A 2017 júniusában megjelent  KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

csak címlap

Erdély Mátyással először 18 éves korában találkozhatott a közönség – igaz, akkor még a kamera másik oldalán. A mára azOscar-díjas Saul fia képeivel világhírűvé vált operatőr 1994-ben az Esti Kornél csodálatos utazása című film címszereplőjének fiatal énjét alakította, drámatagozatos gimnazistaként. Bár a fotózás már egészen korán elkezdte érdekelni, ezen a forgatáson, 

A művészet persze sosem állt tőle igazán messze. Nagyapja, Erdély Miklós az építészettől a képzőművészet különböző ágain át a költészetig és a filmig szinte minden területen maradandót alkotott, így Erdély a gyerekkorát (tízéves volt, amikor nagyapja elhunyt) a nyolcvanas évek művésztársadalmának közvetlen közelében töltötte.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán a többek közt Jancsó Miklós oldalán nagyot alkotó Kende János osztályába járt, ahol kialakulni látszott a leosztás, kinek ki jut majd a korszak feltörekvő rendezői közül. Egy ideig úgy tűnt, Erdély lesz a Hajdu Szabolcs-filmek állandó operatőre – a debreceni rendező első kísérletei, majd a Macerás ügyek című nagyjátékfilmes debütálása után azonban elváltak útjaik.

A kamera mögött a Saul fia forgatásán

Erdély a főiskola végeztével nem intett búcsút a filmes tanulmányainak, egy ösztöndíjnak köszönhetően két évig tanulhatott Los Angelesben, az Amerikai Filmintézet operatőr szakán, majd

A Kenyeres Bálinttal forgatott, később Európai Filmdíjat nyert Before Dawn a rövidfilmes versenyben, Mundruczó Kornél Johanna című operafilmje pedig a második legrangosabb szekcióban, az Un Certain Regard válogatásában kapott helyet a világ első számú filmfesztiválján – eredményes munkakapcsolatok voltak kibontakozóban.

Három év múlva mindkét rendezővel újra együtt dolgozott: Kenyeres ambiciózus, 20. század eleji kisfilmje, A repülés története ismét bejárta a világ fesztiváljait, Mundruczó Deltáját pedig ezúttal mára versenyprogramba hívták Cannes-ba. Utóbbit akár kétszer is lehetne számítani az Erdély-életműben, hiszen eredetileg Bertók Lajos főszereplésével kezdték a forgatást, de a negyvenéves színész halála miatt a már félig felvett filmet a nulláról kellett újrakezdeni az alkotóknak. „Az első Delta számomra döbbenetes élmény volt, nagyon egyedinek és hihetetlenül erősnek gondolom, amit Kornél abban a fél filmben létrehozott” – mesélte a Film.hu-nak az operatőr.

Röhrig Gézát keretbe helyezve - a Saul fiának forgatását

De ez az időszak egy minden addiginál gyümölcsözőbb partnerség kezdete is volt: 2007 és 2010 között három rövidfilmet készített Nemes Jeles Lászlóval (Türelem, The Counterpart, Az úr elköszön), amelyekben 

Miután harmadik Mundruczó-filmjét (Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv) is meghívták Cannes-ba, egymást követték a nemzetközi felkérések. „Ültem egy étterem teraszán a feleségemmel, és kaptam egy e-mailt egy filmes cégtől, hogy érdekelne-e egy mexikói munka, egy mexikói rendezővel” –mondta az Origónak Erdély a Miss Bala című, saját leírása szerint „művész akciófilmről”, amit az azóta Hollywoodban munkálkodó Gerardo Naranjo rendezővel forgatott.

Azóta Angliában egy horrorfilmet (Az elnémultak) és egy tévésorozatot (Southcliffe) is készített, és James White címmel amerikai független filmes kedvencet is forgatott, de mégis egy magyar filmhozta meg számára a világhírnevet. Az Oscar-díjas Saul fia egy nagyon pontosan megtervezett koreográfia és hosszas előkészítés eredménye, a holokauszt borzalmait egyetlen férfi lágerbeli történetén keresztül bemutató film vizualitását hónapokon keresztül magasztalta az egész filmvilág. 

A Saul fia forgatásán Röhrig Géza és Erdély Mátyás

A Hollywood Reporter például így dicsérte:

A 35 mm-re forgatott, gyakran émelyítő sárgás-zöldes képeivel és mély árnyékaival Erdély operatőri munkája a film egyik legfőbb erénye”.

Nemes Jeles új filmjén, a Sunset című, az első világháború előtt játszódó felnövéstörténeten is együtt dolgoznak.