Vizuál

A KULT50 bemutatja: Hajdu Szabolcs

2017.10.30. 12:04
Ajánlom
Minden sikere ellenére Hajdu nem filmrendezőként gondol magára, állítása szerint még a művészeti ágak között is jobban érzi magát a színházban. Hajdu Szabolcs portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

LD41407

LD41407 (Fotó/Forrás: Lang Peter)

A debreceni gyökerű, kiskorában tornásznak készülő, majd elsősorban színészként szerencsét próbáló Hajdu Szabolcs abba a 

„hírhedt”, Simó Sándor vezette osztályba járt a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán, amelynek nyolc hallgatója közt ott volt Pálfi György és Török Ferenc is.

Azonban velük ellentétben Hajdu nem diplomázott le, első játékfilmjét, a 2001-es Macerás ügyeket már az akkori stúdiórendszerben forgatta le. A Debrecenben forgatott lakótelepi love story kísérletezgető, posztmodern képi és hangvilága egyből feltette őt a legtehetségesebb magyar rendezők térképére – a Filmszemléről el is hozta a legjobb elsőfilmesnek járó díjat.

Az ezredforduló környékén három színdarabot is rendezett a Stúdió K-ban, ezek közül a meseszerű Tamarából adaptálta következő mozifilmjét: az élénk színűre festett, beszélő állatokkal és álomszerű díszletekkel tarkított testvér- és szerelmi történet minden melankóliájával együtt életörömöt áraszt. Ugyan a Tamaráért is megkapta a zsűri különdíját, de igazán csak a 2005-ös Fehér tenyérrel vált a Filmszemle királyává.

Az öccse életéből merítő történet az élsportolók világán keresztül mutat be valami univerzálisabbat.

A rendező már itt megmutatta azt, hogy az élet és a film valóságát nem feltétlenül kell teljesen szétválasztani:

a főhőst tényleg a testvére, Hajdu Zoltán Miklós alakította, míg tanítványaként az a Kyle Shewfelt jelent meg, aki a 2004-es olimpián talajon aranyérmet nyert. Bár a fődíj még nem jött össze, Hajdu Szabolcs filmje összesen hat díjjal távozott a Filmszemléről, köztük a rendezői és a közönségdíjjal.

LD41412

LD41412 (Fotó/Forrás: Lang Peter)

Miután 2007-ben megkapta első állami kitüntetését, a Balázs Béla-díjat, kis időre visszatért színházat csinálni, tévéfilmet rendezni és szkeccsfilmekhez hozzájárulni, mielőtt 2010-ben megrendezte az eddigi életműve központi darabjának tekinthető, Filmszemle-fődíjas Bibliothéque Pascalt. A gyermekét visszakapni vágyó anyuka külföldi, groteszk mesébe illő utazásait elmesélő filmből árad aFellini-hatás, a romániai és angliai helyszíneken játszódó, szürreális és sokszor horrorisztikus történet elképesztő módon találja meg saját humorát.

Minden sikere ellenére Hajdu nem filmrendezőként gondol magára, állítása szerint még a művészeti ágak között is jobban érzi magát a színházban. Az Origo 2010-ben megkérdezte tőle, miért készít filmeket.

„Azért, hogy eltereljem a gondolataimat a létezés értelmetlenségéről” – válaszolta.

A Jarmusch-kedvenc színésszel, Isaach De Bankoléval forgatott hortobágyi westernfilmje, a 2014-es Délibáb relatív sikertelensége után neki is állt, hogy ezt a fenti nyilatkozatát lefordítsa a művészet nyelvére is. Az Ernelláék Farkaséknál először színházi produkció volt, a következő leírással:„Megpróbálunk magunkról beszélni. A vágyainkról, a kételyeinkről, a szorongásainkról. A hétköznapjainkról, a családról, a gyerekekről, a szüleinkről.” A darab annyira az alkotók szívéhez nőtt, hogy annak filmadaptációjával egy újabb nagy kedvenc, John Cassavetes előtti főhajtásra is lehetőség nyílt.

DSC4588

DSC4588 (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Dívány)

Hajdu mindig is szeretett közeli ismerőseivel együtt dolgozni, felesége, Török-Illyés Orsolya az egész karrierjét végigkíséri, de Szabó Domokos és Gelányi Imre is gyakran feltűnik az alkotásaiban.

A saját lakásukban, Hajdu tizenkét operatőrhallgatójával forgatott Ernelláék filmben nemcsak ők, de gyermekeik, Lujza és Zsiga is feltűnnek – ez az egyedi őszinteség pedig a legnagyobb nemzetközi sikert hozta meg a rendezőnek:

az A kategóriás Karlovy Vary-i filmfesztiválon a Kristály Glóbusznak nevezett fődíj mellett a legjobb színésznek járó elismerést is begyűjtötte Hajdu Szabolcs.

A kamaradráma népszerűsége határon belül sem lankadt: a miskolci CineFest közönségdíjának átvétele után rendhagyó módon lakásvetítéseken mutatták be a filmet, amelyekre óriási volt a kereslet. Az Ernelláékat alkotó, Látókép Ensemble nevű csapat 2017-ben is folytatja a hétköznapok könyörtelen ábrázolását: áprilisban mutatták be a hasonló szellemiségű, Kálmán-nap című darabot.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Klasszikus

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.
Klasszikus

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál videó

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Vizuál pompeji

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.