Vizuál

A KULT50 bemutatja: Enyedi Ildikó

2017.10.23. 12:12
Ajánlom
Nagyon meglepő lenne, ha a Testről és lélekről sikere után nem kapná meg a lehetőséget, hogy megrendezze végre nagy álomprojektjét. Enyedi Ildikó portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése.

Ha valaki nagyon hiányzott különleges szemléletmódjával az elmúlt két évtized magyar filmgyártásából, az Enyedi Ildikó. Több szempontból is rendhagyó és egyedülálló pályája azonban megint érdekes csavart vett a Testről és lélekről világraszóló sikerével. A nagy visszatérést ugyanis sokáig csak úgy emlegette a rendező, mint a két nagy terve (egy azóta befulladt sci-fi és a szinte már örök vesszőparipának számító Feleségem történetének filmes feldolgozása) melletti „kis tervet”. 2005 óta formálódott a rendezőben a két különc ember szokatlan, valóság és álom határán játszódó története, végül ez a kis terv röpítette újra a filmes világ elitjébe a rendezőt a berlini Arany Medvével.

Enyedi Ildikó

Enyedi Ildikó

„Két emberről szól, akik ki nem állhatják egymást, de éjszakánként ugyanazt az álmot álmodják, ugyanannak az eseménynek a két oldalát. Amikor erre rájönnek, próbálják megszeretni egymást a nappali valóságban is. Nem megy nekik könnyen” – így írta le dióhéjban a Testről és lélekről történetét Enyedi Ildikó, akinek filmjét aztán a díjátadón már úgy méltatták, mint amely eszünkbe juttat egy sokszor elfeledett dolgot: az emberi együttérzést.

A szerelem a vágóhídon pont olyan elbűvölő, ahogy hangzik

Kapcsolódó

A szerelem a vágóhídon pont olyan elbűvölő, ahogy hangzik

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmje a képekkel és hangulatokkal is játékot űz, de mindkét esetben sikert arat. Olyan romkom, amit nem sűrűn látunk.

Hogy mennyire hiányzott ez a hang, azt jól illusztrálja, hogy Enyedi első egész estés filmjéről, az 1989-es Az én XX. századomról is nagyon hasonló értékeket emeltek ki az akkori kritikák, mint 2017-es rendezéséről. „Ezt a filmet, mintha élőlény volna maga is, valami megkapó biológiai optimizmus tölti meg energiával” – írta az alkotásról a Filmvilág 28 éve, arról a filmről, amelynek egyik hőse a Kölcsönös segítségnyújtás az élőlények világában című könyvet lapozgatja. Mintha ugyanezzel az optimizmussal és az emberekbe vetett hittel mozgatná a Testről és lélekről hőseit is Enyedi.

„A film alapötlete az volt, hogy

azt láttam magam körül, ahogy nagyon helyes emberek buta módon bántják egymást.

Szerettem volna egy jelet hagyni: arról, hogy nem muszáj” – mondta el a film kapcsán Enyedi, és szinte teljes életművére jellemző ez az alkotói attitűd. Eszközei is – az állatvilág hangsúlyos szerepeltetése, a meseszerű elbeszélésmód, a logika és az álmok ütköztetése – szinte változatlanok maradtak, mégis más úton jut el filmjeivel a nézőben felpiszkált jóérzésig.

A Testről és lélekről című magyar film stábja a Berlinalén

A Testről és lélekről című magyar film stábja a Berlinalén (Fotó/Forrás: Pascal Le Segretain / Getty Images Hungary)

Filmes karrierje is a későbbi pályájához hasonlóan kacskaringós úton indult: szociológiát tanult a Közgázon, de nem fejezte be az egyetemet, mert az érdekelte jobban, amit „a tudománnyal már nem lehet megfogni”. Később a Filmművészetin a vizsgafilmjébe politikai jelentést erőltettek, így nem kapott diplomát (amit azonban később, már oktatóként kiállítottak neki), majd a Balázs Béla Stúdió nyitott közegében készülhetett rendezői debütálására.

Itthon szokatlan módon szinte minden filmje európai koprodukcióban készült,

rendszeresen választott külföldi színészeket a főbb szerepekre, de az 1999-ben bemutatott filmje, a Párizsban forgatott Simon mágus után megtapasztalhatta a nemzetközi összefogások rosszabbik oldalát is.

Enyedi Ildikó

Enyedi Ildikó (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

„Kezdtem kétségbeesni és rossz döntéseket hozni. Olyan külföldi producer karmai közé kerültem, aki a padlóra küldött. Depresszióval kellett kezelni” – nyilatkozta Enyedi a hvg.hu-nak filmet követő hosszú kihagyásról, amelynek aztán a Terápia című sorozat néhány epizódjának rendezésével vetett véget. Máthé Tiborral közösen vezetett egyetemi osztálya és a széria sikere visszaadta a hitét, és régóta dédelgetett, a Filmalap javaslatára is többször átírt szerelmes filmje Berlinben a szóbeszéd szerint vita nélkül lett a zsűri legnagyobb kedvence.

Nagyon meglepő lenne, ha egy ekkora siker után nem kapná meg a lehetőséget arra itthonról és külföldről, hogy megrendezze végre nagy álomprojektjét, Füst Milán leghíresebb regényének filmadaptációját.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Vizuál pompeji

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Vizuál galéria

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.