Vizuál

A KULT50 bemutatja: Deák Kristóf

2017.10.20. 11:10
Ajánlom
A bevett szokástól eltérően a saját lábára állt, és maga kezdte el terjeszteni később Oscar-díjat nyert filmjét, a Mindenkit. Deák Kristóf portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50  kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Deák Kristóf

Deák Kristóf (Fotó/Forrás: Nicholas Laclair)

Pedagóguscsaládba született, és gyermekkorában hét évig zongorázott – nem csoda, hogy egy iskolai kórus köré épített történettel jutott el odáig, hogy Magyarország első rövidfilmes Oscar-jelölését egyből díjra is váltsa. Pedig a mindössze 35 éves Deák Kristóf eredetileg nem is rendezőnek készült.

Ugyan már általános iskolai évei alatt érdeklődött a filmezés iránt, későbbi tanulmányait nem művészeti irányban folytatta. A Műegyetemen villamosmérnöknek tanult, hangmérnök szeretett volna lenni – első filmes munkáit rövidfilmek hangmestereként tette le. 2003-ban végül beiratkozott a Színház- és Filmművészeti Egyetemre is, ahol gyártásvezető szakon szerzett diplomát, de vágóként kezdett el dolgozni. Még idejárt, amikor lehetősége adódott Steven Spielberg részben Budapesten forgatott, München című filmjén a vágóstáb segítőjeként munkálkodni, a háromszoros Oscar-díjas Michael Kahn mellett.

Közelebbről is megismerkedhetett a rendezői szakmával, amikor Goda Kriszta asszisztenseként részt vett a Szabadság, szerelem forgatásán, de eleinte maradt a vágásnál. Olyan produkciókon dolgozott, mint a Koltai Róbert-féle Megy a gőzös, a Tűzvonalban című sorozat, Bacsó Péter utolsó filmje, a Majdnem szűz, de Godával is újra összeállt a Kaméleon utómunkái során.

Deák Kristóf

Deák Kristóf

2009-ben végül elcsábította a rendezés,

és beiratkozott az angliai Westminster Egyetem mesterképzésére. Kint hamar megtalálta a számításait: egyre több projektbe hívták dolgozni, a diploma megszerzése után nem sokkal pedig már sikeres szabadúszó-karriert tudhatott a magáénak. Reklámfilmekkel és vágással kereste meg azt a pénzt, amiből első saját kisfilmjeit is le tudta forgatni. 2011-ben azért tért haza Angliából, mert felkérték a köztévén akkor induló, Hacktion című sorozat epizódjainak rendezésére – az első két évadban összesen tizenkét részt dirigált.

Az igazi fordulópont 2014-ben jött el Deák Kristóf karrierjében, amikor is Mindenki című tervével kisjátékfilm-gyártási támogatást nyert a Médiatanács által kiírt Huszárik Zoltán-pályázaton. A rendszerváltás után, 1991-ben játszódó film – amelyet Deák íróként, rendezőként és társproducerként is jegyez – egy tízéves kislány történetét meséli el, aki új iskolába kerül.

A kisfilm jól láthatóan megérintette és megmozgatta a közönséget,

a hazai fórumozók hetekig-hónapokig fejtegették a Mindenki üzenetét.

Talán mindez meg sem történt volna, ha Deák a bevett szokástól eltérően nem áll a saját lábára, és nem kezdi el maga terjeszteni a filmet. „Szerintem nincs értelme semmilyen filmet, még kisjátékfilmet sem készíteni, ha nincs vele szándéka az embernek:

elsősorban az, hogy el kell juttatni a nézőhöz

– mondta a 24.hu-nak adott interjúban. Az első vetítés előtt újságíróknak küldte el a Mindenkit, hogy cikkeken keresztül vigyék a hírét, majd a fesztiválnevezéseken kezdett szorgoskodni.

Utóbbi olyan jól sikerült, hogy többtucatnyi nemzetközi fesztiválszereplés és rengeteg közönségdíj mellett két olyan eseményen – Tokióban és Chicagóban – is sikerült fődíjat szereznie, amely megnyitotta az utat az Oscar-jelölés felé. Amikor 2016 novemberében kiderült, hogy az Amerikai Filmakadémia rövidfilmes kategóriájának tízes szűkített listájára is felkerült a magyar alkotás, Deákék a Filmalap és az előző évi Oscar-nyertes kisfilm PR-osának segítségével meglehetősen sikeres Oscar-kampányba kezdtek – ennek megkoronázásaként 2017-ben Deák Kristóf és Udvardy Anna producer vehették át a legjobb rövidfilmnek járó Oscar-díjat.

A siker óta eltelt rövid idő alatt már láthattuk is a legfrissebb produkcióját: a Paramount csatornán vetítették a néhány perces epizódokból álló feketekomédia-sorozatát, az Eszméletlent, amelyben egy intenzív osztályon fekvő kómás beteg gondolatain keresztül bontakozik ki a cselekmény. Ha pedig minden jól megy, már idén megtekinthetjük következő rövidfilmjét: A legjobb játék című történet a gépek és az azokat létrehozó emberek kapcsolatáról szól, és a jelek szerint a Mindenki sikerreceptjét követi majd – a végén a kreativitás, az emberség győz.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kiállítás

Dante, a kiapadhatatlan forrás

A Dante emlékév nem zárult le a naptári év befejeztével. A Dante univerzuma című kiállítás a szegedi Reök-palotában folytatja útját, március 16-án pedig a pesterzsébeti Gaál Imre Galériában Sárkány Győző Végtelen színjáték című tárlata tiszteleg Dante Alighieri munkássága előtt.
Vizuál kiállítás

A műgyűjtés szenvedély, izgalom, meglepetés – válogatás a Millot-Durrenberger kollekcióból

Madeleine Millot-Durrenberger Budapesten, a Mai Manó Házban mutatja be nem mindennapi fotográfiai gyűjteményének egy válogatását. A műgyűjtés szenvedélye című tárlat mégsem egyszerű tematikus válogatás, hanem magának a műgyűjtés folyamatának érzékeltetésére vállalkozik.
Vizuál hír

Most vagy soha! – 4,5 milliárdból készül grandiózus Petőfi-film

A Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készülő alkotás a márciusi ifjak sorsfordító napjának, 1848. március 15-nek állít emléket.
Vizuál ajánló

Helen Mirren közreműködésével elevenedik meg Anne Frank tragikus története

A január 27-től látható Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm új perspektívából mutatja be az emberiség történetének egyik legsötétebb időszakát és a háborúban elhurcolt gyerekek tragikus sorsát.
Vizuál hír

Saját Banksy-képeit árverezteti el Robbie Williams

A három alkotás között szerepel a Girl With Balloon (Lány lufival) című kép is, amelyre a Sotheby's londoni árverésén lehet majd licitálni március 2-án.