésével felszereltek voltak, a központi fűtéstől a mesterséges szellőztetőrendszeren át. Nyílászáróik toló vagy harmonika kialakításúak. A lépcsőház díszes ajtói mögött babakocsi-garázs, telefonfülke és hasonlók hétköznapi funkcióval bíró szobák kaptak helyet. Hogy minél több fény áradjon be a házba egy felülvilágítót is terveztek a bejárathoz, ami fölött végig a ház teljes magasságában egy világítóudvar van. Ez jelenleg le van vakolva, de eredetileg fényes fagyálló fajanszcsempe borította belülről.
A parkszerűen kialakított kert az épület egyik különlegessége volt (Fotó/Forrás: Berzsák Barna / Budapest100)
A bérházak körülölelte udvart eredetileg pergolákkal, járófelületekkel, növényekkel parkszerűen alakították ki, ahogy a mára kissé lecsupaszított tetőteraszt is. Az épületnek létezik egy másik lakószárnya is, amelyhez a Mechwart-liget felől is nyílik bejárat. Az építészek azonban nem akarták, hogy a lakóknak esetleg körbe kelljen kerülniük, ezért az udvar felől is készítettek bejáratot a háznak, így a két szárny között is lehet közlekedni. A kisebbik épületrész sokkal jobb állapotban vészelte át az elmúlt éveket. Ennek korábbi közös képviselője eredeti lakó, vagyis a szülei az első beköltözők között voltak.
Lakók
A ház lakói feltehetően a módosabb rétegből kerültek ki, ha a lakások méretéből és a kivitelezésből indulunk ki. Főleg értelmiségiek, magányos köztisztviselők laktak itt, illetve garzonlakások voltak, amelyekben jellemzően agglegények, özvegyek vagy független szellemű fiatal nők költöztek be. Egy fényképésznő is lakott a házban, aki a negyvenes években megalakuló Fotókollektíva tagja volt. Az egykori lakók közt találunk egy lovagi rangú urat is. Ő tőzsdebizományos és gabonakereskedő volt, viszont 1956-ból előkerültek róla olyan iratok, amelyekben agitátor lovagként szerepel.
A ház május 5-én, vasárnap 10-től 2-ig tart nyitva, Harmath-Gyetvay Enikő kutató önkéntes és Szolga Zsófi lakó (Kultúraktív Egyesület) kalauzolja majd a betérőket.
A csatlakozó házak listája és a hozzájuk kapcsolódó programok a Budapest100 oldalán találhatóak. Itt olvasható a házak története is, ha esetleg valaki lemaradna a vezetésről. A rendezvényhez más szervezetek is csatlakoznak, többek között a Fiatal Írók Szövetsége és a B32 Galéria és Kultúrtér egy közös programmal, mely a valós és a fiktív Budapest kulturális lenyomatait térképezi fel. Erről bővebben információ itt található.
hírlevél
