Vizuál

A KULT50 bemutatja: Enyedi Ildikó

2017.10.23. 12:12
Ajánlom
Nagyon meglepő lenne, ha a Testről és lélekről sikere után nem kapná meg a lehetőséget, hogy megrendezze végre nagy álomprojektjét. Enyedi Ildikó portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése.

Ha valaki nagyon hiányzott különleges szemléletmódjával az elmúlt két évtized magyar filmgyártásából, az Enyedi Ildikó. Több szempontból is rendhagyó és egyedülálló pályája azonban megint érdekes csavart vett a Testről és lélekről világraszóló sikerével. A nagy visszatérést ugyanis sokáig csak úgy emlegette a rendező, mint a két nagy terve (egy azóta befulladt sci-fi és a szinte már örök vesszőparipának számító Feleségem történetének filmes feldolgozása) melletti „kis tervet”. 2005 óta formálódott a rendezőben a két különc ember szokatlan, valóság és álom határán játszódó története, végül ez a kis terv röpítette újra a filmes világ elitjébe a rendezőt a berlini Arany Medvével.

Enyedi Ildikó

Enyedi Ildikó

„Két emberről szól, akik ki nem állhatják egymást, de éjszakánként ugyanazt az álmot álmodják, ugyanannak az eseménynek a két oldalát. Amikor erre rájönnek, próbálják megszeretni egymást a nappali valóságban is. Nem megy nekik könnyen” – így írta le dióhéjban a Testről és lélekről történetét Enyedi Ildikó, akinek filmjét aztán a díjátadón már úgy méltatták, mint amely eszünkbe juttat egy sokszor elfeledett dolgot: az emberi együttérzést.

A szerelem a vágóhídon pont olyan elbűvölő, ahogy hangzik

Kapcsolódó

A szerelem a vágóhídon pont olyan elbűvölő, ahogy hangzik

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmje a képekkel és hangulatokkal is játékot űz, de mindkét esetben sikert arat. Olyan romkom, amit nem sűrűn látunk.

Hogy mennyire hiányzott ez a hang, azt jól illusztrálja, hogy Enyedi első egész estés filmjéről, az 1989-es Az én XX. századomról is nagyon hasonló értékeket emeltek ki az akkori kritikák, mint 2017-es rendezéséről. „Ezt a filmet, mintha élőlény volna maga is, valami megkapó biológiai optimizmus tölti meg energiával” – írta az alkotásról a Filmvilág 28 éve, arról a filmről, amelynek egyik hőse a Kölcsönös segítségnyújtás az élőlények világában című könyvet lapozgatja. Mintha ugyanezzel az optimizmussal és az emberekbe vetett hittel mozgatná a Testről és lélekről hőseit is Enyedi.

„A film alapötlete az volt, hogy

azt láttam magam körül, ahogy nagyon helyes emberek buta módon bántják egymást.

Szerettem volna egy jelet hagyni: arról, hogy nem muszáj” – mondta el a film kapcsán Enyedi, és szinte teljes életművére jellemző ez az alkotói attitűd. Eszközei is – az állatvilág hangsúlyos szerepeltetése, a meseszerű elbeszélésmód, a logika és az álmok ütköztetése – szinte változatlanok maradtak, mégis más úton jut el filmjeivel a nézőben felpiszkált jóérzésig.

A Testről és lélekről című magyar film stábja a Berlinalén

A Testről és lélekről című magyar film stábja a Berlinalén (Fotó/Forrás: Pascal Le Segretain / Getty Images Hungary)

Filmes karrierje is a későbbi pályájához hasonlóan kacskaringós úton indult: szociológiát tanult a Közgázon, de nem fejezte be az egyetemet, mert az érdekelte jobban, amit „a tudománnyal már nem lehet megfogni”. Később a Filmművészetin a vizsgafilmjébe politikai jelentést erőltettek, így nem kapott diplomát (amit azonban később, már oktatóként kiállítottak neki), majd a Balázs Béla Stúdió nyitott közegében készülhetett rendezői debütálására.

Itthon szokatlan módon szinte minden filmje európai koprodukcióban készült,

rendszeresen választott külföldi színészeket a főbb szerepekre, de az 1999-ben bemutatott filmje, a Párizsban forgatott Simon mágus után megtapasztalhatta a nemzetközi összefogások rosszabbik oldalát is.

Enyedi Ildikó

Enyedi Ildikó (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

„Kezdtem kétségbeesni és rossz döntéseket hozni. Olyan külföldi producer karmai közé kerültem, aki a padlóra küldött. Depresszióval kellett kezelni” – nyilatkozta Enyedi a hvg.hu-nak filmet követő hosszú kihagyásról, amelynek aztán a Terápia című sorozat néhány epizódjának rendezésével vetett véget. Máthé Tiborral közösen vezetett egyetemi osztálya és a széria sikere visszaadta a hitét, és régóta dédelgetett, a Filmalap javaslatára is többször átírt szerelmes filmje Berlinben a szóbeszéd szerint vita nélkül lett a zsűri legnagyobb kedvence.

Nagyon meglepő lenne, ha egy ekkora siker után nem kapná meg a lehetőséget arra itthonról és külföldről, hogy megrendezze végre nagy álomprojektjét, Füst Milán leghíresebb regényének filmadaptációját.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyolcvanöt előadást töröl a jövő évadból az Opera

A 24.hu értesülései szerint az intézményben tartott sztrájkot lezáró megállapodás következtében a Magyar Állami Operaház kénytelen törölni az Eiffel Műhelyházba tervezett előadások nagy részét.
Klasszikus

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Klasszikus

Martha Argerich, Mischa Maisky és Fazil Say is fellép a 10. Cziffra Fesztiválon

A 2025-ben 10. jubileumát ünneplő Cziffra Fesztivál különösen gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket. A mintegy 40 eseményt számláló ünnepi hangversenysorozat ősszel, Cziffra György születésnapjához kapcsolódóan indul Oslóban, Budapesten és Londonban.
Zenés színház

„Az anyanyelvén az ember a lelkét tudja kifejezni” – interjú Alekszej Kulagin operaénekessel

A Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen feltűnt fiatal művész, aki a Fidelio különdíját is elnyerte, épp az Opera Borisz Godunov-produkciójában szerepel. Hogyan választja valaki ezt a pályát, aki kamaszkoráig nem is látott operát? – erről is kérdeztük az énekest.
Klasszikus

Rangos elismerést kapott egy francia magazintól a Budapesti Fesztiválzenekar Eroica-lemeze

„Igazi mérföldkőhöz értünk a mű lemezfelvételeinek történetében” – fogalmazott a Diapason magazin kritikusa indoklásában. A BFZ lemezéről korábban a nemzetközi kritikai visszhang is elismerően szólt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A híd, ami megmaradt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az európai uniós csatlakozás kapcsán Budapest hídjainak történetét idézi fel.
Vizuál hír

„Úton lenni boldogság, megérkezni halál” – film készül a 80 éves Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo monumentális életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A mintegy nyolc évtizedes életutat megfilmesítő Nem lehet két hazád forgatókönyvírója Turczi István, rendezője pedig Szalay Péter.
Vizuál ajánló

Gyereknap, ahol a szülők is lehetnek gyerekek! Játsszunk EGYÜTT a Néprajzi Múzeumban!

Május 20-ig kedvezményes jegy a város legsokoldalúbb gyereknapi mulatságára! A Néprajzi Múzeum május 26-án délelőtt tizenegy és délután öt óra között várja a családokat.
Vizuál ajánló

Júniusban ismét házhoz jönnek a japán filmek

Június 5. és július 3. között a kortárs japán filmművészet számos remekművét nézhetjük meg ingyenesen a JFF Online Japán Filmfesztivál során, ugyanakkor a kínálatban helyet kapott például Kinosita Keiszuke Tizenkét szempár című klasszikusa is. 
Vizuál ajánló

Őszi ének – Véssey Gábor lírai festményei a Pesti Vigadóban

Május 10-én nyílt meg a Munkácsy Mihály-díjas Véssey Gábor munkáit bemutató tárlat a Pesti Vigadóban. A július 7-ig látogatható kiállítás a 75 éves művész legújabb alkotásait vonultatja fel.