Vizuál

A KULT50 bemutatja: Fabényi Júlia

2017.10.26. 15:00
Ajánlom
Immár negyedik esztendeje dolgozik a Ludwig Múzeum élén, a hazai kortárs művészet legjelentősebb állami intézményének vezetőjeként. Fabényi Júlia portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

csak címlap (1)

csak címlap (1)

Fabényi Júlia a márciusban megjelent „Magyar Power 50” listán, a hazai képzőművészetre legnagyobb befolyással bíró ötven magyar személy közül a második helyet kapta az örök első Baán László, a Szépművészeti igazgatója után. Soha ilyen jó helyen még nem végzett, mióta a listát kiadják. A helyezés azonban nyilván köszönhető az intézmény fontosságának is, amelyet vezet, de annak is, hogy jól csinálja.

Immár negyedik esztendeje dolgozik a budapesti Ludwig Múzeum élén,

a hazai kortárs művészet legjelentősebb állami intézményének vezetőjeként.

Bencsik Barnabást, a szcéna egyik meghatározó alakját váltotta ezen a poszton 2013 nyarán, jelentős médiazaj és szakmai tiltakozások közepette. Sokan a Ludwig nemzetközi elszigetelődésétől tartottak, holott Fabényi jó kapcsolatokkal rendelkezik német nyelvterületen, hiszen a lipcsei egyetem művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd ugyanott volt tanársegéd, és Halléban is tanított a rendszerváltás előtt.

Ráadásul vezetett már jelentős kortárs képzőművészeti intézményeket, volt a Szombathelyi Képtár vezetője, majd 2000 és 2005 között a Műcsarnok igazgatója, s ezt követően a Baranya megyei múzeumok első embere, ahol például 2010-ben, Pécs európai kultúrfővárosi esztendeje idején jelentős kiállításokat rendeztek a Nyolcak festészetéből vagy a Bauhaus magyar vonatkozásairól.

Nekem az a célom, hogy ami jó, váljon trendivé. Nem tartom a bulvárt ördögtől valónak. (...)

Pusztán azt szeretném, ha a bulvár a kommunikáció feladata maradna, és nem válna a múzeum programjává. A művészet ennél sokkal többre képes” – mondta kinevezése után a Heti Válasznak adott interjúban. Első ludwigos évében az '56 utáni magyar modernitás Párizsba emigrált két legjelentősebb alkotójának, Hantai Simonnak és Reigl Juditnak nyílt kiállítása a Duna-parti palotában, némileg pótolva azt az adósságot, amely a magyar művészettörténet részéről fennállt e két, immár világhírűvé vált alkotó felé.

DSC 1200

DSC 1200 (Fotó/Forrás: Bődey János / Index)

Vádolják Fabényit azzal – mint az idei értékelések közt is olvasható –, hogy „nem érzékelhető, mit akar elérni a Ludwig élén, a kiállítási program mögött nehéz felfedezni a hosszú távú stratégiai gondolkodást”. Ha ez igaz is volt működése első felében, mára már ez nem mondható el:

jól látszik, hogy főleg a kelet-európai, s benne az orosz, a lengyel, a balkáni, a magyar neoavantgárd vonal erőteljes megmutatása a célja.

Legemlékezetesebb kiállításai a budapesti Ludwig eredeti küldetésével összhangban mindig egyfajta kelet-európai olvasatnak a felmutatását célozták. Jó példa erre a 2015-ös pop-art kiállítás, a Ludwig goes pop +East side story, amely a gyűjtemény jeles amerikai pop-art anyagát kiegészítve fontos összegzést adott a magyar és a kelet-európai pop-artról is. De hasonlóan fontos kiállítás volt még ugyanebben az évben a rendszerváltást megelőző szovjet alternatív művészetről szóló Vörös horizontok és utána a szentpétervári újakadémizmust bemutató Abszolút szépség című tárlat.

Ludwig goes pop

Ludwig goes pop (Fotó/Forrás: Karip Timi / Index)

A tavalyi évből a magyar rockzene és neoavandgárd kapcsolatát vizsgáló Rock/Tér/Idő, a lengyel avantgárd egy szeletét bemutató wrocławi áttekintés, Szűcs Attila év végi gyűjteményes kiállítása volt talán a legfontosabb, de többen kiemelték A bálna, amely tengeralattjáró volt című albán és koszovói kortárs anyagot is. Ez utóbbi egyébként az előző évben részben a velencei biennále albán kiállítóterében volt látható.

Apropó,velencei biennále! Fabényi Júliának 

sikerült elérnie azt is, hogy a magyar biennáleiroda visszakerült a szakmai intézményrendszerbe,

ahonnan korábban egy előnytelen politikai döntéssel kiszervezték. Tavaly óta ő a vezetője a Ludwig Múzeumhoz került biennáleirodának, amely felelős azért, hogy színvonalas anyag kerüljön a képzőművészeti és építészeti biennálékon a velencei magyar pavilonba. Eddig sikerült.

Utópiák meghiúsulásában bízva

Kapcsolódó

Utópiák meghiúsulásában bízva

Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor Békét a világnak! című projektje a hatvanas évek meghiúsult jövőképeit alakítja pozitív üzenetté. A nemzeti pavilon mellett is szerepelnek magyar művészek a május 13-án nyitó 57. Velencei Biennálé programjában.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Angyallal a vállán – Hajduk Károly a Kult50-ben

Hisz benne Hajduk Károly, hogy a színész, amikor valami igazán lényegit érez meg szerepében, akkortól az a nehezen megmagyarázható „valami” kisangyalként ül a vállán, és játéka minden egyes pillanatában a fülébe sugdos. Hajduk Károly alakítását látva, minden bizonnyal ezt a segítséget is megkapta, amikor az Akik maradtak című, számtalan rangos elismerést begyűjtő film főszerepét forgatta.
Vizuál

Átadták a legjobb magyar filmelőzetesnek járó díjakat

Az idei Arany Blende a zsűri szavazatai szerint A létezés eufóriája-trailerhez került, míg a közönségdíj az Apró mesék előzeteséé lett. Mutatjuk a nyertes videókat!
Klasszikus

Arany Oroszlánt nyert a Concerto Budapest koncertfilmje Velencében

Szabó Stein Imre koncertfilmjét díjazták a Velencei TV Fesztiválon, amely májusban debütált a Mezzo TV-n. A Concerto Budapest és Gidon Kremer közös hangversenyét örökítette meg a felvétel.
Vizuál

Akár telefonról is bejárhatóak a Nyitott Műhelyek az idei Budapest Design Weeken

Online cukorvirág-készítés, környezettudatos esőkabát előállítás, vicces kerámiák vagy kézműves cipők műhelytitkai. Az idei Design Hét félig a netre költözött, így a nyitott műhelyekbe akár otthonról is bepillanthatunk! Mutatjuk, hogyan!
Színház

Kiosztották a MOST FESZT díjait

A legjobb monodrámát, stúdiószínházi előadást és a legjobb alakítást ismerte el a zsűri, de a közönségzsűri is osztott ki díjat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Múló, törékeny pillanatok rögzítése

A Ludwig Múzeum Időgép című kiállításán, ahogy a cím is utal rá, olyan műveket láthatunk, amelyek az idő fogalmával foglalkoznak. A törékeny, múló pillanat megragadásának témáját több alkotás is feldolgozza, ilyenek Waliczky Tamás képzeletbeli kameráinak képei is, amelyekből kettőt is láthatunk a tárlaton. Az egyik ilyen 12 lencsés kamera sokszemű pókra emlékeztet. Milyen elképzelés lapul a rejtélyes szerkezet mögött?
Vizuál Film

A macsó, aki nőként aratta első sikerét

Jack Lemmon oldalán tipegett be a világhírnévbe, de később is olyan partnerekkel dolgozott, mint Roger Moore. Magyar gyökerei mindig fontosak voltak számára. 2010. szeptember 29-én halt meg  Tony Curtis.
Vizuál ajánló

Idén online követhetjük a 17. Verziót

November 10. és 22. között online nézhető Magyarország egyetlen emberi jogi dokumentumfilm fesztiválja. Az ötven film a legizgalmasabb és legaktuálisabb nemzetközi és hazai témákat hozza el, nyitófilmként pedig a 76 napot, amely a világjárvány epicentrumának korai napjairól ad hiteles tudósítást.
Vizuál Film

Október végén jelképes és szűkített formában megrendezik a cannes-i filmfesztivált

A koronavírus-járvány miatt májusban elhalasztott 73. fesztivált október végén egy, a szokásosnál kisebb és rövidebb formában mégis megrendezik a Croisette-en - jelentették be hétfőn Párizsban a szervezők.
Vizuál gyász

Elhunyt Kátai Mihály György képzőművész

Életének 85. évében, hétfőn elhunyt Kátai Mihály György Munkácsy-díjas festőművész, tűzzománc-készítő, szobrász, keramikus, író - közölte az MTI-vel a művész felesége, Kátainé Szilvay Ingrid.