Vizuál

A KULT50 bemutatja: Deák Kristóf

2017.10.20. 11:10
Ajánlom
A bevett szokástól eltérően a saját lábára állt, és maga kezdte el terjeszteni később Oscar-díjat nyert filmjét, a Mindenkit. Deák Kristóf portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50  kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Deák Kristóf

Deák Kristóf (Fotó/Forrás: Nicholas Laclair)

Pedagóguscsaládba született, és gyermekkorában hét évig zongorázott – nem csoda, hogy egy iskolai kórus köré épített történettel jutott el odáig, hogy Magyarország első rövidfilmes Oscar-jelölését egyből díjra is váltsa. Pedig a mindössze 35 éves Deák Kristóf eredetileg nem is rendezőnek készült.

Ugyan már általános iskolai évei alatt érdeklődött a filmezés iránt, későbbi tanulmányait nem művészeti irányban folytatta. A Műegyetemen villamosmérnöknek tanult, hangmérnök szeretett volna lenni – első filmes munkáit rövidfilmek hangmestereként tette le. 2003-ban végül beiratkozott a Színház- és Filmművészeti Egyetemre is, ahol gyártásvezető szakon szerzett diplomát, de vágóként kezdett el dolgozni. Még idejárt, amikor lehetősége adódott Steven Spielberg részben Budapesten forgatott, München című filmjén a vágóstáb segítőjeként munkálkodni, a háromszoros Oscar-díjas Michael Kahn mellett.

Közelebbről is megismerkedhetett a rendezői szakmával, amikor Goda Kriszta asszisztenseként részt vett a Szabadság, szerelem forgatásán, de eleinte maradt a vágásnál. Olyan produkciókon dolgozott, mint a Koltai Róbert-féle Megy a gőzös, a Tűzvonalban című sorozat, Bacsó Péter utolsó filmje, a Majdnem szűz, de Godával is újra összeállt a Kaméleon utómunkái során.

Deák Kristóf

Deák Kristóf

2009-ben végül elcsábította a rendezés,

és beiratkozott az angliai Westminster Egyetem mesterképzésére. Kint hamar megtalálta a számításait: egyre több projektbe hívták dolgozni, a diploma megszerzése után nem sokkal pedig már sikeres szabadúszó-karriert tudhatott a magáénak. Reklámfilmekkel és vágással kereste meg azt a pénzt, amiből első saját kisfilmjeit is le tudta forgatni. 2011-ben azért tért haza Angliából, mert felkérték a köztévén akkor induló, Hacktion című sorozat epizódjainak rendezésére – az első két évadban összesen tizenkét részt dirigált.

Az igazi fordulópont 2014-ben jött el Deák Kristóf karrierjében, amikor is Mindenki című tervével kisjátékfilm-gyártási támogatást nyert a Médiatanács által kiírt Huszárik Zoltán-pályázaton. A rendszerváltás után, 1991-ben játszódó film – amelyet Deák íróként, rendezőként és társproducerként is jegyez – egy tízéves kislány történetét meséli el, aki új iskolába kerül.

A kisfilm jól láthatóan megérintette és megmozgatta a közönséget,

a hazai fórumozók hetekig-hónapokig fejtegették a Mindenki üzenetét.

Talán mindez meg sem történt volna, ha Deák a bevett szokástól eltérően nem áll a saját lábára, és nem kezdi el maga terjeszteni a filmet. „Szerintem nincs értelme semmilyen filmet, még kisjátékfilmet sem készíteni, ha nincs vele szándéka az embernek:

elsősorban az, hogy el kell juttatni a nézőhöz

– mondta a 24.hu-nak adott interjúban. Az első vetítés előtt újságíróknak küldte el a Mindenkit, hogy cikkeken keresztül vigyék a hírét, majd a fesztiválnevezéseken kezdett szorgoskodni.

Utóbbi olyan jól sikerült, hogy többtucatnyi nemzetközi fesztiválszereplés és rengeteg közönségdíj mellett két olyan eseményen – Tokióban és Chicagóban – is sikerült fődíjat szereznie, amely megnyitotta az utat az Oscar-jelölés felé. Amikor 2016 novemberében kiderült, hogy az Amerikai Filmakadémia rövidfilmes kategóriájának tízes szűkített listájára is felkerült a magyar alkotás, Deákék a Filmalap és az előző évi Oscar-nyertes kisfilm PR-osának segítségével meglehetősen sikeres Oscar-kampányba kezdtek – ennek megkoronázásaként 2017-ben Deák Kristóf és Udvardy Anna producer vehették át a legjobb rövidfilmnek járó Oscar-díjat.

A siker óta eltelt rövid idő alatt már láthattuk is a legfrissebb produkcióját: a Paramount csatornán vetítették a néhány perces epizódokból álló feketekomédia-sorozatát, az Eszméletlent, amelyben egy intenzív osztályon fekvő kómás beteg gondolatain keresztül bontakozik ki a cselekmény. Ha pedig minden jól megy, már idén megtekinthetjük következő rövidfilmjét: A legjobb játék című történet a gépek és az azokat létrehozó emberek kapcsolatáról szól, és a jelek szerint a Mindenki sikerreceptjét követi majd – a végén a kreativitás, az emberség győz.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál sixtus-kápolna

Egyetlen hétre visszatérnek a Sixtus-kápolnába Raffaello falikárpitjai

Évszázadok után ismét együtt láthatóak a sorozat darabjai a Sixtus-kápolnában. A kárpitokat Raffaello tervezte X. Leó pápa megbízásából a pápai magánkápolnába. A különleges kiállítással ünneplik a reneszánsz festőművész és építész halálának 500. évfordulóját a Vatikáni Múzeumok.
Vizuál oszk

Száz évvel ezelőtti bálok titokzatos kincsei

Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán megtekinthető és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatunk be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig alkalmanként, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.
Vizuál interjú

Filmzenét írt hat óra alatt, nyert – interjú Hodován Milánnal

A Zeneakadémia hallgatója huszonegy évesen hozta el a legjobb filmzenéért járó díjat az Eindhoveni Film­fesztivál 48 Hour Film Project versenyéről decemberben. Hodován Milánnal beszélgettem. A FIGARO MAGAZIN CIKKE.
Vizuál ajánló

Az azeri tájak festői világába invitálnak az Azerbajdzsáni Filmnapok

A fiatal azerbajdzsáni rendezők új hullámának alkotásaiból válogat az Azerbajdzsáni Filmnapok, amelyen hét alkotás látható február 18. és 22. között három helyszínen, Budapesten, Szegeden és Pécsen.
Vizuál hír

Bocsánatot kért az installációt véletlenül összetörő kritikus

Egy üres poharat akart letenni mellé, amikor véletlenül összetört egy 20 ezer dollár (hatmillió forint) értékű kortárs installációt egy mexikói művészeti vásáron.