Vizuál

A KULT50 bemutatja: Fabényi Júlia

2017.10.26. 15:00
Ajánlom
Immár negyedik esztendeje dolgozik a Ludwig Múzeum élén, a hazai kortárs művészet legjelentősebb állami intézményének vezetőjeként. Fabényi Júlia portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

csak címlap (1)

csak címlap (1)

Fabényi Júlia a márciusban megjelent „Magyar Power 50” listán, a hazai képzőművészetre legnagyobb befolyással bíró ötven magyar személy közül a második helyet kapta az örök első Baán László, a Szépművészeti igazgatója után. Soha ilyen jó helyen még nem végzett, mióta a listát kiadják. A helyezés azonban nyilván köszönhető az intézmény fontosságának is, amelyet vezet, de annak is, hogy jól csinálja.

Immár negyedik esztendeje dolgozik a budapesti Ludwig Múzeum élén,

a hazai kortárs művészet legjelentősebb állami intézményének vezetőjeként.

Bencsik Barnabást, a szcéna egyik meghatározó alakját váltotta ezen a poszton 2013 nyarán, jelentős médiazaj és szakmai tiltakozások közepette. Sokan a Ludwig nemzetközi elszigetelődésétől tartottak, holott Fabényi jó kapcsolatokkal rendelkezik német nyelvterületen, hiszen a lipcsei egyetem művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd ugyanott volt tanársegéd, és Halléban is tanított a rendszerváltás előtt.

Ráadásul vezetett már jelentős kortárs képzőművészeti intézményeket, volt a Szombathelyi Képtár vezetője, majd 2000 és 2005 között a Műcsarnok igazgatója, s ezt követően a Baranya megyei múzeumok első embere, ahol például 2010-ben, Pécs európai kultúrfővárosi esztendeje idején jelentős kiállításokat rendeztek a Nyolcak festészetéből vagy a Bauhaus magyar vonatkozásairól.

Nekem az a célom, hogy ami jó, váljon trendivé. Nem tartom a bulvárt ördögtől valónak. (...)

Pusztán azt szeretném, ha a bulvár a kommunikáció feladata maradna, és nem válna a múzeum programjává. A művészet ennél sokkal többre képes” – mondta kinevezése után a Heti Válasznak adott interjúban. Első ludwigos évében az '56 utáni magyar modernitás Párizsba emigrált két legjelentősebb alkotójának, Hantai Simonnak és Reigl Juditnak nyílt kiállítása a Duna-parti palotában, némileg pótolva azt az adósságot, amely a magyar művészettörténet részéről fennállt e két, immár világhírűvé vált alkotó felé.

DSC 1200

DSC 1200 (Fotó/Forrás: Bődey János / Index)

Vádolják Fabényit azzal – mint az idei értékelések közt is olvasható –, hogy „nem érzékelhető, mit akar elérni a Ludwig élén, a kiállítási program mögött nehéz felfedezni a hosszú távú stratégiai gondolkodást”. Ha ez igaz is volt működése első felében, mára már ez nem mondható el:

jól látszik, hogy főleg a kelet-európai, s benne az orosz, a lengyel, a balkáni, a magyar neoavantgárd vonal erőteljes megmutatása a célja.

Legemlékezetesebb kiállításai a budapesti Ludwig eredeti küldetésével összhangban mindig egyfajta kelet-európai olvasatnak a felmutatását célozták. Jó példa erre a 2015-ös pop-art kiállítás, a Ludwig goes pop +East side story, amely a gyűjtemény jeles amerikai pop-art anyagát kiegészítve fontos összegzést adott a magyar és a kelet-európai pop-artról is. De hasonlóan fontos kiállítás volt még ugyanebben az évben a rendszerváltást megelőző szovjet alternatív művészetről szóló Vörös horizontok és utána a szentpétervári újakadémizmust bemutató Abszolút szépség című tárlat.

Ludwig goes pop

Ludwig goes pop (Fotó/Forrás: Karip Timi / Index)

A tavalyi évből a magyar rockzene és neoavandgárd kapcsolatát vizsgáló Rock/Tér/Idő, a lengyel avantgárd egy szeletét bemutató wrocławi áttekintés, Szűcs Attila év végi gyűjteményes kiállítása volt talán a legfontosabb, de többen kiemelték A bálna, amely tengeralattjáró volt című albán és koszovói kortárs anyagot is. Ez utóbbi egyébként az előző évben részben a velencei biennále albán kiállítóterében volt látható.

Apropó,velencei biennále! Fabényi Júliának 

sikerült elérnie azt is, hogy a magyar biennáleiroda visszakerült a szakmai intézményrendszerbe,

ahonnan korábban egy előnytelen politikai döntéssel kiszervezték. Tavaly óta ő a vezetője a Ludwig Múzeumhoz került biennáleirodának, amely felelős azért, hogy színvonalas anyag kerüljön a képzőművészeti és építészeti biennálékon a velencei magyar pavilonba. Eddig sikerült.

Utópiák meghiúsulásában bízva

Kapcsolódó

Utópiák meghiúsulásában bízva

Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor Békét a világnak! című projektje a hatvanas évek meghiúsult jövőképeit alakítja pozitív üzenetté. A nemzeti pavilon mellett is szerepelnek magyar művészek a május 13-án nyitó 57. Velencei Biennálé programjában.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Jazz/World

„Nekem a zene gyógyszer minden bajra” – interjú Király Lindával

Anyák napján ad koncertet Király Linda a Várkert Bazárban, az est vendége pedig nem más, mint testvére, Király Viktor lesz, így a közönség lélekemelő duettekre is készülhet.
Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Vizuál

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.
Színház

Megtartotta tavaszi bemutatóit a Loupe Színházi Társulás

A csapat elsőként a Lányok, fiúk! című monodrámát mutatta be Lovas Rozi főszereplésével, az előadás a családon belüli erőszak témájára reflektál. Áprilisban pedig A kezdet/vége című produkció is debütált, amelyet Sean O’Casey műve nyomán Horváth János Antal írt és rendezett.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Izgalmas, titkokkal teli film mutatja be Ravel leghíresebb művének keletkezését

Az ünnepelt rendező, Anne Fontaine Bolerója a világ egyik leghíresebb és leggyakrabban előadott zeneművének történetét, illetve a zeneszerző és a körülötte lévő különleges nők viszonyát mutatja be.
Vizuál hír

A tanári szoba című német film nyerte a LUX közönségdíjat

„Ez az elismerés kiemeli a tanárok, társadalmunk meg nem énekelt hőseinek alapvető szerepét. A legnagyobb tisztelettel nekik ajánljuk ezt a díjat” – fogalmaztak a film alkotói a díj kapcsán.
Vizuál ajánló

A kör végtelenítése – különleges találkozás Lantos Ferenc munkáival

A hazai geometrikus ábrázolás kiemelkedő alakjának több mint ötven alkotását láthatja a közönség a Zsdrál Art Kortárs Művészeti Galéria új kiállításán. Mészáros Flóra kurátori célja, hogy bebizonyítsa, Lantos Ferenc nem csak a hazai, hanem a nemzetközi művészi élet úttörő alkotója.
Vizuál ajánló

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Vizuál ajánló

A Hosszú alkony című filmet veszik górcső alá a Filmrendezők klubjában

Janisch Attila 1997-es misztikus alkotásában egy idős régésznő szürreális utazását követhetjük nyomon. A vetítést követően Bollók Csaba beszélget a rendezővel, aki mesterkurzust tart a résztvevőknek.